Megosztás
Családja, hozzátartozói, barátai és színésztársai végső búcsút vettek Benkő Gézától.
A vasárnap elhunyt szlovákiai magyar színművész temetésére csütörtök délután, a komáromi temetőben került sor. A gyászszertartáson több százan vettek részt.
Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója régi cimboraként, megbecsült kollégaként búcsúztatta Benkő Gézát. A színészbarátjáról megjegyezte, tudni vélte mindenki, nem volt való neki a megállapodottság, annak érzése megfojtotta őt, ezért szabadúszóként rengeteg helyen dolgozott. Mindehol megszerették, mindent vállalt, csak egyre nagyobbak lettek a távolságok.
“Értem én, hogy úton lenni boldogság, megérkezni a halál”, és úgy vélte, Benkő a végtelent kergette maga előtt.
“Minden kellett Gézának, a teljességet vette célba, minden áron”, és így, hogy elment, komorabb lett a világ és megfejthetetlen a titok.
Tóth Hamvas Bélát idézte, aki szerint az élet nem fogy el, az abban az arányban gazdagszik, ahogy elszórják. “Hát barátom, te aztán nem spóroltál semmivel”, lobogtál, égettél, világítottál – hangzott el a 48 éves korában elhunyt színésszel kapcsolatban.
“Élve meghalni, vagy meghalva élni – aki ezt elérte, az szabad és aki szabad, belátja, nem érdemes mást, csak a legtöbbet…talán ezt kerested, és remélem, megtaláltad…most, hogy váratlanul véget ért az utolsó felvonás, a szabadság más minősége vár rád, nyughatatlan lelked találjon nyugalmat odaát.”
– fejezte be búcsúbeszédét a Jókai Színház vezetője.
A szertartáson felcsendült Benkő Géza hangja is, egy bejátszásban legutóbbi monodrámájának fináléját hallgatták könnyes szemmel az egybegyűltek:
(parameter)
