Joshi, az igazságos

A jó, az okos, a bölcs, a szent. Ilyen és hasonló jelzők olvashatók Joshi Bharat show-jának futószalagján. Igaz, moderált szövegekben, bár a nézettségi mutatók szerint is népszerű az indiai származású sorselemző mester műsora.

Színészként és bábosként kezdte pályafutását hazájában, közel harminc éve él Magyarországon, ahol szintén dolgozott bábszínházban, elvégezte a közgazdasági egyetemet. Érdemes idemásolni vallomásából: „Fiatal értelmiségi barátaimmal azt mondtuk, hogy India gazdasága azért olyan elmaradott, mert a nép mindenféle babonával foglalkozik.” És idézi Buddhát: „Szabad vagy, csak egyéniséged a börtönöd.”

Médiumok is foglalkoztatták ezoterika rovatukban a léleklátó Joshi Bharatot, aki ilyenképpen nem sokkal járult hozzá India gazdasági felemelkedéséhez, viszont a TV2 több sikertelen beszélgetőműsoros kísérlete után fel/megtalálta személyében az ertéelklubos Mónika méltó ellenfelét. És Bharat barátunk igyekezett is hamar lesüllyedni a mindig kialvatlan szemű észosztó hölgy szintjére, pácienseivel együtt, akik talán kevésbé foghíjasak, de - pénzért vagy valóban megoldást keresve csakugyan létező problémáikra - hajlandók a tévé nyilvánossága előtt kiteregetni a családi szennyest.

Persze játszani lehet akár a  legundorítóbb emberi mocsokkal, ha show-ról van szó, csakhogy Joshi komolyabban veszi – játssza? – szerepét, hiszen filozófiájának alapját ekként fogalmazza meg: „Tisztességes pályatársaimnak és nekem az a feladatunk, hogy éppen az ember önállóságát hangsúlyozzuk ki. Tudatni kell az emberrel, mi a sorsszerű az életben, és mik az ő lehetőségei, küzdelmei.” Ha sorsról beszélünk, mennyei szakállas bácsira gondolunk, aki több milliárd ember életének könyvét írja meg, aztán ellenőriz, majd büntet vagy jutalmaz. „Ez a mitológiában szép. De ami az életben valóság...”

Na, ez az! Ezért kételkedem én, hogy eme talk-show után, a stúdión kívül újra átölelik egymást az addigi haragosok, urambocsá! végre békesség száll az egész magyar nemzetre. Talán nem véletlenül üzente be valaki: „Tanácsot adni a legkönnyebb.”