Szlovákiai logika, magyarországi kábaság

Vessünk össze két médiajelenséget, Fico sorosozásának fogadtatását a a határtól délre és északra. Ne ragozzuk túl.

Szlovákiai logika, magyarországi kábaság
Fotó: TASR/AP

Mint a Paraméter is hírt ad róla, a magyar kormánysajtó (működésének alapos jellemzése itt) teljes összhangban közli – saját sztoriként – Robert Fico vasárnap-hétfőn előadott összeesküvés-elméletét. Miszerint Soros György áll az ellene irányuló támadások mögött. A magyar tolmácsok tudatlanságának bizonyítékaira és torzításaira, sőt legalább egy hazugságára (Kiska elnök New Yorkban „titokban” találkozott Sorossal) ne pocsékoljuk a terjedelmet.

A másik a Szlovákiában főáramnak számító reakció, amit Gazdag József így foglal össze az e heti ÉS-ben: „Az ellenzéki politikusok és a mértékadó média egyetért abban, hogy Sorosra hivatkozni egyrészt teljes gátlástalanságra, másrészt mentális zavarra utal (»meghülyült«, »beszámíthatatlan«, »elvesztette a józan eszét«). Őrült beszéd, nyilván, de van benne rendszer – Fico így akarja bekebelezni a szélsőjobbot."

Két konklúzió lehetséges: vagy Kiska, a teljes szlovák ellenzék, a kormánykoalíció renitens része,  Kiska elnök és a mértékadó média áll Soros zsoldjában – vagy a magyar kormánymédia és az őt irányító, illetve finanszírozó magyar kormányzat egyöntetűen hülye, beszámíthatatlan és eszehagyott.

Mint azt a szlovákiai politikai és média-tulajdonviszonyokat valamennyire ismerők tudják, az előbbi nincs így, tehát akkor az utóbbi fedi a valóságot.

Ezzel viszont visszaértünk előző véleménycikkünk lényegéhez: a magyarországi és a szlovákiai viszonyok különbségéhez.

Ha például kiderül, hogy a miniszterelnök szélsőséges, nem utolsósorban orosz... ööö barát szennyszájtok összeesküvés-elméleteit reprodukálja, s ezt utánaharsogja a kormány engedelmes zsoldosaként működő, adófizetői pénzzel degeszre tömött médiahadosztály (egyáltalán, van  ilyen), akkor az ellenzék, főleg, hogy jönnek a választások (be sajnáljuk a macskakörmöt: „választások”) mért nem dühöng, tiltakozik, szervez tömegtüntetéseket stb.?

Keresem, de nem találom a nyomát sem annak, hogy a magyar ellenzéki pártok tudatáig eljutottak-e a sajtószabadság széttaposását leíró kitűnő szakmai munkák, sem azt, hogy bármi következtetést vontak le belőlük a politikájuk céljaira és eszközeire nézve.

Csak a szabvány választ találom: „nem ez érdekli azembereket”, ezzel nem lehet szavazatokat szerezni, hanem a zigazán fontos kérdésekkel, és akkor következik a szabvány felsorolás: oktatás, egészségügy, lakhatás, béremelés, 13. havi nyugdíj, csupa ígéret arra az esetre, ha demokratikus választás útján kormányra jutnának.

Márpedig nem fognak. És mindezzel csak azt mondják, hogy szerintük a híres-nevezetes „azembereket” nem érdekli a demokrácia, sem a politikai szabadság.

A választás nem lesz demokratikus, tehát nem lesz választás, és ők nem fognak kormányra jutni, tehát tökéletesen mindegy, hogy mit ígérnek. A demokráciának létfeltétele, hogy a választópolgárok hiteles politikai információhoz jussanak. Ehelyett most szervezett és a saját pénzükből finanszírozott hülyeségek és konteók özönét kapják az ellenzék vállvonogatása vagy maximum művelt szellemeskedése közben.

Ha az ellenzéki pártok szerint a politikai tájékozódás puszta lehetősége másodlagos kérdés, és nem érdekli az embereket, akkor nem is fogja érdekelni. Izgatottan várom, milyen haszonnnal jár április 8-án és utána a magyar ellenzék (ne spóroljunk a macsakakörömmel) számára eme bölcs és hazafias és európai  politika.

 

A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.