1
Illusztráció
Megosztás
Szlovákia olyan rendszerszintű intézkedéseket akar végrehajtani, melyek célja a levegő minőségének és az emberek egészségének javítása. Ezt a kötelezettségvállalást a környezetvédelmi, közlekedési, gazdasági, mezőgazdasági és egészségügyi ágazati politikák képviselői jelentették be az Európai Bizottság küldötteinek a Tiszta Levegő Párbeszéd konferenciát kísérő sajtótájékoztatón. A rendezvényt az EB a levegőminőségi célok elérése érdekében hívta életre.
A levegő minősége már hosszú ideje nem csak Szlovákiában az egyik legnagyobb környezeti kihívás. "A mai találkozó nemcsak a tisztább levegőről szól, hanem arról is, amit a légszennyezésért fizetünk" – mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.
Olyan rendszerszintű változásokon dolgozik jelenleg a szaktárca, melyek célja a levegőminőség javítása – támogatja például az energiahatékonyság javítását, az elektromobilitást, az alacsony kibocsátású zónák kialakítását. Készül a Levegővédelmi Stratégia is, amely egy részletes levegőminőség-elemzést tartalmaz, illetve konkrét javaslatokat tesz a levegőminőség javítására. A tárcavezető hangsúlyozta, a levegő minőségének javítása a kormányprogram és a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó Környezetpolitikai Stratégia egyik prioritása is egyben.
A levegő minőségére leginkább az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés van jelentős hatással. Bár az elmúlt években hozott intézkedések sok területen javulást eredményeztek, a közlekedés és az egyéni fűtés terén még mindig vannak problémák. Az Európai Bizottság régóta figyelmeztet a fennálló nehézségekre. Különösen fontos szempont a szennyezett levegő hatása a lakosság egészségére, a biológiai sokféleségre és az ország gazdaságára. Ez a tény pedig összetett megoldásokat igényel a különböző ágazatokban.
"Örülök, hogy a mai találkozón az egyes minisztériumok a legmagasabb szinten képviseltették magukat, hiszen a levegő tisztasága több ágazatot érintő kérdés, amely széleskörű tárcaközi együttműködést igényel. Felszólítottam az összes minisztériumot, folytassák a lehető legszorosabb együttműködést például a fűtés, az ipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaságból származó kibocsátások visszaszorítása terén. A Nemzeti Légszennyezés-ellenőrzési Program lehetőséget ad egy fenntartható terv kidolgozására, amely ötvözi a gazdasági növekedést és csökkenti a légszennyezettséget“ – egészítette ki Daniel Calleja, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának vezetője
A zöldtárca már bevezette a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó kibocsátási határértékeket, elfogadta a PM10 részecskékre vonatkozó stratégiát, a levegővédelmi törvénybe pedig beépítette a levegőminőségi fejlesztési programok három évenkénti felülvizsgálatát. Ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatás javítására is. Tavaly óta kötelező tájékoztatni a lakosságot a szmoghelyzetről, és egy új weboldal is indult a kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérésről (http://vykurovanie.enviroportal.sk/). Emellett az európai uniós alapok, a Környezetvédelmi Alap és az állami költségvetés forrásaiból lehetőség van a levegő védelmére irányuló pályázatok finanszírozására.
A szigorú levegővédelmi követelmények és szennyezőanyag-kibocsátási célok elérése csak a szennyezésben érintett ágazatok összefogásával lehetséges. "A mai találkozó egyértelmű bizonyíték arra, hogy kollégáinkkal képesek vagyunk egy asztalhoz ülni, nyíltan vitatkozni és közösen keresni a megoldásokat, amelyek segítenek az egészségesebb légkör kialakításában" – zárta a tárcavezető. Ezért elengedhetetlen lesz az innovációba illetve az iparban és a mezőgazdaságban alkalmazott tisztább technológiákba, a környezetbarát közlekedésbe való beruházás, valamint az ágazati politikák érvényesítése során figyelembe venni a hatékonyabb levegővédelem követelményeit.
(h)