Véget érhet Bős együttműködése Csörgővel, aki az adófizetők pénzére utazik

Az ülésen mindenek előtt azt akarták tisztázni, hogy mi okozta az OFC Russel Bős kizárását a a III. ligából, így meghívták Csörgő Györgyöt, a klub tulajdonosát is.

A jövő január 1-től várossá transzformálódó község polgármestere, Fenes Iván bevezetésként ecsetelte a csapat múltját.

Az együttesnek évtizedekig nem volt szponzora, működését az önkormányzat finanszírozta. 2012-ben kötöttek 10 évre szóló szerződést Csörgő György helyi vállalkozóval, jelképes 100 euróért bérbeadták neki a helyi stadiont, és Fenes szerint az előző szezon végéig minden úgy működött, ahogyan azt az együttműködő felek elképzelték.

Persze ezen a ponton meg kell említeni, hogy a csapatnak az előző szezonban is akadtak anyagi gondjai – tartozások halmozódtak fel a játékosok felé, a DAC-ból távozó Radványi Miklós is többek között hasonló okok miatt hagyta ott rövid vezetőedzői szerepvállalás után a bősieket. A csapat máig tartozik a sportszerforgalmazónak, a szezon végére pedig köztudomásúvá vált, hogy már nem Csörgő, hanem a község viseli a csapat anyagi terheit.

Visszatérve a rendkívüli üléshez, elsőként maga Csörgő kapott szót, hogy ecsetelje, miért zárták ki bősi labdarúgó-csapatot III. ligából.

Felszólalásában azonban a kizárásról nem sokat beszélt. Azt hangsúlyozta inkább, hogy lejárató kampány van folyamatban ellene, és hogy szerinte "intelligens környezetben ilyenkor arról lenne szükséges tárgyalni, hogyan kéne ezt a helyzetet megoldani", nem pedig az ő "mocskolásával" múlatni az időt. "A közvélemény 90 százalékának fogalma sincs arról, mi történt a focival" – jelentette ki, ugyanakkor erre ő sem adott választ.

"A Manchester Cityt vagy Paris Saint-Germant sem azért vették meg az arabok, mert Katarban annyira népszerű a labdarúgás, vagy annyira szeretik Párizst vagy Manchestert"

– vett fura fordulatot egy ponton Csörgő monológja. Arra utalt, hogy 2012 őszén bizonyos társadalmi szerepvállalás lehetővé tételét is beígérte neki a falu.

"Egy erős ember szeretne a tevékenyen részt venni a település kulturális, gazdasági vagy önkormányzati életében, és ezekből az ígéretekből nem teljesült semmi"

– mondta. Hozzátette, hogy szerinte amit ő 2013 elején ígért – a színvonal fejlődését, az utánpótlás megerősítését -, azt "maximálisan" túlteljesítette.

Csörgő azt állítja, hogy egy amerikai gazdasági szervezet készített jelentést arról, mennyit pénzt költött a klubra, mióta átvette. Állítólag 750 ezer ezer euróról van szó. Ezen kívül pedig átvette a klub 75 ezer eurós tartozását, ami a község költségvetését terhelte volna.

Felszólalását azzal zárta, hogy nagyon vár egy javaslatot, valamilyen üzleti tervet az önkormányzat részéről, mert eddig senki elképzelését nem ismeri – bár ez az igénye már csak azért is érdekes, mert elvileg ő a klub tulajdonosa, nem az önkormányzat.

"Ebből még nem tudtuk meg, miért zárták ki a csapatot. Erről beszéljünk, mert ez érdekli a jelenlévőket" – kommentálta Csörgő beszédét a polgármester, majd felkérte a szintén meghívott Benovič Árpádot, a Dunaszerdahelyi Területi Futballszövetség elnökét, hogy magyarázza el, mi áll a kizárás hátterében.

Röviden összefoglalva ezek voltak a kizárás okai:

• A csapatok névváltoztatását mindig május végéig kell megejteni, hogy a Szlovák Labdarúgó-szövetség június első hetében kiadott közlönyében már szerepelhessenek a regisztrált csapatok.

• A 2015/16-os idényre 2015. június 20-ig kellett bejelentkezni a csapatoknak, ezt a bősiek meg is tették – TJ Gabčíkovo néven.

• Július 27-én megtörtént az OFC Russel Gabčíkovo belügyminisztériumi bejegyzése, és ugyanezzel a dátummal a TJ Gabčíkovo megszűnt, törölték a polgári társulások nyilvántartásából.

• A Szlovák Labdarúgó-szövetség szabályai szerint egy új egyesületet tagszervezetként fel kell venni a szövetséghez, ez az OFC esetében nem történt meg, és augusztus 1-jén kezdetét vette a bajnokság.

• A bősiek lejátszották első két bajnokijukat és egy kupameccset is, mindegyik összecsapás esetében a már nem is létező TJ Gabčíkovoként szerepeltek a hivatalos jegyzőkönyvekben.

• Közben Csörgő kezdeményezte az OFC felvételét a szövetség tagszervezetei közé. Mivel a szövetség döntéshozói szabadságukat töltötték, augusztus 13-án e-mailes szavazást írtak ki a tagfelvételről.

• Közben augusztus 15-én a bősiek lejátszottak egy újabb mérkőzést is – szintén TJ Gabčíkovo néven.

• A tagfelvételről szóló szavazás augusztus 18-án zárult le, augusztus 20-án pedig az OFC Russelt bejegyezték a szövetség rendszerébe, és papíron a csapat játékosai is áthelyeződtek az TJ Gabčíkovotól OFC-hez.

• A bősiek augusztus 23-án játszották soron következő, negyedik bajnokijukat. A gond csak az volt, hogy a szövetség rendszergazdája szabadságát töltötte, és még nem hozott létre hivatalos profilt az OFC Russel számára – ezért a mérkőzés jegyzőkönyvét kézzel kellett írni. Csodák csodájára azonban a jegyzőkönybe újra a TJ Gabčíkovo elnevezés került, pedig ekkor már hivatalosan lehetett volna használni az OFC Russel megnevezést.

• Szeptember 11-én volt a Nyugat-szlovákiai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságának ülése, ahol azt a határozatot hozták, hogy a TJ Gabčíkovo nevű csapat július 27-től jogtalanul játszott a III. ligában, hiszen már nem is létezett.

• A végrehajtó bizottság határozata alapján törölték a bősiek azon meccseinek eredményeit, melyeken szabálytalan névhasználatot állapítottak meg. A szövetsgé szabályzata szerint már három “kontumált mérkőzés” a bajnokságból való kizárással jár, így a bősieket eltávolították a III. ligából.

• Bár Csörgő fellebbezett a döntés ellen, a szövetség sporttechnikai bizottsága ezt nem ismerte el, és helyben hagyta a csapat kizárását.

A klub tehát olyan adminisztratív hibákat vétett, melyek az érvényes versenyszabályok alapján eredményeik törléséhez, és ezzel automatikusan kizárásukhoz vezettek.

Az adminisztratív hiba már csak azért is rendkívül sajnálatos, mert

simán meg lehetett volna előzni a bősiek kizárását, ha a klub vezetése az utolsó utáni pillanat helyett már rögtön az előző szezon végével kezdeményezi a belügynél az OFC Russel Gabčíkvo polgári társulás létrehozását.

Így a szövetség már ezzel a névvel, nem pedig a később megszűnő TJ Gabčíkovo néven sorolja be a csapatot a III. ligába.

Ezután Csörgő György reagált az elhangzottakra, főként azzal takarózott, hogy a Szlovák Labdarúgó-szövetség elnöke azt ígérte neki, hogy a hibák miatt nem fogják kizárni a csapatot. Arra viszont nem akart választ adni, miért nem hajtották végre előbb a polgári társulások fúzióját, amivel mindent bajt meg lehetett volna előzni.

"Itt nem az a probléma, hogy ki lett zárva a csapat, egyelőre ezen nem tudunk változtatni, itt az a kérdés, mit kezdünk ezzel a helyzettel” – kommentálta a történéseket.

Ezen a ponton Fenes Iván polgármester elveszítette türelmét, és indulatosan magához vette a szót:

“A tényekről beszéljünk! A tény az, hogy valószínűleg előre megfontolt szándékkal csináltátok az egészet, és hazudtok, mint a vízfolyás, ahelyett, hogy bocsánatot kérnétek a bősi szurkolóktól!”

Csörgő ezután azzal fenyegetőzött, hogy ha az ülés ilyen hangnemben folytatódik, akkor távozik a községházáról.

Végül mégis maradt, és végre kiderült, hogy az előző szezon végeztével mi okozta azt, hogy Csörgő – aki ősszel már csak havi 1200 euróval, a szövetségnek befizetendő díjjal támogatja az együttest – már nem járt a meccsekre, és a csapat anyagi támogatását a község vette át.

Mészáros Árpád alpolgármester elmondta, az OFC Russel bejegyzésekor felszólította Csörgőt, hogy már ne kezdeményezze a polgári társulások fúzióját, mert ki fogják zárni a csapatot a bajnokságból. Elhangzott, hogy Csörgő több pontban megsértette a faluval kötött szerződést – többek között a csapat kizárása is egy ilyen dolog.

Mészáros ismertette azokat a június végi e-maileket, melyek a község és a Csörgőék közti viszony végleges elmérgesedéséhez vezettek.

Kiderült, Csörgő 10-15 ezer euróra becsülte az összeget, amit a falunak havonta a focira kellett volna költenie.

Ezt a tervet Mészáros visszautasította, mivel az önkormányzat nem tud a nyakába venni ilyen anyagi terheket, miközben már így is havi 4000 eurónyi közpénzt költöttek a helyi labdarúgásra.

Július 1-jén aztán Csörgő azt ígérte, ha a falu mégis elfogadja javaslatát, pénzzel vagy szolgáltatással több ezer euróval támogatja a bősi birkózókat, sakkozókat, táncosokat, nyugdíjasokat. A község azonban így sem tudta felvállalni a havi 10-15 ezer eurós terheket, így Csörgő újabb feltétellel állt elő, három lehetséges – zsarolásként is felfogható – megoldást vázolt fel.

1. Július első felében a község 30 ezer eurót ad egy összegben a klubnak, és “akkor minden megy tovább nagyon profi szinten”.

2. Havi 3000 eurós költséggel átveszi az egész utánpótlást, “felöltözteti” az egész utánpótlást.

3. Kiszáll az A-csapat támogatásából.

A feltételek ismertetése után sem született kompromisszum Csörgő és a falu között. Így az a helyzet állt elő, hogy nyáron a község viselte a klub működéséhez szükséges havi 8000 eurós kiadásokat. Csörgő havi 6500 eurót akart kapni a községtől, ami azért is non-szensz, mert a beruházásokon kívül a havi anyagi terheket nagyrészt az önkormányzat állta volna közpénzből – miközben Csörgő 100 százalékban a klub tulajdonosa.

A polgármester ezután újra leteremtette Csörgőt, és felszólította őt, hogy kérjen bocsánatot a klub körül kialakult helyzet miatt. Erre Csörgő így válaszolt:

“Elkövettem az adminisztratív hibákat, de ez a világ nem így működik, nem kérek bocsánatot. Nekem senki még csak meg sem köszönte azt, amit a bősi fociért tettem.”

Fenes ezt követően feltette a kérdést, ami mindenkit érdekel:

Mi lesz most a klubbal?

Csörgő erre azt válaszolta, hogy az őszi szezon végéig biztosított az utánpótlás működése. És hogy miért ér fel ez is egy zsarolással? Mert a szövetségi rendszerbe csak Csörgő tud bejelentkezni, ő írja a jegyzőkönyveket, és ha még egy adminisztratív hibát vét, a szabályok szerint a szövetség akár az összes utánpótláscsapatot kizárhatja a versenysorozatokból. A klubtulaj azt mondja, a klub további működéséhez elengedhetetlen, hogy a klub és az önkormányzat új együttműködésben egyezzen meg az év végéig.

Ekkor Csörgő távozott az ülésről, de a községháza bejáratában még utolértük, és azt kérdeztük tőle, el tudja-e képzelni, hogy az általa vállalt kötelezettségek megszegése miatt a község felbontaná a vele kötött szerződés.

“Elképzelhetőnek tartom, de ez mindenképp inkorrekt döntés lenne. El kell dönteni, hogy a bősi foci jövőjét velem vagy nélkülem képzelik el. Én vagyok a futballklub tulajdonosa, és ha befut egy méltányos, színvonalas és kedvező ajánlat, nem zárkózom el a klub eladásától”

– utalt Csörgő arra, hogy csak akkor állna félre, ha az önkormányzat visszavásárolná tőle a klubot.

És hogy mihez kezd az önkormányzat a bősi focival? Erről kérdeztük Mészáros Árpád alpolgármestert, aki így nyilatkozott a Paraméternek:

“Nem fogunk most azonnal dönteni, mindenkinek hagyunk időt, hogy dolgozza fel a rendkívüli ülésen elhangzott dolgokat, és pár hét múlva újabb ülést hívunk össze, hogy meghozzuk a döntést. Minden ennek a döntésnek a függvénye. A legrosszabb verzió az, hogy a következő szezonban a VIII. ligában kezd szerepelni a csapat, a legjobb pedig az, hogy újra a III. ligában folytatjuk, de ehhez feltehetően licenszvásárlást kéne végrehajtani.”

Arra a kérdésre, el tudja-e képzelni, hogy a Csörgő Györggyel történő együttműködés folytatódik, az alpolgármester azt válaszolta, ezt a képviselőtestületnek kell eldöntenie.

Fenes Iván polgármestertől azt kérdeztük, mi a község felelőssége a kialakult káoszban.

“Túl jóhiszeműek voltunk az együttműködés megkötésekor, ez a község felelőssége. Csörgőék 2012-ben olyan vehemenciával jöttek ide, hogy már úgy nézett ki, mintha mi nem szeretnénk azt, hogy valaki támogassa a bősi futballt. A testület jóváhagyta a megállapodást, és hogy az egész ide vezetett, azért csakis a klubtulajdonos felelős. Soha nem gondoltam volna, hogy megérem azt, hogy Bősön nincs foci. Őrület. Tíz évre megkötöttünk egy szerződést, az egész jól indult, de aztán az lett a vége, hogy a klubtulajdonos újabb és újabb szerződésmódosításokat indítványozott egyre több és több pénzt követelve az önkormányzattól.”

A polgármester azt mondja, nem hagyja magát megzsarolni, és a szerződésbe foglalt pontok alapján fognak eljárni. “A döntést az önkormányzat testületének kell meghoznia, de én nem gondolnám, hogy ezek után a képviselők közül bárki is érdemesnek tartaná az együttműködést Csörgővel – nyilatkozta Fenes, akitől végezetül megkérdeztük, mire számíthatnak jövő augusztusban – a következő idény kezdetekor – a bősi szurkolók. Biztosat nem tudott mondani, hiszen jelen pillanatban erre a kérdésre biztos választ csak egy időgép birtokában lehetne adni, így csak ennyit válaszolt:

“Bősön lesz foci. Hogy milyen, azt még senki nem tudja. De foci biztos, hogy lesz.”

(parameter)