Sokkal nagyobb kedvvel választanak a rabok elnököt, mint parlamenti képviselőt

2012-ben, a legutóbbi parlamenti választások napján 10 099 elítélt vagy gyanúsított tartózkodott a büntetés-végrehajtási intézetekben. Közülük 9 042 személy, 1 465 gyanúsított és 7 577 elítélt szavazhatott. Ugyanakkor mindössze 8,29 százalékuk (158 gyanúsított, 592 elítélt) élt ezzel a jogával.

Összehasonlításképp, a 2014 márciusi elnökválasztáson a rabok 32,42 százaléka szavazott – tájékoztatott az Igazságszolgáltatási és Büntetés-végrehajtási Őrök Testülete.

Gabriel Hrustič pszichológus szerint a választásokon való részvétel a külvilággal való közelebbi kapcsolatot jelenti az elítélteknek. "Az elnökválasztás ugyanakkor számukra azért is vonzóbb lehet, mivel egy olyan konkrét egyént választhatnak, aki amnesztiát hirdethet, tehát az ő személyes helyzetükön is változtathat" – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy egy ilyen választással tehát vesztenivalójuk nincs, sőt, inkább csak nyerhetnek, míg a parlamenti választások nem szolgálnak ilyen reménnyel.

Egy másik oka, amiért az elnökválasztáson többen részt vesznek, Hrustič szerint az lehet, hogy akadnak ugyan akik nem ismerik el a személyi autoritást, mások viszont inkább azonosulnak vele, mint egy megfoghatatlan párttal vagy választási programmal.

Jelenleg 1474 gyanúsított van vizsgálati fogságban, közülük 75 nő. A börtönökben pedig összesen 8639 elítélt ül, közülük 588 nő. A börtönökben szombaton reggel 8 órakor kezdődik a választás, amikor a választási bizottságok megérkeznek az urnákkal.

Körülbelül 1700-an vannak azok, akik nem szavazhatnak. Köztük vannak a különösen súlyos bűncselekmények elkövetői, akiknek nincs szavazati joguk, továbbá külföldiek és fiatalkorúak.

SME/SITA/para