Morvay György: Szeretném visszaállítani a járási hivatal tekintélyét!

Mozgalmas az élet a járási hivataloknál, a közigazgatási reformtól kezdődően a közigazgatás elektronizációjáig egy sor feladat áll előttük. Dunaszerdahely az egyik járás, ahol a hivatal élén az új kormánnyal változás következett be. A hivatalát öt hónapja ellátó új elöljáróval, Morvay Györggyel beszélgettünk.

Morvay György: Szeretném visszaállítani a járási hivatal tekintélyét!
Morvay György (Fotók: Cséfalvay András)

Júliustól, azaz öt hónapja tölti be a Járási Hivatal elöljárójának funkcióját. Mi volt az, amit legelőször felmért a hivatalnál?

Amit legelőször felmértem, az valójában maga a hivatal. A Dunaszerdahelyi járás az egyik legnagyobb az országban, lényegében 160 ezer ember igényeit kell kiszolgálnunk. 67 településünk van, amiből most már négy város. A járási hivatal pedig több területen fedi le ezeket. Nyolc különböző szakosztályunk van, a munkám első két hónapjában pedig csak azzal foglalkoztam, hogy megismerkedjem velük.

Korábban, a Radičová-kormány idején már betöltötte a Környezetvédelmi Alap igazgatói posztját, de mivel foglalkozott közvetlenül ezt megelőzően?

Menedzseri funkcióból érkeztem ide. Ezt megelőzően a Selye János Egyetemnél dolgoztam, korábban pedig a Környezetvédelmi Alap mellett a bankszférában is tevékenykedtem.

A vállalkozói engedélyektől kezdődően a kataszteren át a természeti katasztrófákkal kapcsolatos intézkedésekig rengeteg minden tartozik a hivatal alá. Melyek azok a területek, amelyek ismertek voltak Ön számára, és melyek újak, ez utóbbiak terén pedig hogyan képezte magát, mióta itt van?

Egymástól nagyon eltérő szakosztályaink vannak. A környezetvédelmi áll hozzám természetesen a legközelebb, ez az a terület, amelyet a legjobban átlátok, de a banki szférából ismerős a kataszterrel való munka, illetve a végrehajtások, a meg nem kötött kötelező biztosítások és a közigazgatási eljárások területe is. Tehát sok területen már jártas voltam korábban is, a szakosztályoknak azonban megvannak a saját vezetőik, és én úgy gondolom, egy elöljárónak nem kell az összes szakmai területről mindent tudnia, de kell tudnia irányítani, menedzselni a szakembereket, osztályvezetőket. Elsősorban ez az én munkám.

Tudni kell azt is, hogy a hivatalunk vezényli le a járásban az összes választást, tehát az önkormányzatitól kezdve a parlamentin és az elnökválasztáson keresztül az európai parlamenti választásokig mindegyiket, ami hatalmas munkaráfordítást jelent.

Emellett a hivatal elöljárója a biztonsági tanács főnöke is, ami azt jelenti, hogy ha valamilyen természeti katasztrófa vagy nagyobb baleset történik, akkor a járási rendőr- és tűzoltóparancsnokból, illetve a hadsereg képviselőjéből álló testületet össze kell hívnia, hogy felmérjék a helyzetet, majd szakemberekkel megvitatva lépéseket tegyenek. Ilyen szituáció volt például a vajkai hajóbaleset vagy a nagymegyeri vonatbaleset.

A katasztrófavédelem területén megemlíteném, hogy jövő év júniusában a mi járásunkban rendezhetjük meg az országos ifjúsági katasztrófavédelmi versenyt is.

Az elmúlt években lezajlott a Kaliňák-féle közigazgatási reform egy része, amely érintette a Járási Hivatalokat is. Milyen érezhető változásokat hozott ez a járási hivatal dolgozói, illetve a polgárok szemszögéből?

Majd a jövő megmutatja. A cél az, hogy a Pozsonyi Központi Klienscentrumhoz hasonlót valósíthassunk meg itt is. Egy konkrét példa: egy autó átíratása Pozsonyban kb. 2 órába tellett a klienscentrum létrejötte előtt, utána a szükséges idő 15 percre csökkent. Érdemes megnézni, mert így kellene működnie mindenhol. Amikor az emberek megérkeznek, ott rögtön valaki eligazítja őket, majd intelligens és nyugodt körülmények között intézhetik az ügyeiket. Mi itt a járási hivatalban szét vagyunk szórva három emeleten, ráadásul más állami szerv irodái is megtalálhatók itt.

Hogy egy ilyen klienscentrum megvalósuljon, az inkább szervezési vagy pénzkérdés?

Mind a kettő. A járási hivatalnak van 100 alkalmazottja, amihez még hozzájön a rendőrségnek kb. 18 embere, akik szinte többet dolgoznak nekünk, mint magának a rendőrségnek. Szóval 120 ember számára kellene átalakítani vagy felhúzni egy épületet, és ez rengeteg munkát igényel. Országosan van 72 járási hivatal, és a miénk átalakítása a legbonyolultabbak közé tartozik. Itt nincs is olyan épület, ami állami tulajdonban van, és a célnak megfelelne. Most azt számítják ki, hogy melyik a leggazdaságosabb és leghatékonyabb megoldás.

Jelenleg a kataszteren kívül van még a járási hivatalnak olyan szakosztálya, amely nem ebben az épületben működik?

A nyolcból hét már itt van, csak a kataszter működik máshol. De jó lenne például a rendőrségnek az útlevelekkel, személyazonosságikkal, autókkal foglalkozó részlegét is a járási hivatalhoz áthozni, mert mi sokat dolgozunk velük. A külföldről behozott autók átíratását nálunk készítik elő, és nálunk folyik eljárás, ha valamely autóra nem kötöttek kötelező biztosítást. 

A pozsonyi központ épületében kirendeltséget nyitottak más állami szervek, intézmények is, amelyek megkönnyítik az emberek életét, például van ott posta és biztosító, de élelmiszerüzlet és kávézó is. Az ügyfeleket hívórendszerben fogadják az automatán kapott számmal, emellett a parkolási lehetőség is megoldott.

Létezik valamiféle időbeosztás arra vonatkozóan, hogy mikor létesülhet itt is egy ilyen klienscentrum?

Mióta idejöttem, ennek a kiépítését tekintem az egyik fő célomnak. A legegyszerűbb verzió, hogy a jelenlegi épületben maradna a járási hivatal. Amikor átköltöztünk, akkor a lenti, üres irodákat foglaltuk el. Jelenleg azonban ügyfélfogadó rész, elég iroda és felvonó sincs, így a mozgássérültek számára még csak nem is akadálymentesített a bejárás.

A másik lehetőség, hogy egy új épületet építenénk fel. De hogy ez mekkora legyen, arra is létezik néhány verzió. A kataszter, ugye, külön épületben van, az archívumunk pedig még a régi épületben. Ha építkezünk, el kell döntenünk, hogy mit vinnénk oda át. Ebben elmehetünk egészen addig, hogy a kataszter, de akár a teljes rendőrség is költözzön. 

Most a kalkuláció zajlik, és ha minden a tervek szerint halad, akkor az idei év végére eldőlhet, melyik verziót választjuk. Aztán jön elő a pénzkérdés... 

Amíg viszont ez meg nem valósul, hogyan kívánják könnyíteni az emberek ügyintézését itt?

Alapvető dolgokon tudunk javítani, ami például az eligazítás. Kétnyelvű információs táblákat helyezünk ki, hogy az ide érkezők megtalálják azt az osztályt, ahol elintéznivalójuk van. Emellett próbálom motiválni az alkalmazottakat, meghallgatom a kéréseiket, mivel ők dolgoznak a kliensekkel, és ők tudják, hogyan lehet javítani a szolgáltatásainkat. A korábban már bevált irányítási rendszeremet próbálom alkalmazni itt is. Havonta tartunk gyűlést a szakosztályvezetőkkel, de én szinte mindegyiküket néhány naponta meglátogatom. A legnagyobb problémánk azonban mindenképpen az épület.

Rengeteg szó esett a médiában már arról, hogy mennyi pénzt ölt bele a belügyminisztérium az e-governmentbe, az elektronikus ügyintézésbe, de hol tart ez jelenleg?

Novembertől valójában már működik. Állami cégként már fogadunk és napi szinten kapunk is kérvényeket elektronikus úton. Sokan azonban még nem készültek fel erre. Nem állítom, hogy mindenki, de úgy gondolom, a fiatalabbak egyre gyakrabban használják majd ezt az ügyintézési módot. 

Tulajdonképpen mi az, amire ez kiterjed?

A jövő az lenne, hogy mindent ezen keresztül oldhassunk meg. A kataszteri beadványokat, a környezetvédelmi kérvényeket, stb. A személyazonosságira és egészségügyi kártyára egyetlen igazolvány lenne, hogy ne kelljen hordanunk magunknál többet.

Milyen egyéb prioritásai volnának az említetteken kívül a hivatal élén?

A járási hivatal valamikor egy komoly hivatalnak számított. Megvolt a tekintélye, és az emberek szemében szeretném ezt visszaállítani. Most kicsit úgy érzem, hogy az emberek nem tudják, milyen széleskörű az a munka, amit elvégzünk itt. Egy nagyon komoly hivatalról van szó, ahol gyors, pontos és jó munkát végeznek.

(SzT)