Több mint 1000 afrikai koponya eredetét vizsgálják ki

Több mint 1000, Németország egykori kelet-afrikai gyarmatáról Berlinbe került koponyaeredetét vizsgálják ki egy nagyszabású nemzetközi projekt keretében, hogy indokolt esetben visszaadhassák őket azoknak a népeknek, ahonnét származnak. 

Német kutatók mintegy 6000 ember koponyát hordtak össze a Berlini Néprajzi Múzeumban a 19. és a 20. század fordulóján, ezek később a Charité berlini egyetemi klinika antropológiai gyűjteményeibe kerültek, a kórháztól hat éve vette át a gyűjteményt a Porosz Kulturális Javak Alapítványa (SPK), amely lényegében a berlini állami múzeumokat és más kulturális intézményeket tömöríti. 

Mára 5000 emberi koponya maradt fenn, ezekből csaknem 1100 lehet azoknak a száma, amelyeket Felix von Luschan (1854-1924) orvos és antropológus az egykori Német Kelet-Afrikából, a mai Ruanda, Burundi és Tanzánia területéről gyűjtött egybe az I. világháború előtt. Az emberi maradványokon Németországban végzett vizsgálatok akkoriban azt a célt szolgálták, hogy alátámasszák a fehér faj felsőbbrendűségét.

A csütörtökön elindított kétéves projekt keretében német tudósok az afrikai országok kutatóival közösen, aprólékos munkával megpróbálják tisztázni minden egyes feltételezett kelet-afrikai koponya eredetét, és azokat, amelyekről esetleg kiderül, hogy az egykori gyarmatosítók által kivégzett emberek maradványai, visszaadják az érintett országoknak, ha azok kérik. A csontok azonosítása és visszaadása a leszármazottaknak gesztusértékű lehet. 

Az azonosítási programot bejelentő csütörtöki sajtóeseményen Ruanda németországi nagykövete, Igor Cesar elmondta, hogy országa csak a közelmúltban, 2016-ban szerzett tudomást ezeknek az emberi maradványoknak a puszta létezéséről. Korainak mondta, hogy visszaköveteljék a koponyákat, szerinte előbb tisztázni kell az eredetüket, és "aztán majd meglátják". Megjegyezte, hogy a német gyarmati időkben hazájában még nem léteztek temetők, a holtakat a lakóházak közelében földelték el. 

A jelenleg a Berlini Őstörténeti Múzeumban őrzött koponyák közül a feltételezések szerint 986 származhat Ruandából, 41 Tanzániából, 4 Burundiból, 54-ről pedig csak az állapítható meg, hogy kelet-afrikai eredetű. 

A koponyák nagyon rossz állapotban kerültek az alapítványhoz 2011-ben, fáradságos munkával kellett megtisztítani és konzerválni azokat - mondta el az SPK elnöke, Hermann Parzinger. Ugyanilyen aprólékos munka lesz a származás tisztázása, mivel a gyűjtemény eredeti dokumentációja a legtöbb esetben már nincs meg. Az azonosításban a legkülönbözőbb tudományágak képviselői vesznek részt, a kutatók átvizsgálják egyebek közt a hajdani gyűjtők és gyarmati intézmények, köztük katonai és egyházi szervezetek kartotékjait. 

Antropológiai vizsgálatot is végeznek, de csak olyan módszerekkel, amelyek nem tesznek kárt a csontokban. 

Az alapítvány elnöke szerint a projekt mintaként szolgálhat a más múzeumokban és antropológiai gyűjteményekben lévő emberi maradványokkal való bánásmódhoz. 

Az elmúlt években már több alkalommal is adtak vissza a Charité gyűjteményéből az érintett népcsoportoknak olyan, a délnyugat-afrikai német gyarmatról, a mai Namíbiából származó koponyákat, amelyeknek eredetét sikerült tisztázni. 

Németországnak az I. világháborút lezáró békeszerződés alapján kellett lemondania egykori afrikai és csendes-óceáni gyarmatairól.

(MTI)