A lex Csallóköz volt a téma Egyházkarcsán

A régió polgármesterei vettek részt azon a konferencián, amelyen három minisztérium képviselői, élükön Sólymos László környezetvédelmi miniszterrel mutatták be a Lex Csallóköz névre keresztelt törvény, mely a stratégiai fontosságú vízgazdálkodási területek védelmét helyezi előtérbe.

A lex Csallóköz volt a téma Egyházkarcsán
Sólymos László (Fotó: Paraméter)

Sólymos a találkozót követő sajtótájékoztatón kihangsúlyozta, biztosítani szerette volna a települések vezetőit, hogy a prioritásaik közösek. Kifejtette, hogy az ivóvíz minőségére elsősorban a szennyvíz és a régi hulladéklerakatok jelentenek veszélyt, éppen ezért ezekkel a területekkel kiemelten foglalkoznak.

A minisztérium néhány héten belül közzéteszi 25 millió eurós felhívását, amely keretén belül 2 ezernél kevesebb lakosú települések pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra a csatornahálózatuk kiépítésére vagy bővítésére vízgazdálkodási területen. Solymos elmondta, keresik annak lehetőségét, hogy ezt az összeget 40 millió euróra emeljék. A Csallóköz településeinek mintegy harmadában még nincs kiépítve a kanalizáció, tehát van mit csinálni.

Sólymos emlékeztetett, hogy Szlovákia-szerte mintegy 1600 régi környezeti terhet tartanak számon, ezek közül 270 esetében már folyamatban van a szanálás. „A lerakatoknak is nagy figyelmet szentelünk. Lezártuk a közbeszerzést a vereknyei lerakat ügyében, és ha minden rendben lesz, ősszel elkezdődhet a szanálás. A közösen elkészített törvény egyértelműen nagyobb védelmet jelent, effektívebb kontrollt tesz lehetővé” – húzta alá.

A földművelésügyi minisztérium képviseletében Csicsai Gábor államtitkár volt jelen, aki leszögezte, nagyon összetett feladat megtalálni az egyensúlyt a környezet, a települések fejlődése és a mezőgazdaság intenzitásának megtartása között anélkül, hogy az egyes vállalatok gazdasági működésébe beavatkoznának. „Az egyik oldalon olcsó és minőségi élelmiszert szeretnénk, a másik oldalon oda kell figyelni a környezetre. Rajtunk áll, hogy megtaláljuk az eszközöket ahhoz, hogy ezt sikerre vigyük” – hangsúlyozta. Csicsai szerint a lex Csallóköznek sikerül olyan módon védenie a környezetet, hogy azzal nem növeli a gazdák számára a bürökráciát.

A vízvédelemmel kapcsolatban Ján Mikas országos tiszti főorvos beszélt arról, hogy évente több mint 5 ezer mintavételt vesznek a lakosok számára elérhető vízforrásokból, nyilvános vízvezetékekből, és azok vizsgálatát végzik el annak érdekében, hogy folyamatosan szem előtt tartsák a víz minőségét. Elárulta, szakembereik részt vesznek a 2019-ben beterjesztendő új európai ivóvízvédelmi irányelv.

Balról: Csicsai Gábor, Sólymos László és Ján Mikas

Emlékeztetett a decembertől nagy felbolydulást keltett atrazinszennyezés kapcsán arra, hogy a helyzet szerencsére nem volt annyira drámai, mint azt a média sugallta, mivel a szlovák határértékek ezen a területen kimondottan szigorúak, lévén hogy az itteni 0,1 mikrogramm/l-es limit Kanadában vagy az USA-ban például 3-5 mikrogramm, míg a WHO ajánlása 100 mikrogramm.

Nyilatkozott Balódi László hodosi polgármester, a Híd parlamenti képviselője is, aki szerint Sólymos az első miniszter, aki nemcsak beszél a csallóközi problémákról, hanem oldja is. „Lokálpatriótaként remélem, hogy ez a kezdeményezés oda fejlődik, hogy a Csallóköz megkapja a kellő anyagi hátteret, hogy a problémát megoldják és az ivóvíz olyan minőségű marad, hogy még a gyerekeink is azt ihassák” – fogalmazott.

Pozitívan értékelte a találkozót Bereczk Oszkár, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke is, aki bízik benne, hogy valóban előtérbe kerülnek a Csallóköz ügyei és a kompromisszumok ideje elmúlt.

Gódány László, a házigazda Egyházkarcsa polgármestere a Nyugat-Szlovákiai Vízművek igazgatótanácsának alelnöki tisztségében is felszólalt, és kihangsúlyozta, készen állnak arra, hogy társfinanszírozást biztosítsanak a kisebb települések számára a szennyvízhálózat kapcsán. „Most a kisebb településeknek is esélye van, hogy a beruházások elkezdődjenek” – húzta alá.

(SzT)