A bősi erőmű nélkül sokkal súlyosabb lett volna az árvíz - állítják a szakértők

A vízgazdálkodási szakermberek szerint, ha nem lett volna megépítve a bősi vízi erőmű, a Csallóközt sokkal súlyosabban érintette volna az idei árhullám.

Ladislav Lazár, a Vízgazdálkodási Építő Vállalat igazgatója sajtótájékoztatón közölte, hogy az erőmű nélkül a víz elöntötte volna a Csallóközt, és rosszabb lett volna a helyzet, mint 1965-ben, amikor katasztrofálisak voltak az áradás következményei. Ezt azzal magyarázta, hogy a múlt héten megérkezett árhullám átfolyása Pozsonynál magasabb volt, mint 1965-ben, Dévénynél elérte a 10 700 köbmétert másodpercenként. Lazár azt is elmondta, hogy a bősi vízi erőmű az ezeréves áramlásra is fel van készülve, idén azonban a százéves rekordokkal kellett megküzdeniük.

Az árhullám idején a vízgazdálkodási szakemberek szabályozták a Duna vízszintjét. Dunacsúnnál megmaradt a szokásos vízszint, amit úgy sikerült elérni, hogy a vizet a Duna régi ágába engedték, amivel megakadályozták, hogy a víz Pozsonynál duzzadjon fel. Dunacsún ezáltal egyfajta ütközőzónaként funkcionált Pozsony és Párkány számára is.

Lazár hangsúlyozta, hogy ők is átéltek kritikus pillanatokat, ugyanis nemcsak a pozsonyi és párkányi vízszintet kellett szabályozniuk, hanem meg kellett védeniük a vízi erőművet is Bősnél. Itt ugyanis meg kell őrizni a víz bizonyos esését, minimálisan 13 métert. Ha ez nem sikerül, akkor az erőmű működését fel kell függeszteni. "Ebben az esetben az a másodpercenkénti 3500 köbméter víznek, amely átfolyt rajta, más utat kellett volna találni, ami problémát jelentett volna Dunacsún és Bős számára is" - jegyezte meg.

Elmondta, hogy az ilyen magas áramlás nem kedvez az elektromos áram előállítóinak sem.

SITA/SME/para