Mit nekünk az Advent, ha itt a Black Friday?

Már csak alig egy hónap van karácsonyig. Az idő vészesen fogy, az üzletek pedig éppen a karácsony előtti vásárlási lázat használják ki, hogy minél több bevételt zsákmányoljanak a vásárlóktól fekete péntek címszó alatt.

Mit nekünk az Advent, ha itt a Black Friday?
Illusztráció: TASR/AP

A Halloween és a Valentin-nap után itt egy újabb amerikai őrület, ami egyre divatosabb Európában. A fekete péntek lényege, hogy november utolsó péntekén a nagyobb boltok és internetes áruházak jóval kedvezőbb áron kínálnak egyes termékeket, mint az év többi napján. Ez gyakran azt eredményezi, hogy az emberek feleslegesen költekeznek, hiszen olyan dolgokat is megvásárolnak, amikre aztán végképp nincs semmi szükségük.

Kétfajta vásárló létezik. Az egyik eszeveszetten keresi az akciós termékeket, pár centért is képes bejárni a fél várost, hogy megkaparintsa a legolcsóbb árut, amiért, ha kell, kemény harcba is száll. A másik inkább csak tisztes távolságból figyeli az akcióvadászokat és tekeri a fejét a bábuként rángatott fogyasztók egy cseppet sem tudatos vásárlása láttán. Az utóbbi nem keresi az akciókat, általában mégis vastagabb a pénztárcája…

Amerikában a vásárlási láz gyakran odáig fajul, hogy az emberek szabadnapot vesznek ki november utolsó péntekén, a boltokban pedig az sem ritka, hogy az akcióvadászat verekedésbe torkoll az utolsó darabokért. Tavaly például olyanra is akadt példa, hogy már nyitás előtt ütötték egymást az emberek egy amerikai plázában. Agresszióért azonban nem kell messzire mennünk – egy éve ilyenkor egy magyarországi Tescóban is elszabadult a pokol.

Néha érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy mennyi felesleges dolgot vásárolunk össze az év folyamán. Karácsony előtt vagy történetesen a fekete pénteken csak felkerül az i-re a pont.

Közben pedig elsiklik a figyelmünk az igazán komoly dolgok felett. Bizonyos országokban nem ritka, hogy embertelen körülmények között – gyakran gyerekek keze által – készülnek tömegtermékek. A napokban a The Sun című amerikai napilap arról számolt be, hogy némely Kinder-tojásokban található pici játékok erdélyi gyerekek keze által kerülnek abba a bizonyos sárga tokba. A lap úgy tudja, előfordul, hogy ezek a gyerekek naponta 12-13 órát dolgoznak illegálisan.

De nem a Kinder az egyetlen világvállalat, melynek neve felmerül a gyerekmunka kapcsán. 2016 februárjában a H&M és a Next divatmárkák is beismerték, hogy törökországi gyáraikban menekült gyerekek is dolgoznak. Nem tudhatjuk tehát, hogy a ruházati boltban kiválasztott divatos, csilli-villi darabért ki szenvedett meg minimálbérért.

Az emberek gyakran megfeledkeznek arról, hogy az anyagi és piaci dolgoknál léteznek sokkal értékesebbek is. Az ékszerek, a divatos ruhák, a drága autók eltörpülnek az őszinte érzelmek, az emberi kapcsolatok és az egymásnak szentelt idő mellett. Az Advent még erről szólt. A fekete péntek már nem.