Új emlősfajt fedeztek fel

Új emlősfajt fedeztek fel egy 130 millió éves észak-amerikai koponyalelet alapján, amely az ősi Pangea szuperkontinens szétválásának időpontját is későbbire teheti.

A világ mai földrészei egykor egyetlen hatalmas szuperkontinenst alkottak. Az újonnan felfedezett primitív emlősfaj, a nyúlnagyságú Cifelliodon wahkarmoosuch észak-amerikai kövülete arra utal, hogy a Pangea sokkal később hasadt kontinensekké, mint korábban vélték.

Fotó: phys.org

Hasonló állatok Észak-Afrikában talált, nagyjából egykorú kövületei a most felfedezett emlőskoponyával együtt azt jelentik, hogy földhidak köthették össze a régiókat jóval azután is, amikorra eddig a szárazföldek elválását tették. Ez tette lehetővé, hogy a korai emlősök még nagyjából 15 millió évvel később is vándoroljanak a kontinensek között.

A Dél-kaliforniai Egyetem kutatója, a Nature friss számában megjelent tanulmány szerzője, Adam Hutenlocker szerint a felfedezés megerősíti a Pangea későbbi szétválására vonatkozó gyanút, amely a közelmúltban Európában és Afrikában talált dinoszauruszkövületek nyomán is felvetődött már.

A kis emlős 7,5 centiméteres koponyalelete az emlősök családfáját is átalakíthatja. Az első emlősök kistestű talajlakók voltak, évezredeken át éltek az avarban, a dinoszauruszok "lába alatt", mielőtt a ma ismert domináns élőlényekké váltak volna. Hozzájuk képest a Cifelliodon igazi óriásnak számított. Észak-amerikai lelete azt is bizonyítja, hogy a korai emlősök sokkal elterjedtebbek voltak, és több fajuk volt, mint eddig vélték.

Kínában feltárt, lágy szövet maradványait is tartalmazó kövületek alapján a korai emlősök között húsevő ragadozók is akadtak, egyesek vízi élőhelyeket népesítettek be, mások, mint a ma élő repülő mókusok, még a levegőbe is felemelkedtek.

James Kirkland, a Utah-i Geológiai Intézet kutatója, az ásatás vezetője a szinte teljesen ép Cifelliodon-koponyát, melyet egy dinoszaurusz lábcsontja alatt találtak, "rendkívül ritka leletnek" tartja.

A koponya CT-vizsgálatakor azt állapították meg, hogy az ősi emlősnek kicsi agya, ellenben hatalmas "szaglóbimbói" voltak. Apró szemgödre azt sugallja, hogy a látás nem volt az erőssége, talán éjszakai életet élt, és a látás helyett a szaglása vezette.

Az új faj nevének első eleme Richard Cifelli neves paleontológustól, a másik a helyi törzs nyelvén sárga macskát jelentő szóból (wahkarmoosuch) származik.

(MTI)