Tapasztalat és érdekérvényesítés minden szinten

Sokat gondolkodott azon, hogy megyeelnökjelölt legyen-e?

Felkértek és hosszas gondolkodás után vállaltam el. Azért is, mert Nyitra megyében a most végződő választási időszakban végre nem folytattunk szélmalomharcot. Számos javaslatomat, kezdeményezésemet a megyei képviselő-testület elfogadta. Az MKP 15 tagú megyei képviselőcsoportjának elnökeként az utóbbi két évben, amióta szétesett a szlovák nagykoalíció, azt szorgalmaztam, hogy választási eredményeink alapján a bennünket megillető módon vegyük részt a döntéshozatalban. 16 év után első ízben, talán nem a szlovák–magyar ellentétről szólt a megyei önkormányzat. Úgy tűnik, a jövőben a törésvonal máshol helyezkedik el, a szélsőségesekkel kell majd a hagyományos pártoknak megvívniuk a harcot.

A megye déli járásait érintő eredményekért meg kellett küzdeniük?

Persze, politikai csörtéinket meg kellett vívnunk. Akkor voltunk sikeresek, ha javaslatainkat érvekkel, tényekkel támasztottuk alá. Kimutattuk, hogy az Integrált Regionális Operatív Program kereténben a szakközépiskolák oktatási minőségének javítására benyújtott listán csakis szlovák szakközépiskolák szerepeltek, holott a megye két legnagyobb ipari iskolája – az érsekújvári 800, a komáromi 600 diákot számlál – vegyes tanítási nyelvű. Nem mondhatták, hogy nincs igazunk. Elértük, hogy az uniós alapokból a legmagasabb összeget kaphatják jövőre a szakképzés minőségének javítására, az érsekújvári ipari iskola 2,4 millió, a komáromi ipari 1,6 millió eurót, és nem holmi kegyből, ez egyszerűen jár nekik. 2015 elején, ismételten látva a jelentős gazdálkodási többletet, azt javasoltam, hogy határozzuk meg a megye stratégiai területeit, amelyekre az éves gazdálkodás többletéből jelentős forrásokat juttatunk. Javasoltam, hogy a megyei közutak burkolatfelújítása, a szociális terület és az egészségügy legyenek azok. A megyei tanács, majd a képviselő-testület javaslataimat elfogadta.

Ennek tükrében konkrétan milyen eredményeket értek el?

A megyei közutak felújítása 2014-ig olyannyira lassú ütemben zajlott, hogy kiszámítottuk: 157 évig tartana a 2200 kilométernyi megyei útszakaszok felújítása. A stratégiai döntést követően az elmúlt két és fél évben 167 kilométeren újult meg a burkolat, és ennek a fele a megye déli részében van. Erre büszkék vagyunk, hiszen korábban ez elképzelhetetlen volt Nyitra megyében. Minden megyei fenntartású szociális intézményben elvégeztünk teljes vagy részleges épületfelújítást.

A Párkányi Rendelőintézetben közel 1 milliós beruházás valósult meg, az Európai Unió és a megye forrásaiból egy eredményes pályázatnak köszönhetően. Ennek mintájára kezdeményeztük, és a megye létrehozta a Vágsellyei Rendelőintézetet, hogy a város területén szétszóródott körzeti rendelők és szakrendelők egy fedél alá kerülhessenek. A Komáromi Általános Kórházban kezdeményeztük a belgyógyászati pavilon teljes felújítását. A munkálatok szeptemberben elkezdődtek.

A megyei közgyűlésben a leggyakrabban felszólaló képviselő és a legtöbb javaslatot is ön nyújtotta be. Innen nézve logikus, hogy önre esett az MKP-ban a választás. Milyennek látja az esélyeit?

Az egyfordulós választás a magyarok számára kedvező lehet, feltéve, hogy sikerül mozgósítani a választókat. Ha a megyében élő magyarok megérzik a lehetőséget és egy irányba, egy megyeelnökjelöltre szavaznak. A megyében élő magyarság megérdemelné, hogy a sanyarú 16 év után saját elnöke legyen. A nemzetiségi arányokból adódóan ennek az ideje elérkezett. Ezzel együtt a szélsőséges jelölt esélye is megnőtt. Felmérni sem tudjuk mennyire, mert választóinak egy része nem vall színt a közvélemény-kutatások során. A mi érdekünk is az, hogy a megyei politizálás civilizált mederben maradjon, senkinek sem lenne jó, ha Nyitrán megismétlődne a besztercebányai forgatókönyv.

Mostanra az élek eltompultak? Már nem létezik a szlovák–magyar választóvonal a megyei képviselő-testületben?

Nem mondanám, hogy nem létezik, mert gyakran ott is előjön a zsigeri bizalmatlanság, ahol egy kis nagyvonalúság semmibe sem kerülne. Emiatt nem valósulhatott meg a megye által támogatott buszjáratok megjelölése kétnyelvű felirattal.

A 2013-as választások után mi voltunk a második legnagyobb megyei frakció, mégsem kaptunk semmilyen tisztséget, még egy bizottsági elnöki posztot sem. Akkor egy jegyzetemben megírtam, hogy az aranyidai gőzhenger húsz év után Nyitrára ért, és ez sok szlovák kollégát érzékenyen érintett. Attól kezdve mintha igyekeztek volna simítani az éleket, és két éve egyre több konkrét dologban tudunk együttműködni.

A következő négy évben mit tartana a legfontosabbnak?

Örülök annak, hogy vezetésem alatt az MKP képviselőcsoportjának helyzete alapvetően megváltozott. Erre szeretnénk a jövőben építeni. Ideje, hogy mindeki megértese, a megye déli részében is emberek élnek, magyarok és szlovákok, akiknek szintén joguk van a használható utakhoz, működő intézményekhez, dolgozni, vállalkozni szeretnének és méltó módon élni.

A munka mellett az egészségügy színvonala, elérhetősége és az elöregedés foglalkoztatja leginkább a lakosságot. Nyitra megye lakosságának egészségi állapota és átlagéletkora különösen aggasztó, az itt élők tizenöt százaléka több mint 65 éves. Felkészült erre a szociális intézmények nagy részét működtető megye?

Közgazdászként azt mondom, hogy a szociális terület az a feneketlen kút, amelybe soha nem lehet elég pénzt önteni. A megyei költségvetés legnagyobb fejezete a szociális ellátás. Többet kell rá áldozni uniós támogatásból és kormányzati pénzekből egyaránt, mert néhány év múlva az idős emberek ellátása lesz a legfőbb gondunk. Nyitra megye a szociális ellátás transzformációjában hátul kullog, ezen változtatni kell.

Milyen más elvet honosítana meg a megyében a jól bevált helyi, muzslai gyakorlatból?

Elsősorban a gyakorlatias, racionális döntéseket. Muzsla az elmúlt két és fél év alatt feléledt, kinyílt, kivirágzott. A falu arculata, külleme jelentősen megszépült. A polgárok látják a község dolgozóinak igyekezetét, így maguk is sokkal többet tesznek környezetük megszépítéséért, mint korábban. Egyszerű képlet… Ezt szeretném átültetni a megyei gyakorlatba is.

A politikában töltött ennyi év után könnyebb akár a másik térfélen álló politikusokkal is megtalálni a közös nevezőt, vagy épp ellenkezőleg, nehezebb, mert túl jól ismerik egymást, túl sok a régi sérelem?

A politikában nincs helye személyes sérelmeknek, csak elveknek. Ahol ezek nem teljesen összeegyeztethetetlenek, mint a szélsőségesek esetében, ott a választók érdekében keresni kell a közös hangot.

Melyik szintje nehezebb a politizálásnak, a parlamenti, a megyei vagy a helyi önkormányzati?

A parlamenti szint a szakmai tudásról és széles látókörről szól, amely elengedhetetlen a törvényhozáshoz. Megyei szinten pontos helyismeretre van szükség és gyakorlatias megközelítésre. Nem árt, ha a megyei képviselő egyszer-egyszer meglátogatja a megyei intézményeket. A helyi önkormányzati szint teljes egészében a mindennapi gyakorlati teendőkről szól. A polgármester napi kapcsolatban van az emberekkel. Mindháromhoz kellő tapasztalat, érettség kell, szakértelem az érveléshez és főleg személyes kapcsolatok.

(PR-cikk)