Megosztás
Amennyiben az illetékes hivatalok rábólintanak a környezetvédelmi minisztérium és a Vízgazdálkodási Vállalat terveire, közúti közlekedésre használható alagutak válnának a bősi vízerőműhöz tartozó Duna-meder alatt húzódó vízelvezető csatornákból.
A beruházás végérvényesen megoldaná a Csallóköztől 25 éve "elszakított" kis-csallóközi települések közlekedési gondjait.
Az alábbiakban választ adunk az alagutak kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdésekre.
Átkelés a felvízcsatornán… Mi is ez az egész?
A bősi vízerőművet még a '70-es, '80-as években tervezték, és az építtetőt – az államot – nem igazán érdekelte, hogy az erőműhöz tartozó felvízcsatorna három települést (Bodak, Vajka, Doborgaz) teljesen elszakít a Csallóköztől.
Jelenleg hogyan kelhetnek át a túlsó partra az "elszakított" települések lakói?
A bősi vízerőmű 1992-es üzembe helyezése óta a felvízcsatornán történő átkelésre egy komp szolgál, melyet Bodak, Vajka és Doborgaz minden lakója, valamint a túlsó oldalon lévő Felbár, Nagyszarva és Keszölcés egyes lakói ingyenesen használhatnak. Az érintett lakosok elsőbbséget élveznek az átkeléskor.
Pontosan hol közlekedik a komp, és mennyi idő alatt kel át a csatornán?
A komp Vajka és Keszölcés között közlekedik, menetideje 10 perc. Vajkáról Keszölcésre hétköznap reggel 5:00 és 21:30-között legalább 21-szer, vissza pedig 16-szor indul járat.
A vajkai komp (Fotó: nova-kompa-vojka.sk)
Mennyi kocsi fér fel rá?
A komp terhelhetősége kb. 65 tonna. Egyszerre legfeljebb 18 személygépkocsit lehet vele szállítani, vagy pl. három darab, egyenként max. 20 tonnás teherautót.
Ha a komp reggeltől estig jár, és elég sok kocsi elfér rajta, akkor miért van szükség alagútra?
A komp legnagyobb hátránya – amellett, hogy éjszaka nem közlekedik -, hogy bizonyos időjárási körülmények között, például magas vízálláskor, sűrű ködben, nagy szélben, vagy fagyos hidegben nem használható. Az idei kemény tél során 18 napig nem üzemelt az extrém hideg idő, és a csatornán úszó jégtáblák miatt.
Ha nem jár a komp, milyen hosszú kerülőútra kényszerülnek Bodak, Vajka és Doborgaz lakói?
A legközelebbi város Bős, amely Bodakról 12 km (11 perc autóval), Vajkáról 21 km (19 perc), Doborgazról pedig 23 km (21 perc).
Dunaszerdahely Bodakról 25 km (25 perc autóval), Vajkáról 33 km (31 perc), Doborgazról 34 km (33 perc).
Somorjára még hosszabb a kerülőút, pedig 25 évvel ezelőtt ez a város volt az, amely a legközelebb volt a három szigetközi faluhoz.
A felvízcsatorna megépítése előtt Somorja Doborgazról, illetve Vajkáról csupán 10 kilométerre, 10-11 percnyi autóútra volt. Manapság, ha nem jár a komp, Somorja 45 kilométernyi autóútra van a két településtől, ami legalább 38-40 perces kocsikázást jelent. Bodakról Somorja 35 km (30 perc) autóval.
Szükség esetén mennyi idő alatt ér ki ezekbe a községekbe a rendőrség, a tűzoltóság, vagy a mentőszolgálat?
A komp üzemeltetési szerződése tartalmazza, hogy az említett szerveket rendkívüli esetekben a komp akár éjszaka is átviszi a Szigetközbe – persze, ha ezt az időjárás engedi. Vajka és Doborgaz a Somorjai Tűzoltóság hatáskörébe tartozik – onnan komppal 20-30 percen belül érnek ki a két faluba. Bodak már a Dunaszerdahelyi Tűzoltósághoz tartozik, az odaút kb. 20 perc lehet.
A mentőszolgálat Somorjáról komppal akár 20 perc alatt Vajkán és Doborgazon lehet, ám ha a komp nem közlekedhet, Vajkára vagy Doborgazra fél óráig is eltarthat az út Dunaszerdahelyről – legyen szó tűzoltókról vagy mentőkről.
A rendőrség már közelebb van a három faluhoz, mivel a bősi körzetbe tartoznak. Bősről kb. 10, illetve 15-20 perc alatt lehet megközelíteni a településeket.
Tehát szükség volna valamilyen 24 órás átkelési lehetőségre. Miért nem építenek hidat?
Természetesen a híd volna a legjobb megoldás, hiszen azon a nap 24 órájában egyaránt átkelhetnek azon járművek is, amelyek az alagútban nem férnek el. A híd viszont rendkívül drága megoldás, ráadásul a felvízcsatorna medre nagyon széles, 450 méteres. A néhány éven belül megépülő, új komáromi Duna-híd esetében ennél 10-20 méterrel keskenyebb medret kell áthidalni, miközben közel 120 millió euróba kerül. Igaz, hogy a vajkai híd akár egysávos is lehetne, ám még akkor is 100 milliós nagyságrendet megközelítő beruházásra volna szükség.
Az előzetes becslések szerint az alagút-beruházás a szükséges infrastruktúrával együtt kb. 20 millió euróból kivitelezhető volna. Ez annyi pénz, amennyit az állam 12-13 év alatt kifizet a kompjárat üzemeltetésére.
Az alagutak és a felvízcsatorna metszete. Az alagút fölött 2-3 méterrel csordogál az "Új-Duna".
És olcsóbb alagútat építeni?
Tulajdonképpen nem kell megépíteni, mert a felvízcsatorna, vagyis az új Duna-meder alatt öt vízáteresztő csatorna is van. Ezek eredetileg arra szolgálnak, hogy az esetleges átszivárgást összegyűjtve átengedjék a vizet a csatorna Keszölcés felőli oldaláról a túlsó oldalra, az Öreg-Duna mellékágaiba. Az öt csatornából kettő alagúttá alakítható.
A tervek szerint az egyiket a gépjárművek használnák, a másikat pedig a kerékpárosok és a gyalogosok.
Pontosan hol vannak ezek a csatornák?
Vajkától 2,5 kilométerre, a Vajkai-tónál.
Egy csatorna a mesterséges Duna-meder alatt tényleg alkalmas a közlekedésre?
Igen, bár természetesen ez igényel némi átalakítást, és a projektnek egy-két szabvány alól kivételt kéne kapnia.
A legfrissebb elemzések szerint a vízáteresztő zsilipek és a beton állapota kiváló, az alagútban nincs átszivárgás a felvízcsatornából.
A hatástanulmány azt mutatja, hogy az alagutak alkalmasak a közúti közlekedésre.
A két alagútba vezető út és rámpa terve a felvízcsatorna vajkai oldalán.
Ha ötből kettőt átalakítanak, a maradék három megfelelő kapacitással bír, hogy áteresszék a vizet?
A szakértők elemzései, és 25 év tapasztalata azt mutatja, hogy az öt csatornából három bőven elég a víz elvezetésére.
Az egyik alagút belülről.
Mekkorák ezek az alagutak? Minden típusú gépkocsival át lehet majd kelni?
A csatornák 4,5 méter szélesek, és 2,5 méter magasak. A gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt alagútba egy 2,5 méter széles, kétirányú biciklisávot, valamint egy 1,5 méter széles járdát terveztek.
A gyalogos/kerékpáros-, és az autóalagút metszete.
A gépjármű-alagutat a két irányból felváltva használhatnák a sofőrök. Közlekedési sávja kb. 2,5 méter széles, és kizárólag a 2 méternél alacsonyabb, járművek közlekedhetnek rajta.
Tehát bizonyos mikrobuszok, furgonok, teherautók nem használhatják ezt az alagutat.
Akkor a tűzoltók és a mentők sem férnek be?
Csak olyan kocsival, amely két méternél alacsonyabb, de jelenleg ilyen mentő- és tűzoltóautók nincsenek használatban a környéken. Ha az alagút kivitelezésre kerül, az ígéretek szerint kezdeményezik a megfelelő méretű kocsik beszerzését az illetékes szerveknél.
Ha megvalósul az alagutas közlekedés, marad a komp is?
A kompjárat nagy valószínűséggel megszűnik, mivel az alagúton keresztül sokkal gyorsabb lesz a közlekedés. Ugyanakkor ha nem lesz komp, a két méternél magasabb gépjárművek, és a még nagyobb tehergépkocsik Pozsony és Bős irányából közelíthetik meg a kis-csallóközi településeket. Ha a D4-es autópálya járfalui (Jarovce) hídja elkészül – leghamarabb 4-5 éven belül -, a teherforgalom azt is használhatja majd.
A felvízcsatorna keszölcési oldalán lévő úthálózat terve.
Mikor kezdődik az építkezés?
A hatástanulmányt követően elkészültek a tervek is, ám az építkezés kezdetére legalább egy-két évig várni kell. Amennyiben az illetékes hivatalok engedélyezik a beruházást, Sólymos László környezetvédelmi miniszter elmondása szerint ideális esetben 2020-ig elkezdődhet a kivitelezés.
(db/parameter)