1
hyperloop
Megosztás
Egyesek a fikciónak találják még mindig a Bécs, Pozsony és Budapest közt megépítendő hyperloop vonalat, mások azonban aggodalmaiknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha tényleg meglesz.
Egyrészt a tömegközlekedés jelenlegi kelet-európai formáihoz vagy inkább állapotához képest valóban egy elérhetetlennek tűnő eszközről van szó, másrészt pedig éppen ez az óriási szakadék ébreszt félelmeket, mivel
egészen döbbenetes, hogy 1200 km/órával közlekedjünk egy légmentesen zárt kapszulában, miközben néhány percig tart csak az út Bécsből Pozsonyba, majd tovább Budapestre.
Az aggodalmak nemcsak a kényelmi szempontokon alapszanak, de azokból az erőkből is adódnak, amelyek az emberi testre hathatnak ilyen környezetben.
Míg a technológiával foglalkozó Hyperloop One élő tesztelésekkel próbálja ezeket a félelmeket csillapítani, addig a vetélytárs, a Bécs-Pozsony-Budapest vonalat tervező Hyperloop Transportation Technologies (HTT) továbbra is képekkel és videókkal sűrít.
A HTT a héten megtartott bécsi startup konferencián mutatta be a hyperloop szerelvény belsejének vizuializációját. Elképzelésük szerint a rövid utazás alatt bőrüléseken foglalhatunk majd helyet, és kibámulhatunk az ablakokon, mint azt egyébként is tennénk egy valamire való vonaton.
Csakhogy amit látunk, az nem a valóság, hanem monitor. Kiterjesztett valóság.
Hiszen épp egy légmentesen zárt acélcsőben ülünk, ugye. Az ablakokon látott képek a külteret mutatják, és olyan hatást keltenek, mintha valóban száguldanánk a vonattal. Az interaktív panelek emellett az időt, az időjárást és az útból hátralévő távolságot is mutatják majd.
A videó ugyanakkor egy lényeges dolgot nem árul el. Hogyan hat majd ilyen hatalmas sebesség az utasra? A vonat ugyanis elérheti majd az 1200 km/órás sebességet is, de átlagban 970-nel fog hasítani.
"Megfelelő az időseknek és a kutyáknak is, még csak hányingert sem okoz"
– árulta el a Hyperloop One alelnöke a PBS Newshour portálnak. Csakhogy a hányingert nem maga a nagy sebesség okozza, hanem a rendkívüli gyorsulás, amikor a test nyugalmi helyzetből eléri a hangsebességet.
Normál állás vagy ülés közben 1 g nyomás hat a testünkre. Repülővel való felszálláskor vagy landoláskor ehhez még hozzáadódik kb. 0,1-0,3 g. Ugyanekkora terhelést szeretnének megőrizni a Hyperloopnál is, csakhogy tudni kell, hogy az ez esetben mintegy két percig tart majd. Tehát aki a repülést sem igazán kedveli, az ezt sem fogja.
A Hyperlooppal való közlekedést illetően viszont a legnagyobb problémát a nagy kanyarok vagy a vészmegállások okozhatják. kanyarokban ugyanis újabb nyomás helyeződik a testre, ami nehezítheti a légzést vagy a mozgást, de előidézheti bizonyos testrészek vértelenítését vagy vérbőségét. Ezt elkerülendő tehát egyenes szakaszokon kellene közlekednie a Hyperloopnak.
Hasonló probléma léphet fel, ha például valamilyen okból megszűnik a csőben a mágneses tér és a szerelvény levitációja is, tehát tulajdonképpen kényszermegállásra kerül sor.
A PBS Newshour számára a NASA Ames kutatóközpontjának pszichológusa, Lee Stone erre megjegyzi, hogy ha viszont tartják az egyenes vonalat, és nincs műszaki hiba, akkor tulajdonképpen semmilyen veszélyt nem jelent az út az utas számára. Hát igen.
SME/para