Összevonják a magyar alapiskolákat Gútán

Gúta önkormányzata közös igazgatás alá helyezi a két általa fenntartott magyar tannyelvű alapiskolát – döntött hétfőn a város képviselő-testülete. 

Összevonják a magyar alapiskolákat Gútán
Fotók: Paraméter

Az önkormányzati határozat értelmében hamarosan elindul a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola és a Corvin Mátyás Alapiskola fúziója.

Az elképzelések szerint a jövőben a Rákóczi a Corvin kihelyezett tagozataként működne, és a két alapiskolát közös igazgatás alá vonnák.

A változás nem érinti sem az oktatási intézmények tanári karát, sem az oda járó diákokat – ők jövőre is ugyanazokban az épületekben fognak tanulni, és ugyanazokba az osztályokba járnak majd, mint jelenleg.

Az összevont alapiskola új nevet is kap, erről azonban csak a későbbiekben dönt a képviselő-testület.

Miért?

A városban jelenleg négy alapiskola működik, melyekből három magyar tannyelvű.

• Ebben a tanévben a magyar Corvinba iratkoztak a legtöbben, ahol jelenleg két első osztály működik összesen 49 tanulóval.

• A szlovák Komenský alapiskolába jelenleg 34 elsős jár.

• A magyar Rákóczi alapiskolában 13-an tanulnak az első osztályban.

• Az egyházi és magyar tannyelvű Nagyboldogasszony alapiskolában 10 elsős van.

A döntés pártolói elsősorban demográfiai okokra, fenntarthatóságra, a pénzügyi eszközök hatékony felhasználására hivatkozva tartják szükségesnek a két önkormányzati fenntartású, magyar tannyelvű alapiskola összevonását.

Az érvelés tulajdonképpen jogos, mivel

tíz éve még 970 diák tanult az összes gútai alapiskolában, míg idén már csak 801 az alapsulis diákok száma a városban. A szlovák alapiskolát látogató diákok száma is jelentősen csökkent tíz év alatt – 327-ről 233-ra.

Az előrejelzések azt mutatják, hogy három éven belül évi 80 alá eshet az iskolakezdők száma Gútán

– ennyi gyermeknek kéne megtöltenie a négy (három magyar és egy szlovák) helyi alapiskola első osztályait…

A döntés hátterében azonban további fontos szempontok is meghúzódnak.

Roma-magyar együttélés

Tíz évvel ezelőtt a Rákócziba még majdnem ugyanannyi elsőst írattak (39), mint a Corvinba (42), és mindkét önkormányzati iskola két osztályt tudott nyitni, az utóbbi öt évben pedig kétszer is előfordult, hogy a Rákóczi több elsőssel kezdte a tanévet, mint városi “riválisa”.

A Rákóczi mélyrepülése a 2015/2016-os tanévben kezdődött, amikor oda már csak 28 gyermeket írattak szülei (a Corvinba akkor 46-ot). Tavaly az önkormányzat megpróbálta elérni, hogy mindkét suliban két-két osztály nyíljon, azonban a Corvinba három osztálynyi gyereket akartak beíratni a szülők, míg a Rákócziba csak egy osztálynyit.

Végül a mostani tanévben már csak 13 elsős kezdett a Rákócziban tanulni (plusz 12 “nulladik” osztályos diák), míg a Corvinba 49 gyermeket írattak.

A városvezetés által készített elemzés azt prognosztizálta, hogy a következő tanévben a Rákócziban már nem is lenne elegendő a beíratottak létszáma ahhoz, hogy első osztályt indítsanak.

A beíratottak létszámzuhanását elsősorban ott kell keresni, hogy a gútai romák, akik magyar iskola mellett döntenek, a Rákócziba íratják a gyerekeket, közben a magyar szülők pedig többek között emiatt inkább a Corvint, az egyházi Nagyboldogasszonyt, vagy a szlovák Komenskýt választják csemetéjüknek.

A két iskola összevonását követően a szegényebb réteghez tartozó, többségében roma nemzetiségű diákokat "szétszórnák" az egyes osztályokban. Az elképzelések szerint így hatékonyabb volna a hátrányos csoportok integrációja, mintha "kirekesztve", külön osztályokba járnának ezek a diákok.

Egyházi iskola

Említésre méltó továbbá, hogy a város egyházi alapiskolája,

a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont 1,8 millió eurós támogatást kapott a magyarországi Bethlen Gábor Alaptól, amiből intézményüket hamarosan felújítják, és az iskolához új tornatermet, valamint tantermeket építenek.

A jövőben így vélhetően az egyházi iskola szerepe is felerősödhet majd a városban. A városvezetés által készített analízis szerint a Nagyboldogasszonyba 15 elsőst írathatnak a következő tanévben.

Ellentmondás az MKP-ban

Az MKP-s városvezetés annak ellenére indítványozta és szavazta meg a Corvin és a Rákóczi egybeolvasztását, hogy a Magyar Közösség Pártjának oktatáspolitikai alelnöke ellenezte ezt. Kiss Beáta január 30-i közleményében így fogalmazott:

“Képviselőinktől elvárjuk, hogy a Magyar Közösség Pártja álláspontját képviseljék: a felvidéki magyar közösségnek minden magyar iskolára szüksége van.”

A képviselő-testület végül 12:4 arányban szavazta meg a Rákóczi és a Corvin fúzióját.

A független önkormányzati képviselők többségén kívül az iskola-összevonás mellett foglalt állás Horváth Árpád (MKP) polgármester és Koczkás Beáta (MKP) alpolgármester is.

Horváth Árpád polgármester

Az alapiskolák fúziója ellen voksolt Angyal Béla, Ferencz László és Németh Iveta – mindhárman függetlenek –, valamint Samu István, az MKP Országos Elnökségének tagja. A szintén MKP-s Gőgh Mihály nem szavazott.

Az MKP-sok közül az összevonást támogatta a gútai MKP-alapszervezet elnöke, Viola Miklós, valamint Madarász Róbert, a város oktatásügyi bizottságának vezetője is – aki egyébként "civilben" a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója. Ez az intézmény 2016-ban – a gútai Nagyboldogasszonyhoz egyházi iskolához hasonlóan – szintén jelentős támogatást, 600 ezer eurót kapott a magyarországi Bethlen Gábor Alaptól.

A iskola-összevonást támogatta a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola igazgatónője, Bagita Judit, ám Csütörtöki Erzsébet, a Corvin Mátyás Alapiskola igazgatónője ellentétes véleményen volt – ahogy az a több tucat helyi polgár is, akik többször is nemtetszésüket kifejezve, transzparensekkel a kezükben követték végig a képviselő-testületi ülést, majd a szavazás végén csalódottan távoztak az ülésteremből.

(db)