100 millió euró csorog a csallóközi települések szennyvízhálózatába

2019. november 29. - 12:57 | Régió

Sólymos László környezetvédelmi miniszter Egyházkarcsán tartott sajtótájékoztatót a másfél évvel ezelőtt elfogadott, az ivóvízkészlet védelmét szolgáló Lex Csallóköz törvénycsomag hozadékairól.

100 millió euró csorog a csallóközi települések szennyvízhálózatába
Sólymos László - Fotók: Paraméter
Kapcsolódó archív anyagaink:
Íme egy sor tiltás, amit a Lex Csallóköz eredményez
Magyarul is elmondjuk, mi a hozadéka a Lex Csallóköznek - villáminterjú Sólymos László környezetvédelmi miniszterrel

„Megbosszulták magukat a régi hibáink, amikor a legkülönlegesebb vízgazdálkodási területeink még nem jelentettek prioritást. Meg kell tennünk mindent, hogy azok, akik utánunk jönnek, ne fizessenek rá a könnyelműségünkre” – szögezte le a környezetvédelmi miniszter.

Hozzátette, a Lex Csallóköz az első törvény a fokozott jelentőségű vízgazdálkodási területek védelmére, melynek köszönhetően ma hatékonyabban védhető az ivóvíz. A törvény tiltja például ezeken a területeken, így a Csallóközben is olyan ipari létesítmények létrehozását, melyek veszélyes anyagokat gyártanak vagy használnak fel a gyártás során, emellett tilos a kavicsbányászat és például az állatihulladék-feldolgozó létesítése is. A törvényt a két évvel ezelőtt felfedezett atrazinszennyeződés hívta életre, ami miatt hat dunaszerdahelyi járásbeli falu ivóvízellátását hetekre felfüggesztették.

Balódi László hodosi polgármester

A törvénnyel egyidejűleg előmozdították a csatornázás kiépítését is a csallóközi falvakban. Sólymos szerint ugyanis a kezeletlen szennyvíz legalább ugyanakkora kockázatokat rejt magában a felszín alatti vizek állapota kapcsán, mint a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagok, növényvédőszerek.

„A Környezetvédelmi Alap 2016 és 2019 között 58 vízvédelmi projektet támogatott ebben a régióban összesen 34 millió euróval. Az előző kormány idején 2014 és 2016 között ehhez képest 4 millió eurót fordítottak erre a területre, és 16 projektet támogattak” – húzta alá.

A Környezetvédelmi Alapból támogatott projektek közül Balódi László hodosi polgármester megemlítette saját falujuk és Nagyabony közös tervét, melyre 10,5 millió eurós dotációt kaptak. Ez magába foglalja a két település teljes csatornázását és a szennyvíztisztító telepet is.

Szabó Zoltán, padányi polgármester és a házigazda Egyházkarcsa polgármestere Gódány László

Ugyancsak jelen volt Szabó Zoltán, Padány polgármestere, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a 900 lakosú községben magas a felszín alatti vizek szintje , éppen ezért különösen fontos a teljes falu csatornázásra. Elárulta, hogy már kaptak támogatást egy 880 méteres szakasz kanalizációjára, de további projektjeiket hagytak jóvá m500 ezer euró értékben.

Sólymos emlékeztetett arra is, hogy a Környezetvédelmi Alap mellett a minisztérium az EU-s Környezeti Minőség Operációs Programból lehívott összegeken keresztül 2 nagyobb beruházást is támogatott, összesen 23 millió euróval. Ezek egyike a nyárasdi szennyvíztisztító projektje volt, ami éppen zárul.

Érdeklődtünk a miniszternél az izsapi kanalizációra benyújtott projekt ügyéről, erről azonban konkrét információkkal nem tudott szolgálni. „Megvan rá a pénz, és ha mindent rendben találnak, semmi akadálya annak, hogy támogassuk” – húzta alá.

A környezetvédelmi minisztérium további 28,5 millió euró értékű felhívást tett közzé a héten szennyvízhálózat létesítésére, bővítésére, illetve szennyvíztisztító építésére a 2 ezer lakos alatti települések számára.

„A csallóközi polgármesterek megértették a jelentőségét annak, hogy meg kell védenünk az ivóvizet ebben a járásban. A Nyugat-Szlovákiai Vízművek igazgatótanácsának alelnökeként is mondhatom, dolgozunk ezen. A közös projektekbe a vízművek is invesztál, a legnagyobb ezek közül Felbárt, Bakát, Dercsikát, Csallóköznádasdot és a bősi szennyvíztisztítót érinti” – reagált Gódány László, a házigazda Egyházkarcsa polgármester.

Sólymos László emlékeztetett, a régió településeinek mintegy 30%-ában nincs csatornahálózat, a különböző felhívásokon és dotációkon keresztül összességében viszont 100 millió eurót fordítanak arra, hogy ez a probléma megoldódjon.

(SzT)