1
Matus János a Pro Urbe-díjjal (Fotók: Kovács Zoltán)
Megosztás
December 15-én, csütörtökön, immáron hagyományosan a művészeti alapiskola hangversenytermében adták át az idei Pro urbe díjat, melyet a képviselő-testület ezúttal Matus János zeneművésznek ítélt oda. Az esten közreműködtek többek között a művészeti alapiskola tanárai.
Soóky Marián pedagógus-képviselő laudációjában kiemelte, hogy az 1938-ban Nagymegyeren született Matus János az édesanyjától örökölte a zene szeretetét, majd ismertette pályájának főbb állomásait, az ötvenes években szülővárosa kórusmozgalmában játszott aktív szerepét, pozsonyi, eperjesi éveit a Nová scéna (Új Színpad), a SĽUK (Szlovák Állami Népművészeti Együttes), illetve a Jonáš Záborský Színház karnagyaként, prágai és külföldi fellépéseit, zongoraművészként is.
A mai napig, 78 évesen, még zenét oktat színészjelölteknek Pozsonyban, ahol évtizedek óta él, de úgy, hogy nem felejti Nagymegyert, nagymegyeri gyökereit, amelyek, mint maga is vallja, mindig a biztos hátteret jelentették és jelentik számára, különben nem jutott volna ilyen messzire.
Matus János, miután Lojkovič Sámuel polgármester kezéből átvette a díjat, köszönőbeszédében elmondta, nem számított rá, mindjárt akkor meglepődött, amikor három héttel korábban közölték vele, hogy ő az egyik várományosa. Közben természetesen boldog volt, hogy bár abból a Nagymegyerből már kevés maradt, mely gyermekkorának közegét jelentette, kortársai közül is sokan eltávoztak már, mégis emlékeznek rá a városban.
A díjazott Matus János, Lojkovič Sámuel nagymegyeri polgármester, és Mikóczy Dénes alpolgármester
A díjátadó ünnepség hivatalos részének méltó lezárása volt, amint Matus János mély átéléssel előadta az 1979-ben elhunyt Farkas Jenő nagymegyeri papköltő Magány című versét. Egyszerre volt megrendítő, felemelő, a kitüntetetthez méltó, mégha zenei munkásságáért kapta is a díjat.
(bodnár gy.)