Megosztás
Csaknem felével csökkent a menedékkérők száma tavaly az Európai Unióban a megelőző évhez képest, a benyújtott kérelmek közel fele pozitív elbírálásban részesült, de az arány csökkent - írta hétfőn közzétett éves jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO).
A máltai székhelyű szervezet szerint tavaly 728 ezer menedékkérelmet nyújtottak be az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban; 44 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, ugyanakkor még mindig többet, mint a 2015-ös példátlan menekültáradat kezdete előtt.
Szlovákiában volt a legalacsonyabb a menedékkérők száma, összesen 160-an folyamodtak a hatóságokhoz. Észtország került ilyen szempontból a második helyre, ott 190-en adták be kérvényüket. Csehországban 1445, Magyarországon 3390, Lengyelországban 5045 volt a menedékkérők száma. A legtöbben Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban és az Egyesült Királyságban próbáltak hivatalos papírokhoz jutni.
Az előzetes adatok azt mutatják, hogy idén áprilisig havonta átlagosan 50 ezer nemzetközi védelem iráni kérelmet adtak be a vizsgált országokban. Hasonlóan 2016-hoz, a menedékkérők kétharmada tavaly is férfi, egyharmada 18 éven aluli, körülbelül 4 százaléka pedig kísérő nélküli kiskorú volt.
Az összes kérelmező mintegy 15 százaléka szíriai volt, akiket az irakiak és az afgánok követtek. Utánuk jöttek a nigériaiak, a pakisztániak, az eritreaiak és az albánok. Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 997 ezer elsőfokú beadvány nagyjából 46 százalékát bírálták el pozitívan, és ez 14 százalékpontos visszaesést jelent. Az összes határozat 53 százalékát Németországban hozták, bár a legnagyobb csökkenés is itt volt megfigyelhető. Másod- vagy magasabb fokon 274 ezer határozatot hoztak az illetékes hatóságok, ezen ügyekben 35 százalék volt az átlagos elismerési arány.
A kérelmek elismerésének aránya nagyon változó az európai országokban, Svájcban volt a legmagasabb az elismerési arány, ahol a határozatok 90 százalékát pozitívan bírálták el. A skála ellentétes végén Csehország állt 12 százalékkal, amelyet Lengyelország (25), Franciaország (29), illetve Magyarország és az Egyesült Királyság (31) követett.
A függő ügyek száma 2017 végére 954 ezerre csökkent, ami 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az esetek mintegy felében vártak elsőfokú határozatra, a fellebbviteli vagy felülvizsgálati döntésre várók aránya eközben közel megduplázódott. A legtöbb függőben lévő ügyet (444 ezer) Németországból jelentették.
MTI/tasr