Köpködő fekete lyukat sikerült korábban nem tapasztalt részletességgel megfigyelni

A kutatás egyedülálló betekintést nyújtott az úgynevezett relativisztikus jetek (dzset), vagyis relativisztikus anyagsugarak működésébe, amelyekkel a gigantikus fekete lyukak anyaguk egy részét visszalökik a világűrbe.

A bonni Max Planck Radiocsillagászati Intézet szakértői eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be.

A legtöbb galaxis középpontjában gigantikus méretű fekete lyuk található. Sok esetben megfigyelhetők jetek, melyekben a szinte fénysebességű plazma merőlegesen lökődik ki a fekete lyuk anyagörvényéből. Ezeknek az anyagsugaraknak a kialakulásáról jelenleg nincsenek információk.

Hogy közelebb kerüljenek a megoldáshoz, a csillagászok a Föld és a világűr több rádióteleszkópját egy virtuális, összességében 350 ezer kilométeres átmérőjű szuperteleszkóppá kapcsolták össze – ez csaknem megfelel a Föld és Hold távolságának.

A RadioAstron nevű szuperteleszkóp így a csillagászat történelmének legnagyobb teleszkópja – hangsúlyozta a bonni intézet.

Az óriásteleszkóppal a kutatók az NGC 1275 katalógusszámot viselő, Perseus A nevű galaxist célozták meg.

"Az eredmény bámulatos volt. A jet mért szélessége jóval nagyobb volt, mint ahogyan azt a jelenleg előnyben részesített modellek alapján vártuk" – mondta Gabriele Giovannini, az olaszországi Nemzeti Asztrofizikai Intézet (INAF) kutatója, a tanulmány fő szerzője.

"Az NGC 1275-ben lévő anyagsugár tíz éve indult újra, és még mindig a formálódási szakaszban van. Ez egyedülálló alkalmat biztosít arra, hogy egy nagyon korai szakaszában követhessük figyelemmel egy fekete lyuknál lévő jet növekedését" – tette hozzá Masanori Nakamura, a tajvani Academia Sinica kutatója.

A virtuális szuperteleszkópnak köszönhetően a 230 millió fényévnyire lévő galaxisban korábban nem tapasztalt, 12 fénynapnyi pontossággal lehetett leképezni a jet szerkezetét. 12 fénynap az a távolság, melyet a fény 12 nap alatt tesz meg.

Ezzel a csillagászoknak tízszer jobb felbontást sikerült elérniük, mint amekkora eddig lehetséges volt. Összehasonlításként: a Naphoz legközelebbi szomszédos csillag a galaxisban négy fényévnyire található.

(MTI)