Kormányválság, megyei választások és konfliktusok – eseménydús volt 2017 a politikában

A Brüsszel irányába folytatott érdekérvényesítő küzdelem fokozódása jellemezte a 2017-es évet Szlovákiában, ahol Robert Fico kormányfőnek váratlan koalíciós válságra kellett, illetve az ellenzék erősödére kell majd megoldást találnia.

Kormányválság, megyei választások és konfliktusok – eseménydús volt 2017 a politikában
Fotó: TASR

Januárban Robert Fico kormányfő az akció éveként hirdette meg a 2017-es évet, azt ígérve, hogy az általa sikeresnek minősített uniós elnökség után kormánya a belpolitikára, konkrétan a tervezett szociális intézkedések megvalósítására összpontosíthat.

Kettős élelmiszer-minőség

Februárban - csupán néhány nappal azután, hogy a pozsonyi parlament ismét elutasította az ellenzék Robert Ficóval szemben beadott sokadik bizalmatlansági indítványát - került napirendre az élelmiszerek kettős minőségének ügye. Az agrártárca februárban arra jutott, hogy több multinacionális élelmiszergyártó azonos márkanév alatt a kelet-európai piacon eltérő minőségű termékeket értékesít, mint a Nyugat-Európában.

A téma a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) kormányfőinek márciusban, Varsóban tartott csúcstalálkozóján is terítékre került, a fennálló helyzet orvoslásának igényével. Júliusban, a szlovák kormányfő az ügyben tanúsított tétlenséggel vádolta meg az Európai Bizottságot (EB), majd szeptemberben a szlovák és a cseh kormány közösen kezdeményezte egy uniós találkozó megtartását az ügyben. A találkozót októberben tartották meg Pozsonyban, ott a visegrádi négyek a kettős termékminőségének gyakorlata ellen, s összeurópai megoldást sürgetve foglaltak állást.

Mečiari amnesztiák eltörlése

Márciusban, csaknem két évtized és szinte számtalan sikertelenül végződött kísérlet után jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás az úgynevezett mečiari amnesztia hatályon kívül helyezését. Az ideiglenesen elnöki jogköröket is betöltő Vladimír Mečiar egykori miniszterelnök által 1998-ban, politikai indíttatásból kihirdetett közkegyelem következményeként annak idején több komoly horderejű bűncselekmény, köztük az akkori államfő Michal Kováč fia elrablásának kivizsgálása vált lehetetlenné.

Fico és Kiska konfliktusa

A belpolitikai történéseket az egész év során végigkísérte a Robert Fico kormányfő és Andrej Kiska államfő évek óta tartó konfliktusa. Robert Fico márciusban politikai célokat követő mesterséges konfliktusok szításával vádolta meg Kiskát, azután, hogy az államfő egy külpolitikai évértékelő konferencián felelőtlenségnek nevezte az Oroszország elleni szankciók értelmének megkérdőjelezését és megtévesztőnek a kormányfő azokkal kapcsolatos "jelzéseit".

A korrupciót gyakran ostorozó Kiskáról nem sokkal később kiderült, hogy az elmúlt két évben több, mint háromszázszor vette igénybe a kormány különgépét privát utazásra, csaknem egymillió euró értékben. Fico azóta többször is felszólította Kiskát az összeg kifizetésére, amit ugyan az elnök mindezidáig nem tett meg, de a magáncélú útjairól szóló információk napvilágra kerülése után két héttel bejelentette: nem alapít pártot.

Váratlan koalíciós válság

Augusztusban váratlanul koalíciós válságba került a kormány, miután a kormánykoalíció második ereje, az SNS elnöke, Andrej Danko felmondta a koalíciós szerződést. A váratlan bejelentés egy több, mint egy hónapon át tartó koalíciós válságot indított el, s azt csak a koalíciós szerződés kiegészítésével sikerült lezárni. A megújult dokumentum leginkább formálisnak tűnő változásokat tartalmazott a korábbihoz képest.

Meglepetésekkel teli megyei választások

Novemberben megyei választást tartottak Szlovákiában. Az ország történetének ötödik megyei választása több meglepetést is hozott. Egyrészt a voksolás rekordrészvétel mellett zajlott, másrészt pedig jelentősen gyengültek a Fico vezette Smer-SD pozíciói a megyei önkormányzatokban. Jól szerepelt a megyei választásokon az MKP is, amely a pártok szintjén a harmadik legerősebb eredményt hozta, s több mint háromszor annyi mandátumot szerzett, mint a Bugár Béla vezette Híd.

A gazdaság bővülési üteme 2017-ben növekedett, több jóléti intézkedés is megvalósult, és a parlament sorozatban ötödik éve fogadott el olyan költségvetést, amelyben az előző évinél kisebb hiány szerepel. A közvélemény-kutatások szerint a Szlovákiában élők túlnyomó többsége, 77 százaléka elégedett volt a 2017-es évvel.


MTI/para