Megosztás
Többek közt átláthatóbb hulladékgazdálkodást ígér több ezer egyéni vállalkozónak a minden valószínűség szerint szeptemberben a parlament elé kerülő javaslat. A környezetszennyezőkön csattanna az ostor, viszont, aki szelektál, kevesebbet fizet majd.
Ahogy arról már a napokban írtunk, a környezetvédelmi minisztérium szeptemberben terjeszti a parlament elé azt a javaslatot, amivel olyan hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását indítványozza, hogy a vállalkozóknak kifizetődő legyen újrahasznosítani és szétválogatni a szemetet. Azt azonban most is megtehetik, akik szeretnék, de komoly összegeket kell fizetni érte.
Minden vállalkozónak kötelessége befizetni az éves szemétdíjat, ami a kommunális hulladék elszállításának a feltétele. Ennek fejében mind kapnak saját kukát, aki esetleg nem kapott, annak kérvényeznie kell azt. Ezen felül, amennyiben szelektálni szeretné a kitermelt hulladékot, legyen az papír, műanyag vagy éppen üveg, azt külön egy úgynevezett gyártói felelősségvállalási szervezettel (a szlovák rövidítése: OZV) kell egyeztetnie. Magyarul: a vállalkozó befizet egy bizonyos összeget, amiért a kommunális hulladékot a település által megbízott szemétszállító cég bizonyos időközönként elviszi, illetve bejelentkezik egy OZV-hez, aminek fizet azért, hogy megoldja a szelektív gyűjtés problémáját, amit szintén az a bizonyos szemétszállító cég gyűjt össze. Itt akkor felmerülhet az emberben a kérdés: Mit csinál az OZV? Miért nem lehet egyenesen a szemétszállító vállalattal szerződést kötni?
Május 11-én megjelent cikkünkben már foglalkoztunk ezekkel a cégekkel, melyben leírtuk, hogy az OZV-kről a következőket érdemes tudni:
a különböző termékeket piacra dobó gyártók hozzák létre ezeket a koordináló szervezeteket, amelyek gondoskodnak arról, hogy a hulladékká vált termékeket (pl. elektromos készülékek) vagy azok csomagolásait begyűjtsék, majd hasznosítsák. Ezek a gyártók anyagi felelősséggel tartoznak termékük életútjáért, ezért úgynevezett hasznosítási díjat, más néven licencdíjat fizetnek a koordináló szervezeteknek a kibocsátott termék, illetve csomagolás után. A koordináló feladata, hogy a befizetett díjból megszervezze a hulladék jogszabályban előírt arányának begyűjtését és hasznosítását.
Nagyon sok általunk megkérdezett vállalkozó nem is hallott még arról a kifejezésről, hogy OZV. Ami persze kérdéses, hogy kinek a hibája. Ugyanis! Minden vállalkozónak, aki hulladékot termel, kötelessége beregisztrálni egy ilyen gyártói felelősségvállalási szervezethez. Mindenkinek! Ismét felmerül a kérdés, hogy itt a vállalkozó kötelessége felkeresni egy ilyen céget, vagy annak kötelessége felkeresni a vállalkozót. Ha anyagi szempontból nézzük, akkor az OZV-nek kéne felkeresnie majdani ügyfelét, hiszen annak érdeke, hogy az perkáljon.
Szintén legutóbbi, ezzel a témával foglalkozó cikkünkben írtunk arról, hogy miként könnyítené meg a vállalkozók életét a szeptemberben parlament elé kerülő javaslat. Itt már olvashatták, hogy azok, akik 100 kilogrammnál kevesebb csomagolóanyagot, vagy nem csomagolóanyag-jellegű terméket hoznak forgalomba, nem lesznek kötelesek szerződést kötni egyetlen OZV-vel sem.
Ez mind szép és jó, de honnan tudja majd az a vállalkozó, hogy mennyi hulladékot termelt? Igaz, életünket el sem tudjuk képzelni okostelefonok nélkül, de valószínűleg az okos kukákra még várni kell…
(ls)