Megosztás
Karácsony előtt egy héttel, december 15. és 17. között került sor a mind tartalmilag, mind a megrendezés időpontját tekintve meglehetősen provokatív VOAYER – Výstava nahých žien 2 címet viselő szado-mazo „kiállításra” a szlovák fővárosban.
A hús-vér tárlat egy olyan világba kínált betekintést az átlagember számára, amellyel legtöbben csak E. L. James Ötven árnyalat trilógiájában találkoztak (vagy egy késő esti, eltévedt kattintás révén olyan weboldalon, amelyet gyorsan töröl az ember a böngésző előzményeiből).
Fotók: Cséfalvay Á. András
Nyilván elkerülhetetlen egy ehhez hasonló rendezvénynél egy-két perverz öregúr megjelenése, de a látogatók szemmel láthatóan nagyrészt hétköznapi emberek voltak.
Férfiak, nők, párok, akiket nem más vitt az esemény helyszínéül szolgáló omladozó épületbe, mint a KÍVÁNCSISÁG.
Képgaléria (18 éven felülieknek!):
Fotók: Cséfalvay András
Az emberi kíváncsiság az élet természetes velejárója. Ennek kielégítésével kapcsolatos médiumok, rendezvények, projektek, ahogy a világ több részén, hazánkban sem számítanak újdonságnak. Hogy csak két, egymástól merőben eltérő példát említsünk: gondoljunk csak a nemrég még rendkívüli népszerűségnek örvendő Big Brotherre és egyéb valóságshowkra, vagy akár Németh Ilona Public Privacy című, 2002-es installációjára, mellyel az ismert dunaszerdahelyi születésű művész az egyén intimitása és a kíváncsiság közti kapcsolattal összefüggő kérdéseket feszegetett.
Interaktív érintés
A VOAYER a legtöbbször csak BDSM (Bondage and Discipline, Dominance and Submission, Sadism and Masochism) gyűjtőszóval jelzett világ iránti érdeklődés kielégítését tűzte ki céljául, és emelte (vagy másik szemszögből nézve: süllyesztette) új szintre. A bámészkodáson kívül ugyanis lehetőséget kínált a látogatók számára a kiállított hölgyek bármely testrészének megérintésére – orvosi gumikesztyű viselése mellett. A publicitással nem törődve ezzel néhány huncut látogató élt is.
A rendezvény saját feladatának nyilvánvalóan nem a különböző kínzóeszközök felsorakoztatását, és végképp nem valamiféle erotikus expo-hangulat megteremtését tekintette. Inkább igyekezett megmutatni egy szeletet – fél éven belül immár másodszor – a társadalom morális perifériájából; egy, a legtöbbek számára még mindig rejtett világból, a maga nyersségével, durvaságával és profánságával együtt.
(CsA)