Mindenki Hodosról beszél! Hogyan látják politikusaink a Horthy- szobor ügyét?

Ahogy arról a portálunk több ízben is beszámolt, a nemeshodosi református presbitérium Horthy Miklós kormányzónak szeretne mellszobrot állítani a településen. Ez az információ komoly indulatokat korbácsolt fel, sokakat szóra bírva. Portálunk utánanézett, hogy a Híd és az MKP miként vélekedik erről a kezdeményezésről.

Mindenki Hodosról beszél! Hogyan látják politikusaink a Horthy- szobor ügyét?
Fotó: Paraméter

A Bugár Béla vezette párt honlapjának „Aktuális” rovatában Ravasz Ábel reagál a témára. A Híd alelnöke szerint a tömörülés aggodalommal tekint a fejleményre. „Roppant szomorú, hogy pont egy ilyen jól működő falu lakóit osztja meg most a szoborállítási ügy. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol Horthyról, megosztó személyiségről van szó, akit sokan nem szeretnének a településen szobor formájában viszontlátni. Ráadásul a kezdeményezés nem is igazán tűnik helyinek, hanem erős magyarországi hátszéllel történik. Ezt látva arra kérem a Nemeshodosi Református Egyházközség presbitériumát, hogy ne osszák meg Hodost, ne tegyék ideológiai harc színterévé. Ne rontsanak el egy jól működő falut egy provokáció kedvéért, ne ugrasszák össze az embereket, mert az nem méltó a református egyházhoz” - fejtette ki Ravasz.

A politikus bízik abban, hogy a társadalmi nyomás hatására a presbitérium eláll jelenlegi tervétől, és a Horthy-szobor végül nem kerül kihelyezésre Hodosban. „Nagyon szomorú, hogy a látható ellenállás ellenére, saját egyházának vezetésével is szembemenve a hodosi egyházközség kitart a terve mellett.

Nem szabad megosztanunk Hodos lakosait egy Magyarországról importált kezdeményezés miatt” - tette hozzá a romaügyi kormánybiztos.

Az MKP weboldalán egyelőre nincs nyoma a napok óta ragozott témának. A párt elnöke írásban válaszolt a felvetésre, miként látja a hodosi helyzetet. Menyhárt József meggyőződése, hogy „egy adott településen állítandó szobor megvalósulása elsősorban a község első emberének felelőssége. Horthy Miklós egy nehéz korszakban vállalt meghatározó szerepet. Egy összeomlott, megcsonkított országot kellett felemelnie és vezetnie, komoly érdemei mellett viszont hibákat is elkövetett, melyek tragédiákhoz vezettek.” A pártenök egyetért “a református egyházvezetőkkel: a sebeket nem feltépni, hanem gyógyítani kell. Nem megosztani, hanem egyesíteni kell, ezt tartom személyes missziómnak is.” Menyhárt hozzátette: „Ezért nem jó, ha a magyarságot meghurcoló szlovák partizánokat éltetjük, mint tette ezt a kampány során az egyik magyar megyeelnökjelölt (megjegyzem: a most háborgók egy része akkor tapsolt). Ezért nem jó, ha a 2. világháborús magyar tragédiákért felelősséget viselő kormányzónak akarunk szobrot állítani. Nincs olyan érdem, amely meg nem történté tenné egy elnyomó rezsim kiszolgálását.”

A Paraméter ugyanebben a témában érdeklődött a Nagyszombati kerület két magyar megyeelnök-jelöltjénél is, több-kevesebb sikerrel. Az MKP megyeelnök-jelöltje a hodosi tiszteletes asszonyhoz hasonlóan nem kívánt nyilatkozni a portálunknak. Ahogy Berényi József megjegyezte, úgy alakult, hogy ehhez tartja magát vagy tíz éve már.

A Híd politikusa nem bizonyult szófukarnak. Rigó Konrád felfoghatatlannak tartja, hogy a huszonegyedik században egy vallási közösség vezetője szobrot emeljen Horthy Miklós emlékének. A kormánypárt jelöltje elmondta: „Nem vagyok történész, de Horthy minden esetleges érdemét kioltja az, hogy a 2. világháború végén lehetővé tette, hogy a nemzettársainak százezreit a haláltáborokba szállítsák. Egyetértek Bukovszky László kollégámmal abban, hogy a kormányzó tevékenysége egyáltalán nem fér össze a demokratikus alapelvekkel. Olyan személyiségeket kellene keresnünk közösségeinkben, akiknek az emlékezetünkben ténylegesen ott a helyük.”

(sárp)