Putyin Budapesten? Akkor Románia szétszakad!

Talán így is kezdődhetne egy február eleji cikk valamelyik magyar álhírportálon. Ezúttal nem kezdődik így, és román weboldalról van szó.

Putyin Budapesten? Akkor Románia szétszakad!

Február 2-án szállt le Putyin repülőgépe a Liszt Ferenc repülőtéren. Ez a magyar–orosz barátkozás elég aggasztó lett volna Romániából nézve, de ekkor kissé elfoglalt volt az ország. Történt ugyanis, hogy január 31-én, az éj leple alatt, sürgősségi rendelettel elfogadták azt a hírhedt törvénymódosítást, amely jelentősen lazított volna bizonyos törvénytelenségek büntetésén; mindezt nemcsak sunyi módon, éjjel tették, hanem ráadásul beloptak a rendeletbe egy olyan paragrafust is, amellyel utólag fel tudják menteni magukat a törvénykönyv puccsszerű megváltoztatása után várható felelősségre vonástól.

Szó mi szó, Románia nagyvárosai januárban is lázban égtek, de februárra felrobbant a közhangulat, Székelyföldet is elérte a tüntetési hullám. Eközben kevesebb figyelem fordult Budapest felé, mint az egyébként várható lett volna. Így történhetett, hogy ma, ha a Google-ba beírjuk Orbán, Putyin és a „vizita” (látogatás) szavakat, a legelső két találat egy alig ismert híroldaltól származik, és szigorúan utána jönnek az ismert, országos portálok.

A portál neve DCNews (a de ce news rövidítése, „miért news”), és a Contributors.ro álhírportálokat összegyűjtő cikke úgy listázza, mint elkerülendő oldalt. Talán alább világossá válik, hogy miért.

Mit is állít a cikk? Az első pár mondat elég szokványos: növekvő populizmus Európában, Orbán jót remél Trump elnökségétől, eddig rendben van. Az már kicsit furcsa, hogy a cikk szerint az elkövetkezendő hetekben Trumpot is várják Magyarországra. Ekkoriban még reménykedett a magyar kormány egy találkozóban, de azt úgy, hogy Orbánt fogadná az amerikai elnök. Ezután nem lep meg senkit, hogy a cikk címe: Orbán, globális játékos. Putin, látogatás Magyarországon, várják Trumpot.

És innentől válik igazán izgalmassá, a cikk „egyes diplomáciai forrásokra” hivatkozva azt állítja, hogy Putyin látogatását Budapest az erdélyi magyarok „témájának promoválására” akarja használni, és ezért a romániai tüntetéseket élőben közvetítik a hirdetőtáblákon, székelyföldi autonómiatüntetésnek beállítva azokat.

„A magyarok tudnak”

Itt nincs vége a furcsa cikkeknek, egy nappal később, február másodikán jelent meg egy Trump-Putin látogatás Magyarországon. Románia válasza című anyag. Ebben egy bukaresti professzor anyagából idéz, amelynek a címe Miért tudnak a magyarok, és mi nem?, amely az Európai Párbeszédek című oldalon jelent meg. Az idézett rész dicséri a magyar diplomácia és vezetés sikerességét, és leszögezi, hogy Románia kapcsolata Washingtonnal elsődleges, de Moszkvával is kellene javítani a kapcsolatot, mert a feszült kapcsolat Besszarábiának sem segít.

És továbbmegy az idézett anyag: „Oroszország, azt mondják, nem tisztel semmilyen szabályt, amire bizonyíték az, ahogyan eljárt a Krímen. Nem kívánjuk mélyebben boncolni ezt a problémát. De ha Washington fejleszti a kapcsolatát Moszkvával, akkor implicit ez azt is jelenti, hogy a Krím-félsziget problémája másodlagossá válik. Más szemszögből, hogy lehet, hogy Budapest tudta javítani a kapcsolatát Moszkvával, még a Krímnek nevezett probléma ellenére is? Miért tudnak a magyarok és mi nem?”. A DCNews még egy bekezdést közöl, amelyben a szerző elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az elnök tüntetéseken jelenik meg, és nem diplomáciai kapcsolatokat épít, látogatásokat szervez.

Az idézett cikk szerzője Paul Dobrescu professzor, aki elég gyakran publikál az oldalon. Az aláírás szerint a bukaresti SNSPA egyetem (Nemzeti Politikai Tanulmányok és Közigazgatás Egyeteme) tanára, volt rektora és a Kommunikáció és Közkapcsolatok Kar alapítója. A szerző nagyon dicsérő hangnemben ír a magyar kormányról. Szerinte a kormány azokra az országokra figyel, amelyekben a fejlődés végbemegy, ezért jó kapcsolatot épített ki Pekinggel és Moszkvával, és az ország érdekeit szem előtt tartva páratlanul kritikus hangot ütött meg az Európai Unióval szemben. Elutasította a politikai korrektség diktátumát, és ezért korán közel került  Trumphoz. Most pedig leszüretelheti a gyümölcsöket. A cikk szerzője szerint mind Putyin, mind Trump jóindulattal van a magyar miniszterelnök iránt, és nem kizárható, hogy olyan engedményeket tegyen, amelyekre nem sokkal ezelőtt nem is gondoltunk volna. (Az ilyen mondatok a romániai szótárban egyébként Erdéllyel kapcsolatos utalásokat szoktak rejteni.)

A szerző idézi Zbigniew Brzezinskit: Amerika  egymagában már nem tudja vezetni a világot, ehelyett trilaterális kapcsolatokra van szükség Washington Peking és Moszkva között. Emiatt a trojka miatt szerinte fontos figyelembe venni, hogy Oroszország milyen érdekek mentén tárgyalhat majd Amerikával a mi térségünkben. Európa szerinte már nem jelenik meg a szakirodalomban sem, mint tényező, legfeljebb Németország, de Brüsszel neve egyáltalán nem. Arról nem beszél a szerző, hogy mit is jelentene az Romániának, ha Oroszország Amerikával Közép- és Kelet-Európa sorsáról, meg a Fekete-tenger térségéről tárgyalna. Úgy tűnik, megelégszik azzal, hogy egyszerűen csak jó kapcsolatokra van szüksége az országnak, mert hamarosan felbomlik a jelenlegi berendezés, amelyben annyira bízik jelenleg Románia.

Más, még kevésbé ismert oldalakon is felbukkan az a mára elkoptatott sejtés, hogy Románia szétdarabolása lehet a célja Putyinnak és Orbánnak. Az infoalert.ro oldal a cunoastelumea.ro-ra hivatkozva állítja, hogy Magyarország lobbiját hosszú idő alatt, rendkívül ambíciózusan „Mata Hari“ módszerrel építette ki, Trump pedig nem fog ellenkezni. A cunoastelumea.ro („ismerd meg a világot”) pedig a maga során visszautal a DCNews szerzőjére, Alexandru Cumpănașura, aki pedig egyenesen regionális politikai csomópontnak nevezi Magyarországot, és a Nagy Tervről beszél. A legkevésbé meglepő módon ez Románia szétdarabolását jelenti. A szerző különegyezségeket és felfegyverkezést szorgalmaz, hogy Románia megvédje magát a külső és belső ellenségektől. A marosvásárhelyi Fekete Március eseményeit az ország destabilizálására tett kísérletként említi, amelyhez hasonlóra fel kell készülni.

Akadémiai tündöklés

Eddig mindez a társadalom szélén meghúzódó médiában volt jelen, de nem maradt meg ott: több mint 80 román akadémikus február 9-én közzétett egy állásfoglalást, melyben azt kérik, hogy az állami hatóságok legyenek résen, és lépjenek fel minden, a nemzeti identitás, illetve Románia szuverenitása és területi épsége elleni „diverzió és agresszió” ellen, ha pedig törvénysértés történik, azt büntessék meg. Ez részben az ihlette, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent egy törvénytervezet, amely a Székelyföld autonómiájáról szól. Ez valószínűleg nem fog átmenni a szigorú feltételeken (az ország 11 megyéjéből legalább százezer aláírás, megyénként legalább ötezer. Demográfiai és, a kezdeményező, a Gyergyószéki Székely Tanács, infrastrukturális korlátai miatt ez rendkívül nehéznek bizonyulhat). Az akadémikusok szerint a tüntetésekkel egybeeső publikálás véletlen, egyszerűen mostanra készült el az állásfoglalásuk. Mircea Dumitru, az előző oktatásügyi miniszter neve is szerepel az aláírók között, de ő elhatárolódott attól, mind a stílustól, mind a tartalomtól. A főtér.ro lehozta a volt miniszter Facebook bejegyzését, és így fordítja, hogy milyen háttere van az állásfoglalásnak. "Azt írja, hogy három héttel ezelőtt tájékoztatták a kezdeményezésről, amelynek az volt a tágabb kontextusa, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólag találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, majd Vlagyimir Putyin orosz államfővel is.”

És ez már nem ismeretlen portálok véleménye, hanem román akadémikusoké. A Főtér így értelmezi a történteket: „Ez viszont súlyos, mivel azt jelenti, hogy a Román Akadémia felült az Antena3 és a România TV tüntetéseket ekéző műsoraiban elhangzottaknak. A két hírtelevízió műsorvezetői és vendégei rendszeresen aggasztónak nevezik azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök után állításuk szerint Donald Trump amerikai elnök is Magyarországra készül, azt sejtetve, hogy akár – a tüntetések által meggyengített – Románia területi épsége is veszélybe kerülhet, ha Budapestet úgymond a nagyhatalmak közötti közvetítő rangjára emelik. És innen már csak egy lépés Erdély elszakítása, ugye.”

A romániai médiában, főleg a tavaly decemberi kampányban, felerősödtek az álhírek és a Sorosozás. Ezek elsősorban a PNL-t és a technokrata kormányt támadták, amelyek a PSD-vel szemben meglepően nagyot buktak a parlamenti választásokon. A hírhedt sürgősségi rendeletet megelőző és követő tüntetéseket is igyekeztek a PSD közeli médiában demokráciaellenes, a kormányt destabilizáló, és idegen erők által irányított műveletnek beállítani, de ekkor már nem jártak sikerrel.