Ukrán külügyminiszter: „Mindent megteszünk az ukrán nyelv erősödéséért és garantáljuk a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődését; ez kötelességünk.“

Magyarországon nagy vihart kavart az a hír, hogy az új ukrán oktatási törvény szerint középiskolai szinttől csak magyar nyelvet és irodalmat lehet magyarul tanítani. Eddig egységesen magyar tannyelvű volt számos kárpátaljai középiskola, valamint a II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola.

Bár a jogszabály végleges szövegét eddig nem publikálták a második olvasatban beterjesztett, a parlament oktatási bizottsága által elfogadott javaslat már kompromisszumot tartalmaz: például az adott nemzetiség nyelvén és irodalmán kívül egy vagy több szaktárgyat angolul vagy az Európai Unió tagállamok más hivatalos nyelvein, így magyarul is lehet tanítani középszinten.

A módosítás értelme, hogy a „kedvezményezett” nyelvek közül kihagyják az oroszt, a törvény ugyanis lényegileg oroszellenes, a felsőoktatást akarja teljesen ukránosítani az angol nyelvű oktatás lehetőségének meghagyásával. (Jelenleg a kurzusok csaknem fele oroszul folyik.)

A magyar és román tiltakozásra, illetve a lengyel aggodalmakra válaszul Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter ma a következőt írta a Twitteren:

„Mindent megteszünk az ukrán nyelv erősödéséért és garantáljuk a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődését; ez kötelességünk. Ezen a héten oktatási miniszterünk részletes tájékoztatást fog adni az új oktatási törvényről és végrehajtásáról. A megvalósítás módozatain dolgozunk, és nem az emocionális értelmezésén. Integrációs problémáról van szó: a Beregszászi járás érettségizettjeinek 75%-a nem tudta letenni az ukrán nyelvvizsgát. Ezen a helyzeten kell javítanunk a magyar oktatás színvonalának csökkentése nélkül.”

(A nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez kell.)