Žitňanská hibája kijavítva, de csak a választások után jöhetne az érdemi párbeszéd

Szerdán küldte el a szlovák igazságügyi minisztérium az EU bíróságának azt a levelet, amelyben jelezte, pár hét után meggondolta magát, és kihátrál Románia mellől a Bukarest által az uniós kisebbségvédelmi intézkedések ellen indított perből.

Žitňanská hibája kijavítva, de csak a választások után jöhetne az érdemi párbeszéd
Az MKP Minority SafePack-et hirdető óriásplakátja és Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter

Szép húzás volt, hiszen mi a fenét keresne a Bugár Béláék pártját is magába foglaló kormány egy olyan román kezdeményezésben, amelyik kisstílűen csak egyet akar: a kisebbségi ügyeket EU-s szinten ellehetetleníteni.

Persze, sokkal szebb lenne a szitu, ha a pozsonyi kabinet eleve nem került volna bele másfél hónapja egy olyan faramuci helyzetbe, amiből aztán most a Híd noszogatására padlógázzal kell kifarolnia.

De sajnos az történt még a nyár folyamán, hogy a Robert Fico vezette kormánynál működtek a régi reflexek, és ahogy 2014-ben is megtette, most is neki akart rontani a Minority Safepack nevezetű uniós kisebbségvédelmi javaslatcsomagnak.

Azonban míg 2014-ben 83 képviselőjével háborítatlanul garázdálkodhatott az „állampárti” Smer, most már néha oda kell figyelnie a koalíciós partnerei „nyűgére”. Akiknek viszont néha elkalandozik a figyelme, és akkor megtörténik a baj.

Most olyan malőr történt, hogy a Híd erős embere, Lucia Žitňanská nem vette észre, hogy a külügyminisztérium nyáron mivel bízta meg a tárcáját.

Augusztusban a Miroslav Lajčák irányította tárca Románia melletti – és a Safepack elleni – ún. beavatkozási kérelmet nyújtott be (bol podaný) az Európai Unió Bíróságának, ahova a dokumentum az eljárási rendnek megfelelően az igazságügy által lett megküldve (bol zaslaný). Egy miniszter szerteágazó munkaköri leírásába beletartozik, hogy naponta aktahegynyi hivatalos iratot kell ellátnia kézjegyével, és ember legyen a talpán, ha ki tudja szúrni a legfontosabb, legérzékenyebb anyagokat. Ez a Safepack meg bizony átcsusszant a hidas tárcavezető keze alatt.

Mit válaszol erre Bugár?

Bugár Béla portálunknak ezt úgy magyarázta, hogy Žitňanská sajnos továbbküdte az uniós bíróságnak a külügy beadványát, ahelyett, hogy azt leállította volna és tájékoztatta volna a pártját.

“A nyári koalíciós válság közepén átsiklottunk felette, ami hiba volt, de ezt a lépést pár hét elteltével, most javítottuk”

- nyilatkozta a parlament alelnöke. Erre a lépésre még az MKP is elégedettségét fejezte ki, „hogy Szlovákia végül kihátrál a kisebbségvédelmi kezdeményezés ellen indított perből”. Hogy vajon miért érezte szükségét a külügyi tárca, hogy beálljon Bukarest mellé a kisebbségek orra alá borsot törni, erre a Híd első embere csak tippelni tudott: „nem tudom, valószínűleg sok köztük a moszkovita és érzéketlenek a kisebbségi kérdésekhez.

Ravasz Ábel, a Híd kisebbségi szakpolitikusa szerint a Safepack kezdeményezés hasznos célt szolgál, de sajnos félresiklott a tematika, mert „azt egy párt a saját kampányára próbálja felhasználni”. Ezzel az egész kérdés pártpolitikai fronton értelmeződik, politikai színezetet kapott, hiszen a téma az MKP óriásplakátjairól köszön vissza. Ettől még a megyei választásokat követően a tárgyról könnyebb lesz beszélni – tette hozzá a romaügyi kormánybiztos.

Most, a megyei választások előtt „szerencsétlen ciklusban” merült fel a kérdés, a politika rátelepedett, és ettől jelenleg nehéz elvonatkoztatni.

A választások után azonban szakmai párbeszédnek be kell indulnia, amikor már a kérdés elveszti pártpolitikai pontgyűjtés jellegét. Az ilyen fontos témaköröket, mint a kisebbségvédelmi intézkedések, csupán normális körülmények között lehet kinyitni - véli Ravasz.


Mi ez a Minority SafePack?

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) egyebek mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) közösen egy Minority SafePacknek - kisebbségi mentőcsomagnak – nevezett európai kezdeményezést indítottak évekkel ezelőtt, amelynek célja, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az EU-jog részei legyenek.

A javaslatcsomag számos intézkedést javasol az unió számára nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén. A 2013. júliusában benyújtott európai kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) 2013. szeptemberében elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani.  A FUEN 2013. novemberében megtámadta az elutasító döntést az EU Bíróságánál.

2014-ben Szlovákia és Románia úgy érezte, a kisebbségek ellen bele kell piszkálnia az ügybe és az EB oldalán kérte, hogy beléphessen a perbe. Ez akkoriban nagyot szól az erdélyi sorstársainknál, a román kormány döntése miatt akkor koalíciós feszültség keletkezett, és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lemondott a bukaresti kabinetben betöltött miniszerelnök-helyettesi és miniszteri pozíciójáról.

Aztán 2017. februári ítéletében az uniós bíróság egyszer csak megsemmisítette a korábbi határozatot, aminek hatására az Európai Bizottság kedvező döntést hozott az európai polgári kezdeményezés bejegyzéséről. A Bizottság március végi határozata lehetővé teszi, hogy aláírásgyűjtés induljon, és ha ahhoz csatlakozik legalább 7 EU-s tagállam legkevesebb 1 millió polgára, akkor jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. A Safepack aláírásgyűjtése 2018 áprilisáig tart.

(sárp)