Ficótól az uniós alapok védelmét kérte számon, Šimkovičovának a közmédia függetlenségét magyarázta el Věra Jourová uniós biztos

Robert Fico miniszterelnökkel is találkozott csütörtökön Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. „A tényeken alapuló párbeszédet szorgalmazom a szlovák kormánnyal” – jelentette ki Jourová a megbeszélések után. Szerinte Szlovákiában több olyan téma is „mozgásban van”, amelyekhez a Bizottság hozzá akar szólni, a hatásköreinek megfelelően.

„Támogatni jöttem Szlovákiát, és arról beszélni, hogy mi mindent kell megtenni azért, hogy ne kerüljön veszélybe az uniós alapok merítése” – mondta Jourová.

Ezzel közvetve azt is állította, hogy vannak bizonyos veszélyek az uniós alapok felhasználásával kapcsolatban, elsősorban Peter Kmec miniszterelnök-helyettessel és Boris Susko igazságügyi miniszterrel beszélték meg ezt a témát.

„Senki nem akarja, hogy Szlovákia elveszítse a pénzügyi támogatást, sem a Bizottság, sem pedig a szlovák kormány, és a korábbi tárgyalásaim alapján az ellenzék sem akarja ezt” – jelentette ki Jourová.

Szerinte a bizottság csak az uniós alapok korrupció- és csalásellenes ellenes védelmével kapcslatos igényeinek a betartását szeretné biztosítani. Megjegyezte, hogy vizsgálják a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is ebből a szempontból, erről tárgyalt Robert Ficóval és Peter Kmeccel, az uniós alapokért felelős miniszterelnök-helyettessel is. „Mindketten biztosítottak, hogy a támogatásokkal való visszaélés megakadályozására megfelelő garanciákat tartalmaznak a törvények, mi most ezeket elemezzük” – mondta Jourová. Ezzel kapcsolatban Szlovákia kérdéseket kap, amelyekre mielőbb választ kell adnia, hogy a pénz ne kerüljön veszélybe. „A kommunikáció nagyon intenzív és Szlovákia teljes mértékben együttműködik” – jelentette ki az igazságügyért is felelős biztos. Ebből azonban az derül ki, hogy Szlovákiának még van mit magyaráznia a Speciális Ügyészség megszüntetése és a korrupciós ügyekben kiszabható büntetések csökkentése miatt.

A tárgyalások eredményével Robert Fico is elégedett volt. Hamisnak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint veszélyben lenne az uniós alapok felhasználása, vagy hogy ezeket a Bizottság be akarná fagyasztani, mint ahogyan azt Magyarország esetében tette. „Ez hazugság” – mondta azokra a hírekre, amelyek szerint veszélyben lenne az alapok felhasználása. Megerősítette azonban, hogy komoly tárgyalást folytattak a biztossal.

„Nagyon komoly beszélgetést folytattunk arról, hogyan kell kinéznia a kommunikációnak az Európai Bizottság és a szlovák kormány között” – mondta Fico.

Az alapok felhasználása kapcsán szerinte csak „technikai kérdésekről” van szó. „Nagyon részletekbe menően tárgyaltunk a paraméterekről, amelynek kapcsán Bizottságot az ügyészség működése érdekelte. Ezt azonban a főügyésszel kell megbeszélnie” – vagyis Fico Jourovát a Maroš Žilinka főügyészhez irányította. Jourová ma találkozott Žilinkával is, a találkozóról azonban még nem adtak ki semmilyen tájékoztatást.

Jourová elmagyarázta Šimkovičovának, miért fontos a közmédia védelme

Megköszönte Martina Šimkovičová kulturális miniszternek, hogy Szlovákia is csatlakozott az Európai Unió sajtószabadság-törvényéhez.

„A miniszter asszonynak és csapatának elsősorban a 4-es cikkelyt magyaráztam el, ami a közszolgálati média szabadságát védi, annak a fényében, hogy a kormány éppen most fogadja el a közszolgálati médiáról szóló törvényt” – mondta Jourová.

Szerinte erős közszolgálati médiára van szükség, és ez nemcsak a demokrácia védelme érdekében fontos, hanem biztonsági kérdés is. „Tudni akarjuk, hogy minden államban vannak megbízható források, amelyekből az emberek tájékozódhatnak, ahonnét megbízható és hiteles hírekhez juthatnak” – mondta Jourová.

„Figyelmeztettem a miniszter asszonyt, hogy ez a cikkely azért került a törvénybe, hogy ne fordulhasson elő, hogy valamelyik tagországban a közszolgálati média állami vagy esetleg pártmédiává válik, vagy ne adj isten, olyan médiává, amely dezinformációt terjeszt” – mondta Jourová.

Az általa ismert adatok szerint a szlovák közszolgálati média, az RTVS jelenleg megbízható intézmény, a lakosság jelentős része a legmegbízhatóbbnak tartja. „Ezt meg kell védeni Szlovákiában is, és a többi tagállamban is” – mondta Jourová. Örül annak, hogy a közszolgálati médiáról szóló törvényről széles társadalmi vita folyik, bízik benne, hogy jó törvény születik. „Meg kell várni a végeredményt, nem akarok elhamarkodott véleményt alkotni a törvényről” – mondta Jourová.

Tisztában van azonban azzal is, hogy a közszolgálati média munkatársai tiltakoznak a jogszabály ellen. „Tudom, hogy az RTVS »gyásznapot« hirdetett” – mondta a biztos csütörtökön, jelezve ezzel, hogy érti az újságírók félelmeit.

A civilek megbélyegzése megengedhetetlen

A civil szervezetekről szóló törvény módosítását azonban teljesen elfogadhatatlannak tartja Jourová.

„Figyelmeztettem a miniszterelnököt, hogy a törvény a jelenlegi formájában ellentétes az Európai Unió Bírósága által már kiadott határozattal, amelyet a hasonló magyarországi törvénnyel kapcsolatban hozott” – mondta Jourová.

A bizottság elkészített egy irányelvet is a demokrácia védelméről. „Ez a törvény is szorgalmazza a külföldi finanszírozás átláthatóságát, de nem vezet be semmilyen megbélyegzést semmilyen civil szervezet esetében szorgalmazza” – célzott a biztos arra, hogy a szlovák jogszabály „külföldi ügynöknek” bélyegezné azokat a szervezeteket, amelyek 5 ezer eurónál több külföldi támogatásban részesülnek egy évben.

A jogszabály jelenleg első olvasatban van a parlamentben, várhatóan kedden lesz róla szavazás. A jogszabályt a Szlovák Nemzeti Párt képviselői terjesztették elő, Andrej Danko pártelnök szerint azonban a másik két koalíciós párt, a Smer és a Hlas is támogatja az elfogadását.