Öt változás, amit hozhat Žitňanská friss és ropogós infotörvény-javaslata

Két évvel ezelőtt még Tomáš Borec, az akkori igazságügy-miniszter és csapata készítette el az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény nagyobb módosítását. Ennek része volt, hogy a nyilvánosság több információhoz juthat az állami hivatalokról és működésükről, és például az is, hogy nyilvánossá válnának az állami menedzserek fizetései. Ebből végül csak annyi jutott el a parlamentig, amennyit a szlovák törvénykezésbe átemelendő európai irányelvek megkívántak. Szóval a töredéke.

Most Lucia Žitňanská (Híd) futott neki még egyszer, és javaslata jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van. Žitňanská több részletet átemelt Borectől, más javaslatok esetében viszont továbbmegy. Némely civil szervezetek szerint ez ugyan több pontban javulást eredményez, de egy kompromisszumos javaslat.

A Transparency International szlovákiai szervezete közlése szerint a javaslat munkaverziója még máshogy nézett ki. Hasonlóan látja a Fair-Play Szövetség is, de még tárgyalnának a miniszterrel.

1. RENDŐRSÉG

A törvényjavaslat minden bizonnyal egyik legvitatottabb pontja az lesz, hogy a rendőrségnek bizonyos esetekben nyilvánosságra kell majd hoznia a döntést arról, miért utasít el egy-egy feljelentést. Jelenleg számos példa van büntető feljelentések elutasítására, a nyilvánosságnak viszont esélye sincs meg tudni az indokokat.

Közbeszerzésekkel való üzérkedés, korrupció vagy adócsalás gyanúja esetén azonban ezt meg kellene majd tenniük. A rendőrség és az ügyészség is ellentmondhat ennek, de akkor részletes magyarázatot kell adniuk, hogy miért.

A Transparency itt tovább menne, és nem hagyná meg azt a lehetőséget, hogy a nyilvánosságra hozatali kérvényt elutasítsák. A politikusok elég tartózkodóak ezzel a résszel, és valószínűsíthető, hogy a parlamentben ez majd kiesik.

2. ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI VÁLLALATOK

Az infotörvényt kiterjesztik ezekre is, és ez egy régóta várt módosítás. Több milliárdos közvagont kezelnek, de csak ritkán juthatunk információhoz arról, hogy hogyan.

A jövőben ezeknek a cégeknek is eleget kellene tenniük az infotörvény rendelkezéseinek, kivételt olyan esetek képeznének, ahol ez a gazdasági versenyt sodorná veszélybe.

Az új jogszabály szerint közzé kellene tenni például az állami jelöltek fizetéseit, illetve életrajzait. Teljes körű tájékoztatásra köteleznék többek között a helyi tömegközlekedési vállalatokat, illetve a hulladékgazdálkodási cégeket, melyek állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Nem titkolhatná el a telekszerződéseket az Szlovák Autópálya-kezelő Vállalat, mint azt tette a pozsonyi körgyűrű kapcsán az elmúlt időszakban.

3. IMMUNITÁS A KÉRVÉNYEZŐNEK

A jövőben nem zaklathatná a rendőrség az infotörvény alapján kérvényt benyújtó személyt. Erre ellenpélda egy újságírónő, Zuzana Petková, aki 2010-ben a törvény nyomán megszerzett információkból megírta, milyen feltételekkel dolgozott az államnak Štefan Harabin felesége, Gabriela. A rendőrség később személyi adatokkal való visszaélés miatt indított ellene eljárást, amit végül az ügyészség állított le több mint egy évvel később.

Az állam ilyen esetben elismerné, hogy az információ terjesztője nem a kérvényező, hanem az az állami intézmény, amely kiadta azt.

4. PER INDUL, HA NEM NYILVÁNOS SZERZŐDÉST TELJESÍTENEK

2011-ben európai jelentőséggel bírt, amikor ugyancsak Žitňanská a Radičová-kormány idején bevezette a szerződések központi jegyzékét, és azt az alapelvet, hogy egy állami vagy önkormányzati szerződés akkor lép érvénybe, amikor itt megjelenik. Csakhogy több alkalommal ezt megkerülve teljesítették a felek a háttérben megkötött kontraktusokat.

Az újdonság az ilyen esetekben benyújtható kereset volna. Némely állami intézmény vagy korrupcióellenes civil szervezet kezdeményezhetne pert, ha nem nyilvános szerződés teljesítését észlelik. Egy ilyen per azt is eredményezheti, hogy a beszállítónak vissza kell adnia azt a vagyont, amihez hozzájutott.

5. CIVILEK ZAKLATÁSA

Robert Fico tulajdonképpen Orbán Viktor mintájára kijelentette tavasszal, hogy bele kellene kukkantani a civil szervezetek finanszírozásába, mivel szerinte nem tudni, kik állnak mögöttük.

Fico szavai tulajdonképpen most megjelenhetnek a törvénymódosításban, ugyanis olyan civil szervezeteknek vagy cégeknek, amelyek állami vagy önkormányzati dotációt kaptak, nyilvánosságra kellene hozniuk a pénzügyeiket.

(SME)