Magyarország és Szlovákia feldarabolná Ukrajnát?

camera

1

Magyarország és Szlovákia feldarabolná Ukrajnát?

Fotó: MTI 

Megosztás

„Ha egymillió emberre jut húsz idióta, abban én nem látok komoly gondot” – mondta a HVG-nek Hennagyij Moszkalj, Kárpátalja kormányzója a részben magyarok lakta térségben tapasztalt magyarellenes akciókról.

A kormányzó a lap munkatársának adott interjúban a kárpátaljai nemzetiségi súrlódásokról elmondta, semmiféle komoly problémát nem érez. A hétköznapokban vannak ugyan súrlódások, de minden országban akadnak elmebetegek vagy idegengyűlölők. Ha Hollandiában vagy Franciaországban elégedetlenek az emberek, akkor mit lehet várni Ukrajnában? A lényeg, hogy ezek az emberek itt kisebbségben vannak, a többség megérti, hogy az új jobboldal nem ad valódi válaszokat. Ez a hullám is el fog múlni, de most türelem kell, s Magyarországnak is el kell kerülnie, hogy felüljön ezeknek az olcsó provokációknak.

A magyarellenes jelszavakat skandáló nacionalistákkal kapcsolatban Moszkalj megjegyezte, az ellentéteket a Vereckei-hágón túli területekről szítják. Kitért egy interjúra is, amelyet a magát nagy írónőnek és ukrán hazafinak tartó Larisza Nicoj adott. Azt mondja, hogy a magyar iskolák tanulóinak 68 százaléka nem tud ukránul. Ez hazugság, ők is folyékonyan beszélnek ukránul, mert tanítják nekik. Lobognak a magyar zászlók, és mindenféle magyar nyelvű folklórfesztivált rendeznek – siránkozik Nicoj, s úgy viselkedik, mintha a Marsról jött volna. Ukrajnában van ugyanis egy kisebbségi törvény, amely szerint az egy tömbben élő kisebbségeknek joguk van a nyelvük és saját nemzeti szimbólumaik használatára. A magyarok pedig nem az ukrán függetlenség 1991-es kikiáltásának a pillanatában jelentek meg, több mint ezer éve élnek a mai Ukrajna területén. Nicoj azzal riogat, hogy Kárpátalja hamarosan Luhanszk és Donyeck sorsára jut, csak itt Magyarország, Románia és Szlovákia fogja feldarabolni Ukrajnát. Moszkalj szerint pszichiáterhez kellene mennie. Az általa felsorolt országok az EU és a NATO tagjai, miféle támadásról beszél?

Komoly felzúdulást keltett a magyarok körében a nyelvhasználati jogokat súlyosan korlátozó nyelvtörvénytervezet. A tervezetben sok a kétséges dolog, Moszkalj megkérte a kormányfőt és a parlament elnökét, hogy juttassák el a szöveget a Velencei Bizottságnak. Figyelemre méltó például, hogy utalnak az őshonos népekre, ám nincs olyan törvényünk, amely meghatározná, mi ez a fogalom. A tervezet célja az, hogy eltereljék az emberek figyelmét a politikai és a gazdasági gondokról.

A törvény beterjesztéstől az elfogadásig akár két év is eltelhet, s az is előfordulhat, hogy végül semmi sem lesz a javaslatból. A Velencei Bizottság megkeresése mellett két ukrán intézetet is felkértek a tervezet értékelésére, és parlamenti meghallgatást is kezdeményeztek. Kárpátalja vált a legnépszerűbb idegenforgalmi célponttá Ukrajnán belül, a belföldi turisták 36 százaléka üdült itt. Akik itt jártak, azt írták a visszajelzéseikben, hogy nagyon jól érezték magukat. Senkit sem zavartak a zászlók, teljes volt a nyugalom.

Moszkalj kitért arra a kezdeményezésre is, hogy mérjék fel a magyar iskolákban tanító tanárok ukránnyelv-tudását.

Kifejtette, az fáj egyeseknek, hogy Magyarország kiegészíti a kárpátaljai tanárok fizetését. De hát erre joga van, és nemcsak a magyar nemzetiségűek kapnak pénzt, hanem azok a ukránok is, akik ezekben az iskolákban ukránul tanítanak különféle tárgyakat. Ki tiltja meg, hogy Ukrajna fizessen a más országokban lévő ukrán iskolák tanárainak? Sok ilyen van, például Grúziában, a Baltikumban, Szlovákiában vagy éppen Magyarországon.

A gazdasági helyzet egész Ukrajnában rossz, ennek fő oka az, hogy a harci cselekmények folytatódnak, s az ország egy része megszállás alatt van. Ha csak a szeparatisták lennének, az ukrán hadsereg nagyon gyorsan felszabadítaná Kelet-Ukrajnát. A terroristák mögött viszont ott vannak az orosz katonák és a tanácsadók. Ukrajna nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a világ egyik legerősebb hadseregét. Már csak azért sem, mert a hadsereg most születik, 2014-ben, amikor megtámadták a Krímet, kiderült, hogy addig csak papíron létezett.

A kelet-ukrajnai válságról a kormányzó elmondta, olyan életszínvonalat kell teremteni, hogy a szakadárok kérjék, hogy visszatérhessenek Ukrajnához. Az is megoldás lehet, hogy Ukrajna vízummentességet kapjon az EU-tól, ebben az esetben a szakadárok egyből kérnék az ukrán útlevelet, hogy szabadon utazhassanak Európában.

Hvg/para

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program