1
Illusztráció
Megosztás
Az Európai Unió összességében szinte teljesíti a saját maga számára megjelölt célokat az oktatás terén, ugyanakkor Szlovákiának még oda kell raknia magát, hogy felzárkózzon az élcsapathoz, a legjobb eredményeket felmutatni képes tagállamokhoz – derül ki az Eurostat a héten publikált adataiból.
Az unió az oktatásügyi témában két elérendő célt tűzött ki 2020-ig:
-
hogy a közösség átlagában minimum 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, és
-
10 százalék alá csökkenjen az oktatást korán elhagyóké.
Nemzetenként ugyan számottevőek a különbségek, de a most publikált 2017-es adatsor szerint az EU-átlag már kis híján elérte a célt. 2002-ben az uniós középérték csupán 23,6 százalékot tett ki, addig 2017-re ez elérte a 39,9 százalékot.
A közzétett eredményekből kitűnik, hogy Szlovákia is nagy előrelépést tett a 30-34 év közti lakosok felsőoktatási végzettsége terén az elmúlt 15 évben, lekörözve az összehasonlítási alapként kezelt szomszédos országokat is.
Míg nálunk 2002-ben a jelzett korcsoport csupán 10,5 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig ez az arány tavalyra elérte a 34,3 százalékot. Ugyanezek az adatok Magyarország viszonylatában a következőek: 2002 – 14,4 százalék és 2017 – 32,1 százalék, Csehország pedig 12,6 százalékról indulva tavaly 34,2 százalékot ért el.
A friss adatok szerint Litvánia teljesít a legjobban a lakosság 30-34 év közötti részének felsőfokú végzettsége tekintetében. A legnépesebb balti államban 2017-ben a vizsgált korosztály 58 százalékának volt diplomája, míg a sor végén kullogó Romániában ugyanez az arány csak 26,3 százalék.
Ami a másik mutatót illeti, a korai iskolaelhagyók számát, ebben a tekintetben nincs mire büszkélkedni idehaza.
Uniós szinten persze rózsásan fest a trend, hiszen a kiindulási pontként kezelt 2006-ban ez az érték még 15,3 százalék volt az EU átlagában, ami tavalyra 10,6 százalékra mérséklődött. Szlovákia tizenkét éve a meglepően biztató 6,6 százalékról indított ebben a „versenyszámban”, de a tendencia rossz irányban tart, és az iskolaelhagyós mutató 2017-re 9,3 százalékra tornázta fel magát.
Magyarországon megrekedt a 18-24 év közti lakosoknak a részaránya, akik elvégezték a 8 osztályt, de nem tanultak tovább. 2006-ban és 2017-ben is ugyanannyian, azaz 12,5 százaléknyian hagyták abba a tanulást. Csehország némileg a szlovákiai modellt kopírozza, már ami a trendet illeti: a 2006-os 5,1 százalékról 6,7 százalékra növekedett az ottani iskolaelhagyók aránya.
A korai iskolaelhagyás tekintetében is jókora szórás jellemző az egyes tagállamok között, a legrosszabb Málta, Spanyolország, és harmadikként itt is Románia szerepel, mindegyikük 18 százalék fölötti aránnyal. Ebben a kategóriában Horvátország a legsikeresebb, de az Eurostat-jelentés a horvát adattal kapcsolatban megjegyzi, hogy kevéssé megbízható az alacsony mintanagyság miatt. A jobb adatokkal rendelkező országok közül Szlovénia és Lengyelország a nyerő 4,3 illetve 5 százalékos aránnyal.
Érdekesség, hogy a uniós szinten megfigyelhető egy nemi alapú különbség mindkét – felsőfokú végzettség, iskolaelhagyás – mutatószámban, és a nők helyzete jobb az oktatási részvétel terén, mint a férfiaké. A lányok alacsonyabb arányban hagyják ott az iskolát fiatalon, mint a fiúk, és nagyobb arányban szereznek diplomát is.
(sárp)