1
Fotó: AP
Megosztás
Ukrajna számára a Krím elvesztése "lezárt ügy", a kérdést pedig azzal lehetne rendezni, hogy Moszkva kifizeti a területet Kijevnek - javasolta kedden Milos Zeman cseh elnök Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében.
Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint Zeman törvénytelennek nevezte a Krím orosz bekebelezését, hozzátette azonban, hogy a történetnek vége. "A Krímet annektálták, ez kétségbevonhatatlan. Ez lezárt ügy – mondta.
A cseh elnök ezért azt javasolta, hogy Moszkva fizessen kártérítést Kijevnek, vagy pénzügyi formában, vagy kőolajjal és gázzal.
Zeman úgy vélekedett, ha Ukrajna elutasítaná a kárpótlást, "európai háború" robbanna ki. "Ha vissza akarjuk foglalni a Krímet és vissza akarjuk csatolni Ukrajnához, az európai háborút robbanthat ki" – hangsúlyozta Zeman Joachim Gauck volt német szövetségi elnököt idézve. Ezt a háborút pedig feltétlenül el kell kerülni – figyelmeztetett.
A TASZSZ orosz hírügynökség azt emelte ki Zeman felszólalásából, hogy a cseh elnök sürgette az ET-t, kezdjen párbeszédet Oroszországgal a vitás kérdések rendezése céljából. "Megvitattam az ET képviselőkkel azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha Oroszország nem fizeti be hozzájárulását a szervezet költségvetésébe. Azonban ha önök nem akarják, hogy Oroszországot képviseljék a közgyűlésen, akkor az országnak miért kellene pénzügyi hozzájárulást fizetnie annak a szervezetnek, amelyben nincsen képviselve?" – tette fel a kérdést Zeman.
A cseh államfő közölte: tudomása szerint az orosz hozzájárulás a teljes költségvetés 10 százalékát teszi ki, ami jelentős összeg. Hangsúlyozta, hogy ha egy embernek vagy egy államnak a viselkedését meg akarják változtatni, azt párbeszéd útján kell megtenni. Párbeszéd hiányában márpedig nem lehet előre jutni, mi több, végzetes hiba – tette hozzá.
Oroszország júniusban függesztette fel az Európa Tanácsnak szánt idei befizetéseit.
Miután Oroszország 2014 márciusában elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, az ET határozattal megvonta a parlamenti közgyűlésbe delegált orosz képviselőktől a szavazati jogot, illetve az ET intézményeiben és választási megfigyelő misszióiban való részvétel jogát is. Moszkva álláspontja az, hogy a befizetéseket addig nem újítják fel, amíg nem állítják helyre teljes mértékben az orosz delegáció jogait az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.
MTI