Madárinfluenzás volt az Ekecs és Szilas között talált hattyú!

camera

1

Madárinfluenzás volt az Ekecs és Szilas között talált hattyú!

Fotó: TASR - illusztráció 

Megosztás

Madárinfluenzás volt az a hattyú, amelyet múlt hét pénteken találtak a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás határában, Ekecs és Szilas között.

Szombaton Dr. Miholics István, a Komáromi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója volt a Pártia Rádió műsorának vendége. Az igazgató akkor közölte: január 13-án, péntek este kaptak riasztást a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás határából, ahol a Szilas és Ekecs egy úton heverő hattyú akadályozta a forgalmat.

A felügyelet igazgatója valószínűsítette, hogy a hattyú madárinfluenzával fertőzött, és gyanúja beigazolódott.

Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet honlapján január 17-én az alábbi közlemény jelent meg:

"Január 13-án a Komáromi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet a rendőrség és a helyi vadászgazda jelenlétében egy magán-állatorvost hívott a helyszínre, aki humánus módszerrel elaltatta a hattyút. Az állatorvos megállapította továbbá, hogy a hattyút nem ütötte el autó, de az állat gyengeség és hasmenés jeleit mutatta."

Január 14-én, vagyis szombaton a hattyú tetemét az illetékes zólyomi laboratóriumba küldték. Január 16-án, vagyis hétfőn délután a laborból megérkezett az eredmény, miszerint:

az Ekecs és Szilas közti úton talált hattyú szervezetében H5N8 típusú madárinfluenza jelenlétét állapították meg.

Az állategészségügyi felügyelet három kilométeres megfigyelési körzetet hoz létre minden gócpont körül, ahol észleték a madárinfluenzát. Nagykeszi, Komárom-Lándor, Csicsó, és Komárom-Kava körzet után Szilas és Lakszakállas immár az ötödik ilyen körzet a Komáromi járás területén.

Szilason és Lakszakállason összeírják a szárnyasokat

Szilas községe január 17-én kapott egy végzést, miszerint össze kell írniuk a helyi baromfitartókat, és azt is, hol mennyi szárnyast tartanak a lakosok.

A községi hivatal alkalmazottai szerda reggel már útnak is indultak, hogy begyűjtsék a szükséges információkat – tájékoztatta a Paramétert Tóth Péter, Szilas polgármestere. A lakosságot a hangosbeszélőn keresztül is tájékoztatták a helyzetről, valamint a kapcsolódó információkat közzétették a falu internetes oldalán és a Facebookon is.

A polgármester nem tapasztal a faluban semmiféle pánikot, sőt, elmondása szerint a helybeliek inkább bizonyos mértékű közönnyel kezelik a helyzetet, abban bízva, hogy a hattyú csak a község közelébe repült, és a baromfiknál nem ütheti fel a fejét a madárinfluenza. Tóth Péter tudomása szerint a megfigyelési körzetbe tartozó szomszédos településen, Lakszakállason is a községi alkalmazottak gyűjtik össze a szükséges információkat az állategészségügyi felügyelet számára.

A Dunaszerdahelyi járást nem érinti a madárinfluenza?

A helyszín, ahol Ekecs és Szilas között a madárinfluenzás hattyút befogták, a Komáromi járás területén található, ám a három kilométeres megfigyelési körzet elméletileg átnyúlik a Dunaszerdahelyi járásba, Ekecs község határába is.

Polák László, Ekecs polgármestere a Paraméterrel közölte: az állategészségügyi felügyelet regionális kirendeltsége nem vette fel a kapcsolatot a község önkormányzatával – Ekecset tehát nem kötelezték a faluban tartott szárnyasok összeírására, ahogy erre Szilason és Lakszakállason sor került.

"Azok a lakosok, akik hallottak arról, hogy a szomszéd falukban összeírják a szárnyasokat, kérdezték tőlünk, hogy nálunk mi a helyzet. Figyeljük a hivatalos e-maileket és a postán érkező leveleket, de egyelőre az önkormányzat nem kapott ilyen jellegű hivatalos felszólítást"

– nyilatkozta a Paraméternek Polák László polgármester, aki szilasi kollégájához hasonlóan a lakosság körében nem tapasztalt nyugalmatlanságot a történtek miatt.

A madárinfluenza szlovákiai felbukkanási helyei január 17-ig (Forrás: svssr.sk)

Mire ügyeljenek a baromfitartók?

Dr. Miholics István elmondása szerint

a betegséget megelőzendő elsősorban arra kell vigyázni, hogy a házi szárnyasok semmilyen kontaktusba ne kerülhessenek vadmadarakkal.

Ennek érdekében az ivóvizüket és a táplálékukat is olyan helyről kell beszerezni, illetve olyan helyre kell kihelyezni, ahová a vadon élő madarak nem férhettek, nem férhetnek hozzá.

Mihalics doktor szerint egyelőre nem kell tartani attól, hogy emberre átterjedne a betegség, mivel erre még nem volt példa Európában, ugyanakkor leszögezte, mindig be kell tartani az előírásokat.

A betegség lappangási ideje 2-6 nap lehet, de több helyen előfordult már ennél gyorsabb lefolyás is.

„Amennyiben csökken a szárnyas a vízfogyasztása, táplálékfelvétele, tojáshozama, az figyelmeztető jel, hogy valami nincs rendben. A fertőzés légúti betegségekkel, idegi tünetekkel járhat”

– magyarázta az igazgató.

Ha valaki elhullott szárnyast talál a házánál, azt azonnal jelentenie kell. „Be kell biztosítani, hogy ne vigye el más állat, ragadozók vagy macskák, és hívjon bennünket, mi már tudjuk, mit kell vele tenni”

– húzta alá.

Ha fertőzött tetemet találnak egy udvarban, abban az esetben ott az összes baromfit likvidálják.

„Előbb-utóbb kipusztulna az egész állomány, ezzel meggyorsítjuk a folyamatot” – mondta.

Az influenza többi típusához hasonlóan a betegség elsősorban a téli időszakban terjed. Mint fogalmazott, a betegséget vándormadarak is terjeszthetik, a vírust pedig leggyakrabban a vadmadarak, vadkacsák tartják életben.

(db/SzT)

A cikk szerzői

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program