Morális kétségei miatt nem szavazott a díjnyertes képre a World Press Photo zsűrielnöke

camera

1

Morális kétségei miatt nem szavazott a díjnyertes képre a World Press Photo zsűrielnöke

Fotó: MTI/Peter Dejong 

Megosztás

Miközben Burhan Özbilici díjnyertes képét az ankarai orosz nagykövet meggyilkolásáról "hihetetlenül ütős sajtófotónak" nevezte, az eredményhirdetés után morális kétségeinek is hangot adott Stuart Franklin, a World Press Photo zsűrielnöke.

A World Press Photo 2017 fődíját hétfőn Amszterdamban az AP hírügynökség veteránja, Burhan Özbilici felvétele nyerte el. A nyertes képen az öltönyt és nyakkendőt viselő merénylő látható fegyverrel a kezében, amint a másodpercekkel korábban agyonlőtt Andrej Karlov orosz nagykövet holtteste felett áll.

A fotó az Egy gyilkosság Törökországban című sorozat darabja, amely az ankarai kortárs művészetek galériájában tavaly december 19-én elkövetett merénylet pillanatait rögzítette.

A fotós teljesítményét értékelve Franklin rámutatott: úgy véli, Burhan hihetetlenül bátor volt és rendkívüli lélekjelenlétre vall, hogy képes volt megőrizni a hidegvérét az összetűzés alatt, és elkészíteni rendkívüli hatást gyakorló képeit. "Szerintem a hírkép (spot news) műfajban fantasztikusak" – tette hozzá.

Az eredményhirdetés után azonban közölte: etikai kétségei miatt a kép minősége és a fotós személyes helytállása ellenére nem szavazott arra, hogy Özbilici kapja a fődíjat. Ő ugyanis nem érezte helyesnek, hogy a világ legjobb fotójának egy olyan képet ismerjenek el, amely együtt mutatja a gyilkost és áldozatát. Ez szerinte éppen azt a nyilvánosságot nyújtja a gyilkosnak, amelyet tettével el akart érni – fejtette ki véleményét a The Guardian című lapban megjelent írásában.

"Amikor ilyen magas piedesztálra állítjuk a fotót, ezzel csak felbátorítjuk azokat, akik hasonló látványos tettet fontolgatnak: megerősíti a mártíromság és a nyilvánosság közötti kapcsolatot" – fejtette ki Franklin. Hozzáfűzte: "ez egy gyilkosság fotója, a gyilkos és a meggyilkolt, mindkettő ugyanazon a képen látható, és ez morálisan éppolyan probléma, mint egy terroristák általi lefejezés".

Franklin annak a félelmének adott hangot a cikkben, hogy a fődíj nyújtotta publicitással még nagyobb nyilvánosságot kap a terrorista üzenete.

Franklin végül alulmaradt a kérdésről a zsűritagokkal folytatott vitában, és csekély többséggel megszavazták az év fotójának Özbilici felvételét. A zsűritagok többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fotóst jutalmazzák a díjjal és nem a bűnt.

Mary Calvert, a zsűri tagja robbanó hatásúnak nevezte a képet, amelynek láttán az ember szinte visszahőköl. "Nagyon-nagyon nehéz döntés volt, de a végén úgy éreztük, hogy az év fotója egy explozív kép, amely tényleg korunk gyűlöletéről beszél" – fogalmazott.

Joao Silva, a zsűri egy másik tagja szerint a kép azt az érzést fejezte ki, hogy a világ a szakadék széle felé menetel. A fotó azt tükrözi, ami ma "Európában, Amerikában, a Távol-Keleten, a Közel-Keleten, Szíriában megy", "ez a gyűlölet arca" – jelentette ki.

Mint Stuart Franklin is felidézte, korábban három alkalommal kapta meg a World Press Photo fődíját egy gyilkosságot ábrázoló kép. Ezek közül a legismertebb Eddie Adams 1968-ban készített fotója, amely egy vietkong kivégzését ábrázolja.

Ennek a nagy hatású képnek is vitatott volt a háttere: a hátrabilincselt kezű áldozatról kiderült, hogy a Vietkong egy bosszúosztagát vezette, és több tucatnyi fegyvertelen civilt ölt meg aznap, amikor Loan tábornok, akit egész későbbi életére megbélyegzett a fotó, Saigonban kivégezte. Adams később elismerte: "a tábornok megölte a vietkongot, én pedig a kamerámmal megöltem a tábornokot".

(MTI)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program