101 évesen elhunyt Gottfried Böhm, a a második világháború utáni időszak egyik legkeresettebb építésze

2021. június 10. - 13:08 | Kultúra

Életének 102. évében elhunyt Gottfried Böhm német építőművész, a második világháború utáni időszak egyik legkeresettebb építésze, több mint 50 szakrális építmény tervezője, az első német Pritzker-díjas.

101 évesen elhunyt Gottfried Böhm, a a második világháború utáni időszak egyik legkeresettebb építésze
-illusztráció- (Fotó: Wikipédia)

A más sztárépítészekhez képest saját hazája határain kívül kevésbé ismert kölni építész a 20. századi szakrális architektúra megújítójaként, a brutalizmus német apostolaként, látványos betonépületek tervezőjeként ismert.

Építészetére jellemző a geometriai alapformák, a lecsupaszított síkok használata, a játékosság a különféle módon kezelt felületekkel és a festői fényhatások. Főműve és leghíresebb egyházi épülete a Düsseldorf melletti Neviges 1966-68 között emelt zarándoktemploma, amely egy betonhegységre emlékeztet és hajdan sok vitát váltott ki. E fiatalkori csúcsművében már összesűrűsödött mindaz, ami később Böhm-stílusként vált ismertté a német építészetben.

A ferencesek gondozta zarándokhely új Mária-templomának tervezésére kiírt pályázatot valójában nem Böhm nyerte el, de egy második pályázat után mégis ő kapta a megbízást, mert az egyház elvárásainak megfelelően látványos, kifejező, de eredeti épületet tervezett, és nagy figyelmet fordított a környezetre is az épülethez vezető zarándokút és a környezet megkoponálásával. A kívülről sziklára, belülről sátorra emlékeztető forma jó lehetőséget kínált a függesztett betonszerkezet használatára.

Ezekben az években Böhm több hasonló épületet tervezett. Szakrális építészetének különleges, utolsó darabja Köln-Ehrenfeld központi mecsete, Paul fiával közös munkája. A szélesebb ismertséget első jelentős középülete, a bensbergi városháza hozta meg neki. Az építész egy középkori eredetű, üresen álló várkastély maradványainak felhasználásával tervezett egy szabálytalan körvonalú többszintes beton irodaházat. A régit és az újat ötvöző világi épületet a nemzetközi sajtó dicsérte, Németországban azonban támadások célpontjává vált, és a Majomszikla becenevet kapta.

Gottfried Böhm az egyik legjelentősebb német építésdinasztia tagja. Már nagyapja, Alois Böhm is elismert építőmesternek számított, és két fia, Clemens és Dominikus is ezt a pályát választotta. A fivér közül Dominikus - Gottfried apja - lett a sikeresebb, egyházi építészként szerzett hírnevet, munkásságának hatása kisugárzott Közép-Európára is. Gottfried Böhm négy fia is építészetet tanult, és közülük három építész is lett, a negyedik képzőművész.

Böhm nyolcadikként és az első németként nyerte el 1986-ban az építészeti Nobel-díjként létrehozott magánkitüntetést, a Pritzker-díjat, amely csak három évtizeddel később, 2015-ben nyert el egy másik német építész, Frei Otto. "Negyven évet átívelő pályája során mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy munkáinak a múltat felidéző részletei egyszerre tanúskodjanak arról az elkötelezettségtől is, legyen szó templomok, városházák, lakóházak vagy irodaházak tervezéséről, amellyel a legújabb, legjobb kortárs technológiák felé fordul. Gondolatébresztő munkássága az újonnan szerzett értékeket ötvözi a felmenőinktől ránk maradtakkal - misztikus, szokatlan házasság ez" - idéz az egykori indoklásból az epiteszforum.hu.

(MTI)

Címkék: meghalt