Kiska-Fico párviadal: mi várható, ha kártyavárként összeomlik a kormány?

Andrej Kiska a vasárnapi nyilatkozatával megtörte a csendet a kettős gyilkosság után kialakult politikai válság kellős közepén. "Kész vagyok az országot kisegíteni ebből az összetett helyzetből” - nyilatkozta a kormányátalakítást, esetleg előrehozott választásokat szorgalmazó államfő, és bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdeményez a politikai pártokkal Szlovákia jövőjéről. 

Kiska-Fico párviadal: mi várható, ha kártyavárként összeomlik a kormány?
Fotó: tasr

Szerdától kezdődik ez az elnök által beharangozott konzultáció, aminek gondolata nem nyerte el a miniszterelnök tetszését. Kiskának a hétvégi beszéde kihozta a sodrából Robert Ficót, aki szerint ezt az elnöki nyilatkozatot „nem Szlovákiában írták”, és amelyik nem tartja tiszteletben az ország politikai hagyományait.

A denníkN összegyűjtötte az alkotmányjogi kérdéskörrel kapcsolatos tudnivalókat, amelyeket öt pontban foglalunk össze.

1. Túllépett-e az államfő a jogkörein?

Nem. Kiska csupán nyilatkozatot tett és kilátásba helyezte, hogy tárgyalásokat kezdeményez a politikai pártokkal. Semmi konkrét lépést nem tett még.

Az államfő tanácsadója, Ján Mazák, aki korábban az Alkotmánybíróságot irányította, ezzel a felvetéssel kapcsolatban emlékeztetett az alaptörvény 1. bekezdésének 101-es cikkére, ami szerint az elnöknek döntéseivel biztosítania kell az alkotmányos szervek működését. Ezzel kapcsolatban Mazák megjegyezte, a kormány működésében zavar támadt, hiszen a végrehajtó hatalom egyik minisztere már le is mondott.

Ezzel egyetért az alkotmányjogász Radoslav Procházka is, Kiska szerinte sem lépett át semmilyen határt. A korábbi politikus úgy véli, a kormány sorsáról a parlamenti képviselők döntenek majd, ezért az államfő a jelenlegi kormány „élettartamát” csak közvetetten befolyásolhatja csupán.

2. Mit tehet az államfő az alkotmány szerint?

Bedönteni a kormányt nem tudja, informális tanácskozásokat tarthat politikusokkal. A kormány lemondhat, vagy befejezheti tevékenységét akkor is, ha Robert Fico lemondana. A végrehajtó hatalom sorsáról a parlamenti képviselők döntenek, ha - a 150 tagú törvényhozó testület - 76 képviselője megvonja a bizalmat.

Ha Ficónak sikerül egyben tartani a Smert, az SNS-t és a Hidat, és amennyiben ezeknek a pártoknak nem fordítanak hátat a képviselőik, akkor tovább dacolhat Kiskával. Azonban az elnök ebben az esetben is bonyolíthatja a kormány életét: vétózhatja az elfogadott törvényeket, amit aztán a koalíciónak újból el kellene fogadnia a parlamentben, továbbá következetesen felléphetne a parlamentben, rámutatva a végrehajtó hatalom hibás lépéseire.

3. Mikor szerezhetne az államfő valódi hatalmat?

Ha a kormány összeomlana, az elnök jelentősége megnőne. Ekkor az államfő visszahívja a kormányt és azt ideiglenes kormányzással bízná meg. Szlovákiában hagyománya van annak, hogy a távozó kormány a 90 szavazattal jóváhagyott előrehozott választásokig hatalmon marad. Így volt ez a KDH távozását követően a második Dzurinda-kormány és 2011-ben a Radičová-kormány esetében is. Viszont ez a politikai szokás nem következik az alkotmányból. Az elnök minden további nélkül kinevezhetne egy új kormányfőt, aki megpróbálhatna 76 szavazatot összegyűjteni a parlamentben. Ez lehetne akár egy hivatalnok-kormány is, amelyik vagy az előrehozott választásokig vagy az eredeti megbízatási időszak végéig, azaz 2020-ig kormányozhatna.

A különbség a számokban rejlik: míg ez utóbbihoz elegendő 76 képviselő szavazata, addig a parlament feloszlatására 90 voks szükséges. Miután a kormányt kinevezi az államfő, annak egy hónapon belül a parlamentben meg kell szereznie a szükséges támogatást.

A hivatalnok-kormánynak nálunk nincs hagyománya, ellentétben Csehországgal, ahol a független szakemberekből álló kormányt hajlandóak a pártok tolerálni. A szomszédos országban 1993-tól számítva - Josef Tošovský, Jan Fischer és Jiří Rusnok irányításával - már három ilyen kabinet működött.

Formálisan lenne arra is lehetőség, hogy az elnök olyan személyeket nevezne ki miniszterelnöknek egymás után, akik nem kapnák meg a parlamentben a szükséges -76 szavazatnyi – támogatást, de a parlament ezt előbb-utóbb megunná, és megegyezne az előrehozott választásokban.

4. Miért lenne jobb Fico számára a lemondás, mint a bizalmatlansági indítvány?

A különbség az eltérő jogkörökben rejlik. Ha a kormányfő tudomására jutna, hogy már nem áll mögötte 76 képviselő, és a törvényhozásban körvonalazódna egy bizalmatlansági indítvány, kedvezőbb lenne számára, ha maga nyújtaná be a lemondását.

Az alkotmány szerint az a kormány, amelyik benyújtja a lemondását, illetve amelyiket ezt követően ideiglenes kormányzással bíz meg az államfő, nagyobb jogkörökkel rendelkezik, mint amelyiktől a parlament megvonja a bizalmat. Ugyanis a 2011-ben elfogadott alkotmánymódosítás a bizalmat vesztett kormány jogköreit megcsonkította, aminek következtében az már csak a legalapvetőbb ügyeket intézheti, fontos szociális, gazdasági és külpolitikai kérdésekbe már nem bocsátkozhat.

Ennél fontosabb az, hogy az ilyen helyzetben lévő végrehajtó hatalomnak számos jogkör gyakorlásához az államfő jóváhagyása szükséges. Ilyen például az állami tisztségviselők kinevezése és visszahívása is.

5. Nehéz-e kihirdetni az előrehozott választásokat?

Bizony, ez nem is olyan egyszerű. Szlovákiában mindig azt követően került erre sor, miután a parlament egy „egyszer használatos” alkotmánytörvényt fogadott el, amelynek értelmében feloszlatta magát a parlament.

Az alkotmánytörvény elfogadásához 90 szavazatra van szükség, és sokszor az a helyzet, hogy a képviselőknek nincs ínyükre megválni a mandátumuktól. Főleg azoknak a honatyáknak okoz ez gondot, akiknek a pártja éppen lejtmenetben tengődik, és búcsút kell inteniük a bársonyszéknek. Jelenleg ilyen képviselők például azok a Procházka-féle ex-Sieťesek, akik aztán a Híd frakciójába ültek át.

Alkotmányjogilag ennél tisztább megoldás úgy eljutni az előrehozott választásokig, hogy a képviselők a parlament munkáját akadályozzák három hónapon keresztül . Ehhez elég 76 képviselő is. Ilyen esetben az államfő feloszlathatja a parlamentet.

dennikN/sp