Magyar robotrepülőgépekkel a fatolvajok nyomában

A katonai célokra használt robotrepülőgépek hamarosan a mindennapi életben is megtalálhatóak lesznek. A pilóta nélküli, számítógéppel vezérelt repülőgépek bevetése hatékony eszköz lehet többek között az illegális fakitermelések és szemétlerakások ellenőrzésére, vagy akár a gabonatáblák növényvédőszer-igényének felbecslésére.

A "Magas Intelligenciájú, Nagy Megbízhatóságú Elektronikai Felderítő Rendszer Katonai és Polgári Védelmi Célokra" című Nemzeti Kulturális és Technológiai Hivatal (NKTH) által támogatott robotrepülőgép-fejlesztő projekt, résztvevői között szerepel a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara (NIK).

A magyar diákok a világ kilenc nagy informatikai cégével jelentős számú kutatási és fejlesztési programban dolgoznak együtt. A robotrepülőgépek fejlesztésénél is számtalan tehetséges fiatal végez tudományos fejlesztő munkát. Céljuk, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely különösen az olyan területeken alkalmas a polgári célú bevetésre, ahol a hagyományos repülőkkel végzett munka veszélyes lenne.

A robotrepülőgépek külsőre nem sokban különböznek a távirányítással vezérelhető modellrepülőktől. A különbség a burkolat alatt rejlik, ugyanis a robotrepülők távirányítás nélkül önálló cselekvésre képesek, a repülési körülményekhez igazodva a fedélzeti számítógép számítja ki a repülési terv teljesítéséhez szükséges manővereket, és ezeket külső beavatkozás nélkül saját maga hajtja végre.

A magas intelligenciájú, polgári célokra is alkalmas felderítőrendszerek NKTH által támogatott projektjének hároméves költségvetése 976.176.000 forint, s ezt egy háromtagú konzorcium, a Bonn-Magyarország Elektronikai Kft. vezetésével a Budapesti Műszaki Egyetem Mobil Innovációs Központja (BME MIK ) és a BMF NIK valósítja meg. A végső cél egy, a piacon értékesíthető termék létrehozása, amelyre az előzetes felmérések szerint külföldön és Magyarországon is érdeklődés várható.

A konzorcium vezetője végzi a repülőgépgyártást, valamint a fedélzeti elektronika és a kiszolgáló elektronika fejlesztését. A BME MIK feladata a "kapcsolattartásért" felelős nagy intelligenciájú mobil adatátviteli rendszer fejlesztése, és a BMF NIK végzi a földi, illetve a légi egységek szoftverrendszerének fejlesztését, melynek köszönhetően a gép képes lesz objektumok észlelésére és követésére is. A földi virtuális pilótafülke kialakítása mellett elkészíti az adatbázis szerver működtetéséhez szükséges programokat.

A pilótanélküli légi járművek katonai piaca már most is több milliárd dolláros világszerte. A gyakran katonai titoknak minősülő alkatrészek újrafejlesztésével, vagy helyettesítésével a robotrepülők polgári célú használata is elérhetővé, illetve kifizetődővé válhat.

 

mti/para