Kik a térségünk legbefolyásosabb brüsszeli képviselői?

Átlagban kis híján a legkevésbé befolyásos európai parlamenti képviselőknek számítanak a szlovákiai és a magyarországi "euroképviselők" - ez derül ki a héten napvilágot látott VoteWatch nevű statisztikai és elemzőoldal anyagából.

Kik a térségünk legbefolyásosabb brüsszeli képviselői?
VoteWatch

Az elemzők felmérték,  a brüsszeli és a strasbourgi tevékenysége alapján vajon melyik képviselőnek van a legnagyobb hatása az Európai Parlamentben.

Álljon itt mindjárt egy beszédes adat: mindössze egyetlen magyarországi, ugyanakkor zéró szlovákiai politikus fért be a legjobb 70-be a 751 közül, míg csehből és lengyelből, na meg románból akad szép számmal.

Az elemzőcég az alapján osztogatott pontokat az EP-képviselőknek, hogy milyen tisztségeket töltenek be az uniós törvényhozásban, illetve mennyire aktívkodnak az egyes szakpolitikák kezelése terén. Ennek alapján a szlovákiaiak közül a "top kategóriásnak" mért Eduard Kukan (egykori SDKU-s, jelenleg független honatya) a maga sovány kis 22 pontjával a futottak még csoportját gyarapítja, nincs rajta a térképen. Nem is csoda, hiszen az első 70 legbefolyásosabb elitklubjába 30 pontnál húzódik a  határvonal, ezért például a fideszes Gál Kinga a 29, 5 pontjával éppen hogy lecsúszott a dicsőséglistáról, ellentétben Szájer Józseffel (Fidesz), aki a magyarok közül a 33-as eredményével a 49-ik.

A visegrádi csoport országai közül egyedül Szlovákia képviselői hiányoznak a 70-es élbolyból, de elnézve a szlovákok pontjait, ezen nem is csodálkozhatunk.

A szlovákiai "háziversenyben" a 22 pontos Kukant Vladimír Maňka (Smer) követi a táblázaton, fél ponttal maradva le a volt külügyminiszter mögött (21,5), akit meg Anna Záborská (KDH) követ jócskán lemaradva (17,5). Ezzel együtt is ők hárman a 13 szlovákiai EP-képviselő  legjobbjai. Csáky Pál (MKP) az országos 13-ból a hatodik helyet kaparintotta meg, míg Nagy József (Híd) a tizediket. Ezzel a helyezésükkel a 751 képviselő közül mindketten az 500.-600. közti helyre sorolódtak.

A VoteWatch szerint azért csak egy sávos helyezést, egy intervallumot tud mondani e két hazai politikussal kapcsolatban, mert a toplista vége felé közelítve sok az olyan képviselő, akik  egymással megegyező pontszámot érdemeltek.

A visegrádi négyek közül magasan a cseh képviselők szerepeltek a legjobban, az első 55-be hárman is befértek. Közülük is a legkiemelkedőbb pozíciót Pavel Telička kaparintotta meg (az Andrej Babiš-féle ANO képviselője 21-ik lett a 38 ponjávat). A KDU-ČSL-es Pavel Svoboda 35 ponttal a 32. helyet zárta, míg Dita Charanzová (ANO) 32,5-el az 55-ik.

A lengyelek a cseheknél arányaiban rosszabb pontokat szereztek, de akad köztük nagyon jó eredményt felmutató politikus: az egykori kormányfő, illetve az EP korábbi elnöke Jerzy Buzek 45 ponttal  történetesen a V4-ek legbefolyásosabbja:  ezzel a Polgári Platform (PO) politikusa 9-ik lett, a szintén PO-s Jarosław Wałęsa - a legendás lengyel államfő fia- 11-ik (43,5 pont), míg Danuta Hübner (PO), korábbi uniós biztos 41,5 ponttal a 16-ik, és a Jog és Igazságosság embere Ryszard Czarnecki 40-el a 17-ik.

A VoteWatch a V4-re fókuszáló, portálunknak eljuttatott elemzésében kifejtette, a csehek nagyobb befolyással bírnak a küldöttségük erejéhez viszonyítva. Ezzel szemben a magyarországi és a szlovákiai képviselők a delegációjuk méretét alulmúlva teljesítettek. A cég ezt azon keresztül közelíti meg, hogy az adott országból érkezettek milyen gyakran jutnak a legfőbb szakmai lehetőséghez, az úgynevezett jelentés készítéséhez.

Hogy mi ez a jelentés? Amikor az uniós törvényalkotási folyamat során mondjuk az Európai Bizottságtól egy új javaslat érkezik az Európai Parlamentbe, azt  egy képviselő veheti kezelésbe, így válik belőle jelentéstevő. Ennek a raportőrnek is nevezett megbízottnak kell egy összefoglaló anyagot- jelentést-  készítenie a beérkezett bizottsági javaslathoz, és ez rengeteg  szakmai egyeztetést, nyüzsgést kíván.

Szóval a csehek aránytalanul sok jelentésükkel nagyobb mértékben járulnak hozzá az uniós törvényalkotás alakításához, míg "különösen a magyaroknak és a szlovákoknak alacsonyabb a hozzáférése a jelentések készítéséhez." Ami a parlamenti bizottsági helyeket illeti, itt is főleg a lengyel és a cseh politikusok jeleskednek.

Az egyes tisztségek megszerzését illetően azonban a V4-ek (leszámítva Szlovákiát) elég jó eredményeket értek el: az EP alelnökei közül négyen is a térségünk három országát képviselik.

A magyar és a szlovák képviselők tehát átlagosan nem szerepeltek túl jól, az utolsó előtti kategóriába kerültek. Magyarország vonatkozásában a Jobbik húzhatta le az átlagot, hiszen frakció nélkül eleve nehéz jeleskedni: nincs mögöttük egy képviselőcsoport a befolyásával, az anyagi és emberi erőforrásaival. Szlovákia átlagának meg az tehetett be, hogy az ország 13 mandátuma elaprózódik frakciószinten (4 -szocialista, 6- néppárti és 3 -konzervatív) és pártszinten is (a 13 képviselőnk 8 különböző pártot képvisel), ami megnehezíti a közös lobbizást, nyomulást.

Tendencia szintjén elmondható , hogy gyakran olyan országok sorolódnak hátra, ahol sok az euroszkeptikus vagy EU-ellenes képviselő. Ennek tudható be, hogy a britek vagy a szélsőbal- és -jobboldali pártjaikkal a görögök hátul végeztek.

A térségünk egykori szocialista táborba tartozó országai közül Szlovákia, Magyarország és Horvátország valamivel jobb értékelést kapott, mint a legrosszabb eredményt elérő britek, görögök és litvánok.

A volt béketábor magasan legbefolyásosabb szereplői a románok, akik Németország és Belgium mellé kapaszkodtak fel, őket pedig a V4-ek legjobb tanulója, Csehország követi egy kategóriával lejjebb sorolva.

(sárp)