Párkányi beruházások – túl sok a kérdőjel

camera

1

Párkányi  beruházások – túl sok a kérdőjel

_parkany_0 

Megosztás

Mint arról már korábban beszámoltunk, Párkány beruházási listájára két új tétel is felkerült a januári rendkívüli önkormányzati ülésen. Mindkét beruházás pályázati pénzből valósulna meg, mindkét fejlesztés komoly mértékű, és egyelőre mindkét projekt körül sok a kérdőjel, már ami a működtetési költségeket és az állagmegóvást, illetve a hosszú távú megtérülést illeti – még abban az esetben is, ha a város nyer a pályázatokon.

Az első projekt egy turisztikai-információs központ és egy regionális turisztikai komplexum létrehozása a volt Lagúna épületében, kisebb konferenciatermekkel, kézműves-és borász udvarral, valamint egy átjáróval, amely a Fő utcát kötné össze a VADAS parkolójával, továbbá itt helyeznék el a városi piacot is. Mindez összesen kilencszázezer eurós beruházást jelent, csak a tervek kidolgozására 30 ezer eurót különített el a város. Bár ezt a fejlesztést az önkormányzat megszavazta, már a rendkívüli ülésen is több képviselő jelezte, hogy még ha uniós pályázatból, azaz az Interreg-programból is nyernénk meg az összeget, a harmincezer eurón kívül legalább 5-10 százalékos önerőt is biztosítania kell majd Párkánynak és ez ekkora summa esetén akár 50 – 100 ezer euró további saját költséget jelentene. Ráadásul ha uniós pénzből újul meg az épület és a telek, akkor meghatározott ideig a város nem szedhet majd bérleti díjat az új épületegyüttesben, tehát nem biztos, hogy elég lesz majd a fenntartására és működtetésére az az évenkénti 32 ezer euró, amit Párkány az új területi-turisztikai társulás irodájára költ. Nem beszélve arról,, hogy téli időszakban nem biztos, hogy akkor vonzerőt jelentene majd az új regionális ház, hogy a haszna egálban legyen a fenntartási költségeivel.

Az osztályvezető szerint a fejlesztések közvetett hatásai is fontosak

Folk Róbert, a városháza fejlesztési osztályának vezetője a rendkívüli ülésen a projekt ismetetésekor úgy fogalmazott, hogy – bár az épület romos állapotban van, kár lenne azt lebontani vagy eladni, mert szép és történelmi jelentőségű. Ugyanakkor azt elismeri, hogy a projekt igen költséges.

-Igaz, hogy ez sok pénz, de Interreg-pályázatból szereznénk meg hozzá az anyagiakat, ráadásul az épület kihasználatlan, jelenleg nem szolgálja azt a célt, amire használhatnánk. Az önkormányzat úgy döntött, hogy felújítjuk. Ugyanakkor a 900 ezer euró az még csak egy célösszeg, előzetes becslés, úgyhogy ez még lehet jóval olcsóbb is, korai ezt még biztosra venni. Szerintem viszont mindenképp jó befektetés lenne ez hosszú távon. Az épület ideális helyen van ahhoz, hogy egy udvari átjáró megnyitásával a korzót közvetlenül kössük rá a Vadas parkolójára, és hogy állandó bemutató helyet kapjanak a város és a régió idegenforgalmi-turisztikai értékei, a gasztroturizmus és a borászat is. Megjegyzem, a turisztikai fejlesztéseket nem lehet csak abból a szempontból értékelni, hogy azonnali készpénzhasznot, bevételt hoznak-e. Fontos ugyanis a népszerűsítés, a marketing, mert ez idővel közvetve további munkahelyeket is generálhat az idegenforgalomban és a szolgáltatásokban, a kisvállalkozóknál is – taglalta szerkesztőségünknek Folk Róbert.

Az osztályvezető elmondta, az új regionális ház és udvar rekonstrukciójára leghamarább májusban – júniusban írnak ki pályázatot az Interreg-programban, addig lebonyolítják a közbeszerzést az előzetes tervdokumentációra és elkészítik a beadáshoz szükséges anyagokat. Arra a kérdésünkre, hogy miből tartaná fenn a város az új épületegyüttest, ha nyertes pályázat esetén ott bizonyos ideig nem szedhet majd bérleti díjat, illetve milyen paraméterek alapján és mennyi időre választanák ki az ott tevékenykedő kézműveseket, gasztrospecialistákat és borászokat, Folk Róbert úgy válaszolt, erre Párkány biztos talál majd megoldást, például meg is pályáztathatja majd az ottani helyeket, mint a már évek óta működő Hídőr-ház esetében.

Sobieski múzeum – jönnek a lengyelek?

A beruházási lista másik újdonsága a volt Aquamet épületének és udvarának felújítása, amelyet szintén pályázati pénzből valósítana meg Párkány. Ráadásul ebben az esetben közvetlen brüsszeli támogatásról van szó, tehát az előbbi pályázathoz képest elvileg könnyebben jutna a város ahhoz a százezer, de optimistább becslések szerint 5-600 ezer euróhoz, amit a Sobieski –múzeum kialakítására fordíthatna. Ugyanakkor a Fő utcán található épület és az udvar szintén katasztrofális állapotban van, a leendő működtetési és fenntartási költségek pedig szintén nem ismertek, miként az sem, hogy a fenntarthatósága nem okoz-e majd hosszú távú többletkiadásokat. Az épületbe költözne a jelenlegi városi múzeum is, ráadásul kétszer akkora kiálítási területtel, mint jelenleg. A fejlesztési főosztályvezető szerint a működtetés nem járna pluszkiadásokkal hiszen a városi múzeumot eddig is fenn kellett tartani.

Mi lesz a régi épülettel?

De akkor mi lesz a városi múzeum jelenlegi épületével – hiszen azzal továbbra is törődni kell majd? Folk Róbert erre a kérdésünkre úgy válaszolt, a múzeum jelenlegi helyére költözhetnének a városháza épületéből mindazon osztályok és részlegek, amelyek nem állnak napi, közvetlen kapcsolatban a lakossággal, a városháza földszintjén pedig ügyfélcentrumot alakítanának ki. Folk Róbert elmondta, az új Sobieski múzeum egy új, állandó Sobieski pavilont is magába foglalna és ez szerinte a lengyel csoportos turizmust is felendítené a városban, akár holtidényben is.

A Sobieski múzeummal kapcsolatban is több aggály merült fel a januári rendkívüli ülésen, Csepregi Zoltán képviselő például stábunknak egyenesen úgy fogalmazott, egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy a városi múzeumnak ott kétszer akkora helye lenne, mint a régi épületben és arról sem, hogy akár az új regionális ház és udvar, akár pedig a Sobieski múzeum fenntartása nem jár majd rendszeres pluszkiadásokkal. Főképp, ha a múzeum volt épületét is a városnak kell majd szintén fenntartania. Októbertől májusig ugyanis még mindig kevés Párkányban a turista, az épületekben nem lehet majd egy ideig bérleti díjat szedni, és jelenleg semmilyen releváns hatástanulmány nem létezik arra nézvést, hogy az új ill. rekonstruált épületegyüttesek fenntarthatósága mibe kerül majd. A képviselő attól is tart, hogy sikeres pályzatok esetén minderről ad-hoc jelleggel fog majd dönteni a képviselő-testület, márpedig az ilyen döntéseknek hosszú távon kellemetlen következményei vannak. A városi költségvetésben pedig minden szabad készpénz már előre le van kötve, más, betervezett javításokra, fejlesztésekre.

Fekete László, az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke támogatja ugyan a tervezett fejlesztéseket, de szintén sürgeti a komplex hatástanulmányt, mindkét esetben.

Annyi biztos, hogy idén még egyik projektből sem lesz beruházás, még sikeres pályázás esetén sem. Ugyanis a leendő turisztikai-információs központhoz és regionális udvarhoz, valamint a Sobieski múzeumhoz is jelenleg még csak vázlatos rajzok léteznek.

A párkányi önkormányzat legközelebbi ülésére február 18-án kerül sor.

-br-

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program