Megéri egyáltalán Szlovákiában dolgozni? Fico a munkanélküliekben látja a hibát

A munkanélküliséget nehéz visszaszorítani Szlovákiában, mivel sokan egyáltalán nem is akarnak dolgozni. Legalábbis így véli Robert Fico miniszterelnök, a szakértők szerint azonban teljesen más a helyzet.

„Jó úton járunk a munkanélküliség visszaszorítása terén. Úgy gondolom, hogy 2017-ben még tovább fog csökkenni, de a kritikus 7-8 százalék alá nehéz eljutni” – nyilatkozta Fico. Véleménye szerint azok az emberek jelentik a legnagyobb problémát, akiknek nem áll érdekükben tartós munkát találni – vagy azért, mert félnek az ellenőrzéstől, vagy azért, mert egyszerűen nem akarnak és inkább a szociális segélyre hagyatkoznak.

„Többféle kategória létezik azokból, akik nem akarnak dolgozni. Vannak azok, akik hivatalosan nem akarnak munkába járni, mégis dolgoznak, mert félnek az ellenőrzésektől, illetve vannak azok, akik visszaélnek a szociális rendszerrel” – jelentette ki Fico még tavaly májusban.

„Aki őszintén dolgozni akar, az talál is munkát” – nyomatékosította Fico egy hónappal ezelőtt, mikor újfent azzal fenyegetett, hogy a kormány bizonyos intézkedéseket vezet be azok ellen, akik nem akarnak dolgozni és visszaélnek a szociális rendszerrel.

A miniszterelnök szavai azt az érzést keltik, mintha Szlovákiában elegendő munka lenne, ám az emberek nem érdeklődnek irántuk, mivel nem akarnak dolgozni. A szakértők szerint azonban más a helyzet.

Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet igazgatója szerint Fico kijelentéseiben hiányzik az ok, hogy az emberek miért nem akarnak dolgozni – legyen az alacsony bér, nem elegendő végzettség vagy földrajzi hátrány. „Ha olyan munkáról van szó, hogy az ember naponta négy órát elveszt az utazással, miközben a munkájáért minimálbért kap, akkor nem is csodálkozom, hogy az emberek nem érdeklődnek iránta” – figyelmeztetett Páleník.

Páleník szerint az állam nem is foglalkozik kellően az adott helyzettel – a szegényebb régiókat elkerülik a jelentősebb befektetések, amik munkahelyeket adhatnának több ezer embernek. „A kormány emellett korlátozni akarja a munkások mobilitását is. A reális lépéseik teljesen ellentétben állnak azzal, amit mondanak” – tette hozzá Páleník.

Néha azonban elég az álláshirdetésekre is ránézni: a munkáltatók gyakran jól fizetett állással csalogatják az embereket, azonban sokszor átverik őket. Például Kelet-Szlovákiában 480 eurós bruttó fizetést kínálnak a szalagmunkásoknak, ami alig több a minimálbérnél, míg a három műszakban dolgozóknak 500 eurós fizetést. Tisztán így megközelítőleg 390-410 eurót kereshetnek meg.

Azonban, ha a munkásnak ebből fizetnie kell az utazást, az étkezést, a szállást, illetve még a családjának is biztosítania kell a megélhetést, akkor nem is csoda, hogy nem érdeklődnek ilyen munka iránt.

aktualne.sk/para