Ne azt nézzük, amit mondanak, hanem amit jóváhagynak

Által ment a költségvetés a parlamenten, nem ladikon, de által ment. Ott lakik benne az ördög.

Ne azt nézzük, amit mondanak, hanem amit jóváhagynak
Fotó: TASR

Mert abban ugyan igaza lehet a kormánynak, hogy a deficit az ország történelmének legkisebbje, ám ez nem jelent automatikusan jó költségvetést.

Nem kell megijedni, nem fogom részletesen elemezni, hiszen nem váltam estéről reggelre közgazdász szakértővé.

Kiemelnék azonban egyetlen megközelítést. A regionális iskolaügy elvileg (a gyakorlatban majd meglátjuk) többet kapott. És ehhez hozzáigazított a kormány pár jogszabályt is. Szóval mindenféle iskola meg lesz mentve és ha túlélik az iskolafenntartó községek a szeptembertől érvényes finanszírozási változásokat (magyarul, valakitől elvett,valakinek hozzátett az állam), akkor elmondható lesz: bizonyos részkérdések megoldatnak. Ami rendben van, kvitteljük.

Csakhogy itt kérem megy (szintén nem ladikon, de azért erősen) a demagóg duma arról, hogy mekkora prioritás már az oskolaügy! Jelentem, nem az.  Mert ha az volna, akkor a Minisztérium megbízásából kidolgozott reformkoncepció (itt) nem kerülne a levesbe. Hiszen amennyiben a miniszter asszony 5 x 2 éves (az összesen ugyebár 10 év) akciótervre szedné szét, akkor egyenesen bele is főzheti répakompótba… Ennek a reszortnak ugyanis nincs 10 éve. De ami nagyobb baj, hogy a gyerekeinknek sincs. És ők ezt tudják, és el fognak menni oda, ahol van normális iskola és iskolaügy, és ahonnan nem érdemes visszajönni.

Az sem fér a kormányzat részéről, hogy a visszaállamosítást firtatja. Mentsen az ég attól. Még akkor is, ha sok önkormányzat simán lenyúl a fejpénzekből (a legújabb szabályozás is megenged nekik 12 százalékot…, mert a pénznek csak 88 százaléka ún. címkézett). Akkor is, ha az eredeti kompetenciákban lévő intézmények finanszírozása életveszélyes teher a fenntartóknak (ezek a sulik nem kapnak pl. plusz pénzt az év közben megemelt bérekre és nem is tudnak részt venni a tárca pályázatain).

Mi köze ennek a költségvetéshez? Ha valaki az évszázad reformjáról gagyog, miközben elodázza azt, az baj, de nem minden esetben látszik. Viszont ha a költségvetésben a tavalyi kiadások szintje alá csökken a finanszírozás mértéke (uszkve 70 millával a sajtó szerint), az a legjobb lakmusza a kormányzat igazmondásának.  Mást mond, mást tesz.

Mert látott itt már valaki olyat, hogy egy évtizedek óta tragikusan alulfinanszírozott ágazatot a kevesebb pénz fog magasabb színvonalra reformálni?

Oké, elméletben lehetséges. De elméletben Fico demokrata, és Danko européer, valamint fordítva.

Ugyanakkor ne higgye senki, hogy a jelenlegi ellenzék okosakat mond az oktatás megújításáról. Olyan elképzelések hagyják el látszatra komollyá nyakkendőzött emberek száját, hogy rettegés fogja el az érintetteket. Emlékezzünk erre a nem konkretizált véleményemre majd Fico kormányainak bukása után. Sajnos, az említett személyek konkretizálják majd. Bár még látok egy esélyt, jelesül, ha ők is mást tesznek, mint amivel telebeszélik a médiát. Ez sem kevésbé tragikus.