1
Beata Szydlo lengyel kormányfő (Fotó: AP/TASR)
Megosztás
Gyors jogi következményeket helyezett kilátásba szerdán az Európai Bizottság (EB) arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bejelentés nyomán a lengyel kormány kijelentette: Varsó nem fogad el "semmiféle zsarolást az uniós hivatalnokok részéről", különösen, ha nem tényeken alapszik.
A brüsszeli testület tagjai szerdán tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait.
A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről.
Az EB-nek a bíróságok működéséről szóló négy új lengyel törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt aláírt, kettőt viszont megvétózott az államfő.
"Az igazságszolgáltatás függetlensége lényeges előfeltétele az uniós tagságnak, az EU ezért nem fogadhat el olyan rendszert, mely lehetővé teszi a bírák önkényes menesztését. Amennyiben a lengyel kormány folytatja a bírói függetlenséget, illetve a jogállamiságot aláásó intézkedéseit, nem lesz más lehetőségünk, mint a hetes cikk szerinti eljárás aktiválása" – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az uniós jog végrehajtása felett őrködő intézmény elnöke.
Rafal Bochenek, a lengyel kormány szóvivője az Európai Bizottság bejelentését követően kijelentette: a Brüsszel által bírált törvények összhangban vannak a lengyel alkotmánnyal és a demokrácia elveivel.
Leszögezte: Varsó "mindig nyitott a párbeszédre, de elutasít bármiféle nyomásgyakorlást és zsarolást", a változások pedig nincsenek hatással a bírák és a bíróságok függetlenségére.
Ryszard Legutko, az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának lengyel társelnöke szerint Timmermans nagyon éles szavakat használt, a Lengyelországot illető kijelentései "elképesztő, brezsnyevi szellemben hangzottak el".
Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EB által kétségbe vont előírások nem érintik a bírói függetlenséget, összhangban vannak az uniós joggal. A brüsszeli testület által bírált előírások "adminisztratív ügyekre vonatkoznak, nem hatnak a lengyel igazságügy ítélethozatalára" – húzta alá. Hozzátette, az EB-nek nagyobb mértékben kellene figyelembe vennie azt, hogy az igazságügy szervezete a tagállamok hatáskörébe tartozik.
A fő ellenzéki párt, a Polgári Platfom elnöke, Grzegorz Schetyna "fontos figyelmeztetésnek" nevezte az EB lépését és arra hívta fel Andrzej Duda államfőt, hogy módosításokat készítsen az általa már jóváhagyott, a bíróságok szervezetéről szóló törvényhez, és készséget nyilvánított az ebben való együttműködéshez.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.
Szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindításához a tagországok négyötödének támogatása is elegendő lenne, és ez a példátlan lépés már önmagában is erős figyelmeztetést küldene Varsónak.