Sweeney Todd: Elegánsan beteg vérmusical Tim Burton fűszereivel

„Végre! Újra teljes a karom!”- kiált fel az egykori naiv borbély, Benjamin Barker, mikor száműzetéséből visszatérvén a sötétszürke, vészjósló Londonba újra kezébe veheti legjobb barátját, a pengéjét. Ő azonban már nem ugyanaz. Sziszegve csak így mutatkozik be: Sweeney Todd.

Általában a filmek 2 érzékszervünkre hatnak. Látjuk és halljuk őket. Tim Burton filmjeinek viszont ízük is van. A Charlie és a csokigyárban még összefutott a nyál a számban, a Sweeney Todd viszont már jóval keserűbb, vérízű, vérszagú film. A történetből 1979-ben Stephen Sondheim gyártott azóta is sikeresen játszott musicalt a Broadway-re, aminek dalait a filmbe is átemelték. A Sweeney Todd nagyon is rímel Tim Burton világára, így csak az volt a kérdés, hogy mikor adaptálja a mozivászonra.

Elmondható Burtonről, hogy remekül választ főhőst filmjeinek, akár egy személyes élményekre is visszavezethető csodabogárról (Ollókezű Edward), akár egy rég elfeledett (vagy soha nem is ismert) tehetségtelen rendezőről (Ed Wood), akár egy Roald Dahl regényhősről (Willy Wonka – Charlie és a csokigyár)), illetve egy városi legenda vérengző borbélyáról (Sweeney Todd) van szó. És ezzel még csak a sikerduó, Tim Burton-Johnny Depp néhány közös filmjéről volt szó, nem említve a mester további agymenéseit. A Sweeney Todd a hatodik közös projektjük (az említetteken kívül még: Az Álmosvölgy legendája, A halott menyasszony), ebből az utolsó háromban a duó trióvá bővült, hiszen Charlie anyja és a halott menyasszony hangja után a Sweeney Toddban a kannibál pitegyáros Mrs. Lovettként újra feltűnik Burton felesége, Helena Bonham Carter. Vele egyébként Burton először A majmok bolygója újrafeldolgozásában dolgozott együtt, annak idején jegyezte el őt, majd a már kritikailag is nagyobb sikernek örvendő Nagy hal is közös produkciójuk.

A Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya - ez a teljes becsületes címe - tehát újra összehozta a hármast és a nagy várakozásaim ellenére megint nem okoztak csalódást. Sőt! A történetről, amit tudni kell: Benjamin Barker borbély meghitt családi életet élhetne feleségével és kislányával, ha a nőre nem fájna másnak is a foga. Az illető a gonosz és ravasz Turpin bíró, aki kitalált vádakkal száműzetésbe küldi Barkert, és megkaparintja családját. A kikent képű Barker 15 év után a bosszúszomjas, állandóan összeráncolt homlokú és harapni vágyó Sweeney Toddként tér vissza. Szövetséget köt a város legrosszabb pitéjét készítő kocsmárosnővel, Mrs. Lovettel, és annak ivója felett nyitja meg (újra) borbélyszalonját a Fleet Streeten. Cuki kis bajuszkák, belőtt frizurák helyett viszont fültől-fülig érő mosolyokat gyárt a vendégei számára, akiket egy laza mozdulattal már küld is a darálóba, a nő üzletébe pedig áramlanak a ragadozó londoniak, hogy megkóstolják különleges, világhíres húsos pitéjét (na vajon mi is a töltelék?). Todd pedig türelmetlenül várja, mikor érkezik székébe egy kis borostalesöprésre a galád bíró.

Johnny Depp természetesen fantasztikus a gégemetsző szerepében, még sose láttuk őt ennyire sötétnek, Helena Bonham Carter még szétcsapottabb mint a Harcosok klubjában, a két madárijesztő figura közös jelenetei pedig bőven kielégítik a morbid élvezetre vágyók igényeit. A színek fekete és fehér között mozognak, ezenkívül szinte csak a vérnek (amiből nincs hiány) van élénk vörös színe. Nagyszerűek a zenei betétek, nem törik a cselekményt, hanem magukkal ragadnak (a színészek a saját hangjukon énekeltek). Egyik legpompásabb jelenetben a két főhős ellentétes előjelű érzelmeikről dalolnak el egymás mellett (bosszú kontra gyengéd érzelmek). Csodás, amikor az „étlapot” próbálják összeállítani a foglalkozások alapján. Lesz itt pap, ügyvéd, költő, katonatiszt. Ezek után kit hívhatok meg egy képviselőfánkra?

A Sweeney Todd már elnyerte a legjobb musicalnek járó Golden Globe-ot, Johnny Depp ebben a kategóriában színészként is befutott, jelölve volt Tim Burton és Helena Bonham Carter is, három Oscar jelölést is begyűjtött a film. Mi kellhet még?! Ha megtetszett, üljetek be a moziszékekbe. Sweeney már vár!

Szilvási Tibi