Nagyivók vagyunk, ezt eddig is tudtuk. De mennyit is szeszelünk mi?

Európa a világ élvonalához tartozik, ha ivásról van szó, ezen belül Szlovákia, meg szinte az egész posztkommunista térség is ott van a tivornyázási "bajnokság" élbolyában. 

Nagyivók vagyunk, ezt eddig is tudtuk. De mennyit is szeszelünk mi?
Illusztrációs kép (Adriaen Brouwer festménye)

Piál a Föld, mi is iszunk, mint a kefekötő. És ez a felelős kormányokat arra készteti, hogy a helyzetet problémaként azonosítsák, valamint a szakmai szervezetek bevonásával terveket vázoljanak fel annak kezelésére.

A szlovák kormány éppen a bősi kihelyezett ülésén foglalkozott az alkoholfogyasztás témakörével és egy nemzeti alkoholellenes akciótervet is elfogadott a miheztartás végett. Kellenek az ilyen cselekvési programok, amik nevén nevezik a jelen állapotot, és megoldani próbálják az egyebek mellett az egészségügyet kihívások elé állító cefreszagú helyzetet.

Az ENSZ-hez tartozó Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmét sem kerülte el, hogy a térségünk csupa nagyivó nemzetből áll, ami hozzájárul az idő előtti elhalálozás magas rátájához.

A világszervezet 2017-es statisztikai évkönyve a tavalyi adatokkal dolgozik: eszerint míg világszerte a 15 évesnél idősebb személyek egy főre eső alkoholfogyasztása – tiszta szeszben számítva - 6,4 liter, addig a szlovákiai adat eléri a 12,3 litert. Ezzel a teljesítménnyel egy kategóriába kerültünk Nagy-Britanniával, Lengyelországgal, Lettországgal és Magyarországgal, néhány öblös korttyal lemaradva az olyan szeszkazán nációktól, mint a litvánok (18,2 l), fehéroroszok (16,4 l) vagy akár a sörivő csehek (13,7 l).

A Szlovák Statisztikai Hivatal annyiban rózsásnak látja az ivási szokásainkat, hogy a hazai mutatóink legalább fokozatosan visszafogottabbnak tűnnek. Míg 1990-ben az egy főre jutó fogyasztásunk 10,4 litert tett ki, addig 2016-ra ez 8,3 literre apadt le.

A mai kormányülésen elfogadott dokumentum szerint az is biztató, hogy a 15-18 éves korosztály mérhetően kevesebbszer néz a pohár fenekére. Egy évvel a rendszerváltás után fiataljaink még szinte 14 liternyi szeszt gurítottak le a torkukon, addig ebben a korcsoportban 2015-re már „csak” 10,2 literre mutatkozott igény. Ez kevesebb, mint az európai uniós átlag, amely szint megtartása a szlovák egészségügyi szaktárca szerint továbbra is célként lebeg a minisztérium lelki szeme előtt.

Mariann Skar, az Európai Alkoholpolitikai Szövetség főtitkára szerint a kontinensünkön elfogyasztott ital mennyisége nagyon magas, az Európai Uniónak pedig lépnie kellene az ügyben. A szakember úgy véli, Európa alkoholproblémákkal küzd, nemcsak a fogyasztás, hanem az okozott károk miatt is. Sokan halnak meg az alkohol miatt, májbetegségekben, rákban, balesetekben, sérülésekben.

A WHO statisztikája alapján Európában 10,3 liter volt az éves átlagfogyasztás 2016-ban, míg Dél-kelet Ázsiában mindössze 4 liter, Afrikában 6, Amerikában pedig 8,2 liter. Külön érdekesség, hogy az első 16 legelvetemültebben dorbézoló nemzete egytől egyig európai és közülük csupán kettő olyan ország, amelyik nem tartozik a keleti blokk államai közé. Ez a kettő pedig a seritalt nem megvető Anglia és Belgium.

(sárp)