A nemzeti jelentőségű intézmények listáján tíz szlovákiai

Szlovákiából a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló 10 oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.

A Komáromi Jókai Színház elődje, a Magyar Területi Színház (MATESZ) 1952-ben alakult meg Komáromban. A színház első, ünnepélyes bemutatóját 1953. január 30-án tartották meg. Négy évtizeddel később, 1990-ben a színház felvette Jókai Mór nevét, és azóta Komáromi Jókai Színház néven működik. Fenntartója a Nyitra megyei önkormányzat, jelenlegi igazgatója Tóth Tibor.

"Az elmúlt időszakban jelentősen gazdagodott a színház stiláris eszköztára, a máig domináns realista produkciók mellett otthonra talált a stilizáció, az abszurd és a groteszk, a színház nyitott(abb) a fiatal alkotók felé" - írta a színházról Hizsnyan Géza színikritikus.

A Jókain belül egy évtizede sikerült létrehozni a stúdiószínházat, amely új közönségréteget vont be a színház életébe, s teret ad a bátrabb kísérletezésnek is. Pénzszűke miatt az utóbbi időben a korábbiakhoz képest már jóval kevesebbet tájol a színház.

A Kassai Thália Színház elődje 1969-ben néhány fiatal színházrajongó kezdeményezésére, közadakozásból jött létre Vox humana - emberi hang elnevezéssel. Mint a színház honlapján (www.thalia.sk) írják, a név hamarosan szemet szúrt a hatalomnak, az elnevezést betiltották és a társulatot büntetésül a komáromi Magyar Területi Színházhoz csatolták. Ekkor vette fel a kassai részleg a Thália Színpad elnevezést.

A színház első bemutatójára 1969 november 29-én került sor. Az ide szerződött mintegy tizenöt tagú társulat Goldoni: Két úr szolgája című művét mutatta be Beke Sándor rendezésében. Színházépület híján a társulat - részben saját kezűleg - a kassai magyar "Ipariskola" tornatermét alakította át színházteremmé. A következő két évtizedben sok-sok nagyszerű előadás született e szokatlan környezetben.

A rendszerváltozás idején a Thália Színpad önállósulhatott és 1990-től Kassai Thália Színház néven működik. Pillanatnyilag az intézmény a Kassa megyei önkormányzat fennhatósága alatt, alacsony költségvetéssel dolgozik, s ez nehezíti tevékenységét. Igazgatója Czajlik József. Tájoló színház, évi 160-180 előadásából megközelítően hatvanat Kassán, a többit Szlovákia egyéb településein és magyarországi színpadokon tartja.

A Pro Civis Polgári Társulást öt csallóközcsütörtöki polgár hívta életre. A civil szervezetet 2003-ban jegyezték be hivatalosan. A társulást azzal a céllal hozták létre, hogy az hozzájáruljon a községben a polgári értékek meghonosodásához, illetve ahhoz, hogy fokozza a lakosok társadalmi aktivitását. Elnöke Őry Péter, a község polgármestere, aki egyben a Magyar Koalíció Pártja (MKP) önkormányzati alelnöke is.

A társulás fokozatosan országossá nőtte ki magát. Elindította Önkormányzás című honlapját és több alkalommal tettek lépéseket a magyar nyelv nyilvános használata érdekében a dél-szlovákiai önkormányzatoknál. Önkormányzati Szemle címen folyóiratot is kiadnak. "Célunk, hogy munkánkkal hozzájáruljunk anyanyelvünk, a magyar nyelv használatához, fenntartásához és fejlesztéséhez a közigazgatásban" – nyilatkozta az MTI-nek Őry Péter.

A Gramma Nyelvi Iroda 2001 augusztusában jött létre a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoportban tevékenykedő nyelvészek jóvoltából. Az iroda célja, hogy szervezője és kivitelezője legyen a nyelvtudomány és néhány más társadalomtudomány körébe tartozó kutatásoknak Szlovákiában.

Célkitűzései közé tartozik még, hogy kutatási eredmények felhasználásával oktatási tevékenységet folytasson, valamint nyelvi jellegű szolgáltatásokat nyújtson intézményeknek és magánszemélyeknek a kisebbségi nyelvi jogok érvényesüléséért.

A Gramma Nyelvi Iroda egyúttal a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szlovákiai kutatóállomásának funkcióit is ellátja. Ilyen módon az MTA Kisebbségkutató Intézetének koordinálásával együttműködik az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai testvérállomásokkal. Kutatási területei többek között a nyelvi adatbázisok építése, a nyelvi tervezés, és a nyelvpolitika. Az intézmény székhelye Dunaszerdahely, vezetője Szabómihály Gizella.

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) fiatalok nevelésével foglalkozó nonprofit szervezet, amely 1990. március 11-én jött létre. Jogi formája polgári társulás, székhelye a csallóközi Dunaszerdahely.

Az SZMCS célcsoportja a szlovákiai magyar fiatalság, elsősorban számukra dolgozott ki nevelési programját, ugyanakkor felnőtt tagjai is vannak.

A szövetség működtetését szinte kizárólag önkéntesek végzik. Célkitűzéseik közé tartozik a szlovákiai magyar gyermekek és az ifjúság valláserkölcsi magatartásának, illetve, testi és szellemi képességeinek fejlesztése és a cserkészeszmék továbbvitelének és megtartásának támogatása - felnőtt korban is.

A szövetségnek 1372 tagja van, 42 cserkészközösségben működik Dél-Szlovákia magyarlakta helységeiben, Pozsonytól egészen Királyhelmecig. A szövetség 2012 februárjában választott új vezetőt, Kocúr László személyében.

A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége, (SZMTSZ) 2010. június 18-án, Párkányban alakult, elnöke Czibula Csaba.

Saját meghatározása szerint az SZMTSZ a felvidéki magyarok teljes körű anyanyelvi tájékoztatáshoz való jogának hatékonyabb érvényesítése érdekében jött létre. Az SZMTSZ középtávú céljai között szerepel a 24 órás, országos sugárzású magyar nyelvű televízió beindítása és a magyar nyelvű közép- és felsőfokú audiovizuális képzés létrehozásának kezdeményezése is.

A szervezet 2011 márciusától működtet egy szlovákiai magyar televíziós hírportált. A honlap szöveges tartalmát aktuális és közérdekű hírek, fotók, háttéranyagok alkotják. Készítői felvidéki magyar újságírók és televíziósok. A hirek.sk portál néhány hónapja audiovizuális tartalommal, a Felvidéki Híradóval bővült. Ebben hétköznapokon 4 televíziós tudósítás kap helyet Dél-Szlovákia különböző régióiból.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) a szlovákiai magyar pedagógusok és tanügyi dolgozók, független szakmai és érdekvédelmi szervezete. Érsekújvárban jött létre 2002. május 18-án, központja jelenleg Komáromban. A legnagyobb szlovákiai magyar érdekképviseleti és szakmai szervezetnek számít.

Az SZMPSZ 2006-ban elfogadott programja szerint a szlovákiai magyar oktatásügy megmaradását és fejlesztését szolgálja, számítva minden szlovákiai magyar pedagógus aktív közreműködésére. A szövetség szorosan együttműködik a Szlovákia Magyar Szülők Szövetségével is.

Évente számos szakmai rendezvényt szerveznek, köztük az SZMPSZ többnapos, éves szakmai konferenciáját. A www.szmpsz.sk ugyanúgy fontos szakmai honlap, mint az immár hét éve havonta megjelenő Pedagógusfórum cím lap. A szervezet elnöke Pék László.

A Fórum Kisebbségkutató Intézetet, a Fórum Alapítvány és a Katedra Alapítvány hozta létre, 1996-ban, Dunaszerdahelyen, társadalomkutató intézetként. Ez lett az első magyar intézeti keret a 1930-as évek óta Szlovákiában, amelyben állandó alkalmazottakként kutatók dolgozhattak.

Az intézet kisebbségi, magyarság- és regionális kutatásokkal foglalkozik. Szociológiai felméréseket, gazdasági, jogi, politológiai, etnológiai, történeti kutatásokat végez. A komáromi székhelyű Etnológiai Központja gazdag szakkönyvtárral, adattárral és kéziratgyűjteménnyel rendelkezik. Somorján van az intézet több tízezer kötetes szakkönyvtára, a Bibliotheca Hungarica, illetve levéltára.

Eddig több mint 160 tudományos könyvet és monográfiát jelentetett meg az intézet, és kiadója a Fórum Társadalomtudományi Szemle című, negyedévente megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóiratnak. Emellett évkönyveket és kísérleti tankönyveket is megjelentet.

Honlapján (www.foruminst.sk) található a Szlovákiai Magyar Adatbank, amelyre folyamatosan felkerülnek digitalizálva az intézet gyűjteményei, publikációi.     A Fórum közintézményként fontos szerepet játszik a szlovákiai tudományos és kulturális életben. Elnöke Öllös László.

A Csemadok Szlovákia és alighanem Kelet-Közép-Európa legnagyobb társadalmi-kulturális egyesülete. 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven. Elődjének az első Csehszlovák Köztársaság megalapítása után megszűnt Felvidéki Magyarok Kulturális Szövetségét a FEMKE-t tartják.

A Csemadok az 1989-es rendszerváltásig politikai és társadalmi feladatokat is felvállalt. A szervezet az 1968-69-es csehszlovákiai demokratizálódási folyamatban is szerepet játszott. A rendszerváltozás után a szervezet addig százezres taglétszáma nagyjából a felére csökkent, állami támogatása 1994-95-ben teljesen megszűnt.

Bár az eredeti név rövidítéséből származó Csemadok nevet a folyamatosság megőrzése érdekében megtartotta a szervezet, jelenlegi hivatalos neve Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség.

A szervezet taglétszáma jelenleg is több mint 57 ezer főt számlál, központja Pozsonyban van, elnöke Hrubík Béla.

A szlovák parlament 2003. október 23-án hagyta jóvá a Selye János Egyetem (SJE) létrehozását. Az erre vonatkozó törvény 2004. január 1-én lépett érvénybe, így a SJE Szlovákia legfiatalabb felsőoktatási intézménye. Létrehozásának fő célja az volt, hogy magyar nyelven magas színvonalú képzést biztosítson általános– és középiskolai tanárok, teológusok részére, valamint szakembereket képezzen olyan területeken, mint a pénzügy, informatika és a marketing.

Az egyetem alap- és mesterfokon kínál képzést a Tanárképző-, a Gazdaságtudományi-, és a Református Teológiai Karon, valamint doktori képzés is folyik a felsőoktatási intézményben. Az egyetem rektora jelenleg Tóth János. Az intézménynek összesen több mint 2 ezer hallgatója van.

MTI/para