Újból egymásnak feszült az MKP és a Híd. Melyikük hol védi a kisebbségek ügyét?

Ismét feltámadóban a viszály az MKP és a Híd között, aminek apropója egy EU-s kisebbségvédelmi kezdeményzés körüli vita, a tényleges oka pedig az állandó civakodás a kisebbségi szavazatokért. Ahogyan tavaly, idén is választani fogunk, tehát faltól falig kampány az életünk. 

Újból egymásnak feszült az MKP és a Híd. Melyikük hol védi a kisebbségek ügyét?
www.minority-safepack.eu

Nagy József, a Híd európai parlamenti képviselője is érzi ezt, ezért a közösségi oldalán csütörtökön megjelentetett egy bejegyzést, amiben csak úgy mellékesen odapiszkált az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN). Az európai őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok mintegy 92 tagszervezetet számláló európai ernyőszervezetére utalva megjegyzi: a civil szervezet kudarca lesz, ha nem gyűlik össze a Minority Safepack (MSP) elnevezésű indítvány mellé elegendő támogató aláírás.

Mint ismeretes, a FUEN, - egyebek mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel közösen - ezt a kisebbségi mentőcsomagnak nevezett európai kezdeményezést indította el, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az  uniós jog részei legyenek. Ennek érdekében aláírásgyűjtés indult, amihez 2018 áprilisáig csatlakoznia kell legalább 7 EU-s tagállam legalább 1 millió polgárának.

Ennek kapcsán Nagy megállapítja, hogy az „Európai Parlamentben többen is aggódtak ..., hogy mi lesz, ha nem jön össze az 1 millió aláírás a Minority Safepackhez, ami kisebb tragédia lenne mindenkinek, aki kisebbségi jogi ügyekben igyekezik előrelépést elérni odahaza vagy EU szinten egyaránt.” Majd az EP-képviselő rátért arra a kitételére, amit aztán az MKP a darabjaira szedett: „elmondtam a nemzetközi közösség előtt is, hogy a kudarc a FUEN kudarca lesz, hiszen Minority Safepack apropójan, több tagországban is belpolitikai eszközként használja és hagyja felhasználni ezt a közösségi kérdést. A Híd képviselői annak ellenére is csatlakoztak a kezdeményezéshez, hogy az aláírásgyűjtésben a FUEN egyedül az MKP-t nyilvánította ki partnerként ahelyett, hogy bevonta volna az egész kisebbségi társadalmat...”

Nagy az idézett megszólalásában összefoglalja a kormánypárt álláspontjának lényegét: „A Híd képviselői személyes közegükben ugyan propagálják az aláírást, de természetesen kizárt és hiteltelen is lenne, ha a párt egy versenytárs párt kampányába kapcsolódna bele, méghozzá alárendelt pozícióban.” - utalva az MKP-ra. Zárásképpen Nagy mindenkit arra buzdít, "hogy az Európai Bizottság honlapján juszt is töltse ki az aláírási ívet."

A fenti Facebook-poszt gyorsan bevonzotta az MKP-s választ. A parlamenten kívüli párt sajtóosztálya péntek délutáni reakciójában felidézi azt, hogy Nagy József korábban elszántan érvelt amellett, hogy az aláírásgyűjtéshez „bárki csatlakozhat és nem szükséges sem az MKP-hoz, sem a FUEN-hez csatlakozni, sem közvetítőkön keresztül támogatni…”, most viszont ugyanő “próbálja magyarázni pártja látványos tétlenségét”.

Bizonyos fogalmi különbségeket is próbál helyére tenni az ellenzéki párt nyilatkozata. Eszerint az “MKP nem partnere a FUEN-nek, hanem tagszervezete" (zárójelben azt is hozzátéve, hogy a "Most-Híd valamilyen okból soha nem kérte felvételét az európai kisebbségek e legfontosabb szervezetébe"). "Az MKP tagszervezetként maga is részt vett a kezdeményezés szövegének kidolgozásában és elfogadásában, illetve szintén tagszervezetként kötelessége aláírásokat gyűjteni.”

Még egy "gesztusgyanús" megmozdulás is belefért az MKP nyilatkozatába, mondván: „számos társadalmi szervezet ... külön felkérés nélkül és saját szervezésben gyűjti az aláírásokat. Ha ennek ellenére mégis azon múlik a Most-Híd hozzájárulása egy ilyen fontos közös ügyhöz, hogy valaki külön felkérje, „bevonja”, „megkeresse” azzal, hogy a Most-Híd „méltóztasson” hozzájárulni az aláírásgyűjtéshez, akkor

az MKP az európai kisebbségek közös ügyének nevében ezennel (2017 októbere után újból) felkéri a Most-Híd pártot, hogy az „saját aláírásgyűjtéssel járuljon hozzá e történelmi jelentőségű kezdeményezés sikeréhez.””

A Híd válasza sem váratott magára sokáig, pénteken kora este már a közösségi oldalán vált hozzáférhetővé a véleménye. A kormánypárt szerint az „MSP kapcsán gerjesztett vitában egyetlen kérdésre kell választ adni: Mi a cél? Megosztani a kisebbségvédelmi csomag támogatóit? … A megyei választások után ezzel a témával kampányolni a helyhatósági választások előtt? Elterelni a figyelmet arról, hogy mindenki a saját eszközeit bevetve érhet el eredményeket? Vagy az, aminek lennie kellene: a kisebbségi jogok erősítése?” Ezt a feladatot a párt szerint a leghatékonyabban „mindenki a saját hazájában tudja erősíteni”. Ahogy a hidas nyilatkozat fogalmaz: „Mi itt, mások meg máshol.

Mi azon dolgozunk, hogy a szlovák kormány tagjaként pontról-pontra megvalósítsuk azt, ..., amit a kormányprogramban megfogalmaztunk." A dokumentum emlékeztet arra, hogy „kispadról, aláírásgyűjtéssel nem lehetett volna létrehozni a Kisebbségi Kulturális Alapot, továbbra is temethetnénk ...az iskoláinkat, várhatnánk, hogy megjelenjenek a kétnyelvű vasúti táblák.”

A kisebbségek ügyeit támogató két párt adok-kapokjában most itt tartunk, de ettől még jogosnak tűnik az előbbi nyilatkozat felvetése, vajon a Híd miért nem tagszervezete a FUEN-nek? Erre a kormánypárt Nemzetpolitikai kabinetjének tagja, a kisebbségi kormánybiztos próbált rávilagítani. Bukovszky László szerint az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója egy olyan civil kezdeményezés, amelynek a Híd támogatja és elismeri a munkáját. Ugyanakkor mivel a párt a hazai törvényhozás szintjén próbálja meg a kisebbségi kérdéseket kezelni, ezért nem feltétlenül gondolkodik a tagság elérésén.

Ami az MSP ügye melleti kampányolást illeti, Bukovszky úgy véli, a Híd bár külön nem népszerűsíti az előterjesztést, de tagjainak, szimpatizánsainak azt javasolta, aláírásukkal támogassák az MSP-s kezdeményezést. Hogy miért nem folytatnak kampányt az aláírások begyűjtése érdekében, a kormánybiztos megjegyezte, a Híd nem tagszervezete a FUEN-nek, ráadásul az aláírásgyűjtés kezdeti szakasza átfedésben volt a megyei választások kampányának idejével, és ezt az uniós kisebbségvédelmi kérdéskört nem akarták a kampány részévé tenni.

(sárp)