Mikor mehetünk nyugdíjba? Még a koalíción belül sincs erről egyezség

Ivan Švejna, a munkaügyi tárca hidas államtitkára szerint a parlamenti képviselőcsoportjuk pénteken ismertetett javaslata nem forgatja fel a mostani szabályozást, csupán leegyszerűsíti és kiszámíthatóvá teszi a nyugdíjrendszert.

Sárközy Irén képviselő kifejtette, legalább öt évvel a nyugdíjba vonulásuk előtt értesíteni kellene az embereket annak pontos időpontjáról. Úgy véli, nem növelni vagy csökkenteni kell a nyugdíjkorhatárt, hanem azt érthetővé és átláthatóvá tenni, ami biztonságot nyújtana minden érintett számára.

Míg jelenleg 62 év és 139 nap a korhatár, azt a Híd javaslata években és hónapokban határozná meg, és minden évben 2 hónappal tolná ki. Eszerint jövőre 62 év és 6 hónap lenne a korhatár plafonja, 2020-ban 62 év és 8 hónap, 2022-ben pedig 63 esztendő. Tehát a hidas tervezet a nyugdíjkorhatárt hónapokra kerekítené, azaz napokat nem használna, és az érintetteket előre értesítené, hogy számukra kiszámítható legyen a rendszer.

Sárközy elmondta azt is, hogy erről az elképzelésről konzultált a koalíciós partnerekkel és az illetékes miniszterrel is, akik egyetértenek a javaslattal. A Smer által beharangozott alkotmánytörvénynek – ami 64-ben korlátozná a férfiak korhatárát- szerinte nincs kellő támogatottsága és a Híd elutasítja az ilyen jogszabály alkotmányba való beemelését.

Švejna, a párt alelnöke megjegyezte: „hogy mi lesz később, azt még nem tudjuk pontosan. Ha (a smeres javaslatra mégis) összejön a 90 szavazat, akkor összejön, de a mi véleményünk változatlan marad: nem tartjuk jó elképzelésnek a nyugdíjkorhatár alkotmánytörvény általi rögzítését.

Mint ismeretes, a Smer eredetileg 65 évet szeretett volna bevezetni a férfiaknál. Mivel azonban a törvény elfogadásához alkotmányos többség szükséges, ezért az ellenzékkel is tárgyalni kell. A legerősebb kormánypárt a koalíciós SNS-nek és ellenzéki képviselőknek engedve letett arról, hogy 65 évben szabja meg a férfiakra vonatkozó nyugdíjkorhatár plafonját. Robert Fico közölte, hogy a férfiak esetében 64 év lenne a maximum, a nők esetében pedig egyelőre általánosan fogalmaz a törvény, alacsonyabb korhatárral számolnak.

Az exkormányfő legutóbbi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényes jogszabály szerint automatizált a nyugdíjkorhatár kiszámítása, és évről évre emelkedik, nincs viszont felső határa, így idővel túl magas lehet.

Az OĽaNO jó ötletnek tartja a Smer alkotmánytörvény-javaslatát, de ezt csak bizonyos feltételekkel tudja támogatni. Például, hogy a maximális nyugdíjkorhatár a nők esetében a felnevelt gyermekek számarányával csökkenne. A Smer tervezetét a Sme rodina mozgalom is támogatni tudja. A korhatárplafont viszont elutasítja az SaS és több független képviselő is.

Erik Tomáš, a legerősebb kormánypárt képviselője azt közölte a sajtóval, hogy a párt tiszteletben tartja a Híd véleményét. Ez az álláspont "nem új számunkra, és tiszteletben tartjuk, hogy a párt képviselőinek más a véleménye. Az a fontos, hogy az ellenzékkel folytatott tárgyalásainkat nem tekintik a koalíciós szerződés megszegésének, ami utat nyit afelé, hogy ezt a fontos alkotmánytörvényt elfogadhassuk” – tette hozzá az alkotmánytörvény előterjesztője.

A felső határ bevezetéséhez már a kezdetektől negatívan viszonyult a Híd munkaügyi államtitkára, Švejna. De nem csupán ő. Hasonló álláspontot képvisel a kérdés szakértője, Vladimír Baláž is. A Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének tagja a napokban fejtette ki a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos nézetét. Szerinte minél inkább kitolódik az átlagéletkor, annál tovább lennénk nyugdíjasok. Ugyanakkor egy ilyen korhatár rögzítése esetén egyre kevesebbet fizetnénk be a nyugdíjrendszerbe. Ez viszont azzal járna, hogy az ilyen nyugdíjak egyre csak vesztenének a vásárlóértékükből.

Azokban az országokban mehetnek korábban nyugdíjba az emberek, ahol kiterjedt a magánnyugdíjpénztárak hálózata. Nálunk a nyugdíjrendszer harmadik- magán -pillérébe csupán az alkalmazottak 30 százaléka kapcsolódott be, és az oda érkező átlagos befizetés csekély mértékű.

Az alacsony magánnyugdíjpénztári befizetések és a kedvezőtlen demográfiai helyzet az oka annak, hogy néhány országban csupán a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár után mennek nyugdíjba a mexikóiak, a japánok és a koreaiak.

A jelzett országokban 70-72 éves korukban mennek nyugdíjba az emberek. A legnagyobb európai országokban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban – jelenleg 65 év körül van a nyugdíjkorhatár, de a 2020-as években ez az említett államok mindegyikében 67 évre fog emelkedni.

(sárp)