Rigó Konrád: "Egy olyan megyében akarok élni, ahol nincsenek titkok a választók előtt"

"Egy nyitott megyében akarok élni, olyan megyében, ahol nincsenek titkok a választók előtt, ahol a vezetők a polgárokat szolgálják, és ahol minden cent elköltése indokolt és nyilvános" - szögezi le a dunaszerdahelyi Rigó Konrád, aki a Híd Nagyszombat megyei megyefőnökjelöltjeként indul a november 4-i megyei választáson. INTERJÚ

Rigó Konrád: "Egy olyan megyében akarok élni, ahol nincsenek titkok a választók előtt"
Rigó Konrád - 38 éves dunaszerdahelyi közgazdász, a Szlovák Köztársaság kulturális minisztériumának államtitkára, a Híd párt Nagyszombat megyei megyefőnökjelöltje

Hogyan foglalná össze röviden, hogy mi a baj Nagyszombat megye jelenlegi vezetésével?

Ha röviden össze kéne foglalni a helyzetet, azt mondanám, hogy a régi „dinoszauruszok” - mint Mikuš és Berényi - kiskirályként tevékenykednek a megyében. Én még csak egy éve vagyok a politikában, de már most nagyon jól tudom:

A politikus soha nem állhat az emberek fölött, hiszen hatalmát tőlük kapja.

Egy megyei vezető tulajdonképpen a választók alattvalója, arra kapja mandátumát, hogy az embereket szolgálja. Pont ez az, amit a mostani vezetők nem tesznek meg. 

A kampány során élesen bírálta a megyei vezetést, vetélytársai azzal vádolták, lejárató kampányt folytatott ellenük. Mit gondol erről?

A kampányidőszakban szembesítettem a megyét vezető vetélytársaimat - Tibor Mikušt és Berényi Józsefet - a valósággal. A puszta és szomorú valósággal, a megalapozott tényekkel. Ha ez szerintük lejáratás, akkor bizony saját magukat járatták le az idézőjeles munkával, amit az utóbbi négy évben végeztek.

Mit tart a megye legnagyobb hiányosságainak?

Ami az átlátható gazdálkodást illeti, a Transparency International legfrissebb felmérése országosan az utolsó előtti helyre sorolta a Nagyszombat Megyei Önkormányzatot. Ez azt jelenti, hogy a megye nem tesz eleget törvényes kötelezettségeinek, nem hoz nyilvánosságra minden szerződést és számlát, amit kifizet. Egyszóval titkolózik. És ahol eurómilliók kapcsán titkolóznak, ott valami nagyon bűzlik a háttérben.

Én egy nyitott megyében akarok élni, olyan megyében, ahol nincsenek titkok a választók előtt, és ahol minden cent elköltése indokolt és nyilvános.

Valóban ilyen súlyos a helyzet, ahogy lefesti?

Teljes mértékben. Sőt, én azt mondom, hogy az úthálózat, az egészségügy, a tömegközlekedés, és a középiskolai oktatás problémái is abból erednek, hogy a megye nem gazdálkodik átláthatóan, amiből leginkább arra lehet következtetni, hogy vezetői csupán a saját zsebüket akarják tömni.


MEGYEI VÁLASZTÁSOK NOVEMBER 4-ÉN! 


Menjünk végig röviden a megyei hatáskörökön. Mit gondol az úthálózatról?

Amit a megye útfelújításnak nevez, az valójában az aszfalt, vagyis a legfelső réteg cseréje. Fejlett országokban természetes, hogy amikor ez a réteg elhasználódik, kicserélik – ezért is hívják kopórétegnek. Nagyszombat megye lakosainak adója azért is vándorol a megyei kasszába, hogy minőségi utakon járhassanak. Ennek ellenére mi történik Nagyszombat megyében? A politikusok azzal kérkednek, hogy „felújítottak” egy-két kilométert, és befoltoztak két tucat kátyút. Közben az utak számos szakasza a minőség miatt egyenesen balesetveszélyes. Ráadásul egy magáncéget évi 13 millió euróval „tömnek ki” útkarbantartás címén, miközben a megyének saját útkarbantartói is vannak. Abszurd ez a helyzet.

Egészségügy?

A megyei vezetés hosszú évek alatt leépítette, adósságcsapdába hajszolta, majd bagóért eladta dunaszerdahelyi és galántai kórházakat. Dunaszerdahelyen majdnem 7 millió eurós adósságot halmoztak fel, évekig nem fizették alkalmazottaik szociális biztosítását. A megyei vezetés ennyire volt képes az egészségügy terén.

Tömegközlekedés?

A megye dönti el, milyen útvonalon tudunk eljutni egyik helyről a másikra, és a megye dönti el, hogy ezért mennyit kell fizetnünk. Tüzetesen felül kell vizsgálni a menetrendet, gazdaságosabbá tenni az üzemeltetést, és a járatokat a lakosság igényeihez kell igazítani. Erre azért van szükség, mert egyes községek lakosai számára az átszállás logikátlan és maximálisan kényelmetlen.

Középiskolai oktatás?

A megye dolga a középiskolák fenntartása és fejlesztése, ahogy a megye dönti el azt is, milyen szakokat lehet nyitni. Ebből kifolyólag egyértelmű:

A megyén múlik, hogy a végzős fiatalok találnak-e megfelelő állást, vagy pedig külföldi munkavállalásra kényszerülnek.

Minden évben fiatalok százai hagyják el szülőföldjüket a jobb megélhetés reményében, ezáltal családok szakadnak szét, és ezen változtatni kell! Fel kell mérni, hogy a munkáltatóknak milyen szakemberekre van szükségük, és a megfelelő irányba kell terelnünk a fiatalokat.

Szociális otthonok?

A fogyatékkal élők és az idősek helyzete rendkívül érzékeny téma. A megye az utóbbi években csak a Dunaszerdahelyi járásban százezreket költött a szociális otthonok felújítására, azonban a kapacitást egyáltalán nem növelték. Pedig erre volna a leginkább szükség.

A kultúra, a sport és a szabadidős programok támogatása?

Falvak és polgári társulások pályázhatnak, de a rendszer nem működik. A pályázatok megírása és elszámolása sokszor több pénzbe kerül, mint amennyi a támogatás összege, és éppen ezért sokan inkább már nem is pályáznak. Ezen is változtatni kell!

Rigó Konrád - 38 éves dunaszerdahelyi közgazdász, a Szlovák Köztársaság kulturális minisztériumának államtitkára, a Híd párt Nagyszombat megyei megyefőnökjelöltje

Miért fontos, hogy a választók részt vegyenek a november 4-i voksoláson?

Az elmondottakból kifolyólag nyilvánvaló:

Nagyszombat megyének égető szüksége van a változásra. Ahol a dolgok nincsenek rendben, ahol a rendszer nem működik, ahol a vezetés titkolózik, ott változtatni kell.

Mire számíthatnak a választók, ha Ön, Rigó Konrád lesz november 4. után a megyeelnök?

Csak még egyszer hangsúlyozni tudom, amit korábban is: egy nyitott megyében akarok élni, olyan megyében, ahol nincsenek titkok a választók előtt, és ahol minden cent elköltése indokolt és nyilvános. Mottóm, ami mindezt összefoglalja: LEGYEN EZ A MI MEGYÉNK!


 

MEGYEI VÁLASZTÁSOK NOVEMBER 4-ÉN! 


(PR)