Felmérés: kire szavaznának a szlovákiai magyarok?

A Focus és a Publicus Slovensko a napokban nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási eredményei részben egy már létező mérési tradíció újabb körét jelentik, részben azonban hiánypótlóak is. A következő bekezdésekben a mérés egyik megtervezőjeként szeretném bemutatni a legfontosabb adatokat és szolgáltatni hozzájuk némi adalék információval is.

Az idén április-május fordulóján elvégzett felmérésben 741 fő vett részt, magyarok Szlovákia déli járásaiból. A minta reprezentatív volt a fő demográfiai kategóriákban, beleértve a regionális leosztást is. Ilyen felmérésekre egyébként elsősorban azért van szükség, mert az egész országos mintákba – amelyek általában ezer fősek – kb. 90-100 magyar kerül bele, ami nem teszi lehetővé a pontos arányok megtalálását. Egyrészt egy ilyen kis méretű almintának hatalmas a statisztikai hibája, másrészt egy ilyen mintába kisebb eséllyel kerülnek bele azok, akik kevert vidéken élnek magyarként, ami további torzításokat eredményez.

A politikai tartalmú közvélemény-kutatási adatok legfontosabb eleme természetesen a pártok preferenciája a választókorú népesség körében. A pártpreferenciát firtató kérdésre 23% felelt úgy, hogy nem választana, 8% bizonytalan volt választásával kapcsolatban, 2% pedig megtagadta a választ. A fennmaradó válaszadók – azaz a pártválasztók – körében a Híd 55, az MKP pedig 29 százalékos eredményt ért el; a fennmaradó 16%-ot a szlovák pártok vitték el. Közülük elsősorban a Smernek (6.3%) vannak hívei a magyarok körében, a többi párt eredménye minimális. Külön kiemelném a NOVA nevű pártot, amely magyar alelnöke ellenére csak 0.2%-ot szerzett a pártválasztók körében. Ezek a tendenciák egyébként nagyon hasonlóak a korábban mért eredményekhez, ami azon kívül, hogy a pártpreferenciák viszonylagos stabilitását mutatja arról is árulkodik, hogy a mérés megbízható.

Az egyes pártok táborai a különféle demográfiai tulajdonságok alapján is jelentősen eltérnek egymástól. Ez egyébként szintén meglehetősen nagy stabilitást mutat: gyakorlatilag már az elemzés előtt sejthető, hogy melyek lesznek azok a csoportok, ahol a két párt erősebb és gyengébb. A Híd erős kategóriáinak a jól szituáltak, magas végzettségűek, fiatalok, nők, városlakók és panelben élők számítanak – szintén évek óta tartó trendekről van szó, míg az MKP a férfiak, nyugdíjasok, családi házban lakók, alacsonyabb végzettséggel rendelkezők és rosszabbul szituáltak között erős. A szlovák pártok magyar szavazói demográfiai értelemben leginkább a hidasokra hasonlítanak: jól szituáltak, magasan képzettek, fiatalok, és városiasabbak a minta maradék részéhez képest. A nem választók és a bizonytalanok között szokás szerint az alacsony végzettségűek és rosszul szituáltak, valamint a diákok, nők és a falusiak vannak jelen az átlagtól kiugróan nagyobb számban.

A kutatás tanulsága szerint a két párt tábora meglehetősen stabil: a Híd 2010-es táborának 81 százaléka tartozik ma is a párt szimpatizánsai közé saját bevallása szerint, az MKP-nál ez a szám a szintén viszonylag magasnak számító 68%. Az MKP korábbi táborából 15% mondta azt, hogy ma Hidat választana, miközben fordított irányban ez az arány csak 4% (igaz, egy nagyobb táborból). Az MKP és a Híd egyaránt képes volt a korábban nem választók egy részének mobilizálására: az elsőválasztók (legfiatalabbak)között a Híd tűnik sikeresebbnek, csaknem háromszoros fölénnyel rendelkezve legfőbb riválisával szemben. A szlovákiai magyarok körében nem észlelhető a bizonytalanok számának Magyarországon egyértelműen érzékelhető fokozatos növekedése: sőt, a bizonytalanok és választani nem tervezők aránya 2011 óta némileg még csökkent is.

A felmérés során arra is választ kerestünk, hogy két a párt tábora mely pártokat tartaná kívánatos szövetségesnek. A két tábor által megjelölt sorrend azonos volt, azonban jelentős hangsúlyeltolódásokkal: míg a Hídnál szorosan egymást követte az MKP, az SDKÚ és a KDH, és a NOVA is pozitív megítélés alá került, az MKP esetében szuverén módon a Híd a legkívánatosabb partner, és a NOVA már az inkább negatív zónába esik. A legkevésbé kedvelt párt mindkét tábor esetében a Smer volt, de a korábban kiugróan jó adatokkal rendelkező SaS, valamint a Matovič-féle Egyszerű Emberek is negatív szaldóval végeztek. A Híd-MKP együttműködésnek több híve van az MKP körében, mint a Hídnál, de utóbbi párt szimpatizánsai között is elsöprő többségben vannak az erre pozitívan válaszolók.

A két párt tábora jelentősen eltér egymástól azzal kapcsolatban is, hogy mi alapján választ pártot. A Híd esetében a pártelnök személye, a magyar érdekek képviselete és a pártprogram a 3 fő szempont, az MKP-tábornál viszont magyar érdekek képviselete, pártprogram, pártvezető személye a fontossági sorrend. Míg a Hídnál a pártelnök sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint a helyi politikusok, az MKP-nál gyakorlatilag egyenlő fontosságú ez a két szempont a pártválasztásnál. Az MKP esetében jóval nagyobb fontosságot kapott a megszokás, mint a Hídnál – ez egy régebb óta létező párt esetében logikus. A szlovák pártokat választó magyarokra általában is igaz, hogy érzékenyebbek az össz-szlovákiai trendekre, mint a többiek: itt ez abban nyilvánul meg, hogy a Gorilla-ügyet sokkal inkább beleszámították választásukba, mint a magyar pártokat választók.

A megkérdezettek gyakorlatilag pártpreferenciától függetlenül a gazdasági-szociálpolitikai kérdéskört jelölték meg a leggyakrabban (53%-ban) akkor, amikor a magyarságot érintő legfontosabb problémákról kérdezték őket. A Híd és az MKP tábor közötti különbség itt elsősorban ott érvényesült, hogy miközben a nemzetiségi lét gyakorlati megéléséről szóló kérdésekben – nyelvhasználat, oktatásügy, kultúra – hasonló intenzitással élik meg a problémákat (34%, 32%), az MKP-tábor dupla olyan fontosnak látja a nemzetpolitikai és nacionalizmussal kapcsolatos kérdéseket (18%, 36%), a szlovák radikalizmus térhódításától a kettős állampolgárságon át a szimbolikus ügyekig. A szlovák pártokat választókat, valamint a nem választókat és a bizonytalanokat ezek a kérdések többnyire hidegen hagyják.

Végezetül röviden kitérnék a szlovákiai magyarok a magyar politikával kapcsolatos vélekedésére is. Orbán Viktor kormányát – iskolai jegyekkel – a Híd-tábor 3.07-re, az MKP-tábor pedig 2.59-re értékelte, szlovákiai osztályzással (1-es a legjobb). Hasonlóan értékelték a táborok a kormány határon túli politikáját is. Amikor hipotetikus magyarországi politikai preferenciájukról kérdeztük őket, 42%-ban nem választóként, 25%-ban pedig bizonytalanként jelölték meg magukat. A fennmaradó mintegy egy harmad válaszadó 47%-a a Fidesz, 41%-a pedig a balközép ellenzéki pártok egyikét jelölte meg válaszként; a Jobbikot 11% preferálná. Jelentős eltérés mutatkozik azonban az egyes táborok között: az MKP-nál 67 százalékot – két harmadot – kapna a Fidesz és emellé 16 százalékot a Jobbik, a Híd táborán belül azonban már a balközép ellenzék lenne többségben (54%) a Fidesszel (42%) szemben. A balközép pártok közül a legtöbb szimpátiaszavazatot a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció kapta: ennek oka vélhetően elsősorban a személy ismertségében, valamint a megkérdezettek nem teljesen naprakész magyarországi politikai informáltságában rejlik. Szlovákia tehát egy jóval kompetitívebb közeg a Fidesz számára, mint például Erdély: más kérdés, hogy a kettős állampolgárok elenyésző száma miatt ennek gyakorlati relevanciája kicsi.