Kétgenerációs ház helyett egy családi házat és egy életveszélyes „hétvégi házat” vettek a volt paptól, a bősi építmény statikai terv nélkül kapta meg az engedélyt

A szövevényes esetnek 2024 februárjában az RTVS Reportéri című műsora is adást szentelt.

2022-ben kezdődött Jana Backstuberovának és családjának a kálváriája Bősön. Az év februárjában jártak először a Duna menti kisvárosban, hogy megnézzenek egy meghirdetett házat, ami a leírás és a képek alapján megtetszett nekik. Kétgenerációs házat szerettek volna vásárolni kerttel, hogy legyen hely a három kisgyereküknek és Jana Backstuberová édesanyjának. Még a Covid közepén jártunk, vagyis szabadulni szerettek volna szűk pozsonyi lakásukból.

A bősi ház Pápay György tulajdonában volt, aki katolikus pap és egyetemi oktató, egyben a Remény és a Szabad Újság kiadójának tulajdonosa. A Csallóközben papként széles körben ismert férfi a nevét éppen a cikkünkben tárgyalt adásvétel ideje alatt változtatta meg hivatalosan Herdicsről Pápayra. Jelenleg papi hivatását nem gyakorolja, már több mint egy éve „alkotói szabadságon”, úgynevezett sabbaticalon (sabbatical year) van.

„Az ingatlanos bemutatta a házat, elmondta, hogy a teljes berendezéssel együtt árulják, csak néhány személyes tárgyat visznek majd el belőle. Majd megjött a tulajdonos is, aki elsősorban azt próbálta megtudni, hogy van-e elég pénzünk a vételhez” – mesélte az eseményeket Backstuberová a Paraméternek.

A ház teljes ára nem volt meg nekik, édesanyjuk pozsonyi lakására akartak még jelzálogkölcsönt felvenni, amivel együtt már ki tudták volna fizetni a 242 500 eurós vételárat.

„Kétgenerációs házat kerestünk, hogy ha kell, akkor Anyukát is át tudjuk költöztetni. Megtaláltuk ezt a házat, ami ugyan kicsit drágább volt, mint amivel számoltunk, mert tartalékolni akartunk egy esetleges kisebb átalakításra”

– magyarázta a Paraméternek Backstuberová.

Egy ház, csendes környezetben

Azért is akartak családi házat venni, mert egyik gyermekük autista, aki folyamatos felügyeletet, de főleg nyugodt, csendes környezetet igényel.

„Ezért kerestünk házat a városon kívül, a nyüzsgéstől távol, csendes környezetben, mivel a folyamatos zaj, a nyüzsgés nagyon idegesíti őt” – mondta Backstuberová.

Bős ideális volt számukra, hiszen viszonylag közel van Pozsonyhoz, ahol az asszony dolgozik. A házhoz nagy kert is tartozik, ami szintén előny a három gyereket nevelő családnak.

Amikor megnézték a házat, a kert kicsit elhanyagolt volt, a tulajdonos pedig azt állította, hogy a házat az utóbbi egy évben nem lakta senki.

„A ház bemutatásánál jelen volt a tulajdonos asszisztense is” – mondta Backstuberová.

Közben megnéztek egy családi házat Dunaszerdahelyen is, de az nagyobb felújítást igényelt volna. „Úgy gondoltuk, hogy a bősi ház mégis jobb, mert ez már át van alakítva, és így a gyerekek mellett nem kell még az átalakítással is foglalkozni. Mivel a férjem nem beszél jól szlovákul, ezért minden rám maradt volna” – mondta Backstuberová.

A férj ugyanis Hollandiából származik, de tanul szlovákul – és mivel Bősre költöztek, már magyarul is.

Kiderült, engedély nélkül épült a ház fele

Végül Pápay György bősi házát választották. A foglaló szerződés aláírása előtt két nappal azonban a ház eladását intéző DirectReal igatlanközvetítő iroda munkatársa, Szabó Tamás tájékoztatta őket, hogy van egy kis gond.

„Elmondta, hogy a melléképület és a garázs még nem kapta meg a használatba vételi engedélyt. Ez azt jelentette, hogy ezek az épületek »feketén« épültek”

– magyarázta Backstuberová.

Az ugyan nem számít ritkaságnak a Csallóközben, hogy a házhoz tartozó melléképületek nem rendelkeznek használatba vételi engedéllyel (kolaudáció), de azok általában gazdasági épületek vagy „nyári konyhák”. Ebben az esetben viszont egy szinte új építésű, teljesen önálló lakrészről volt szó több szobával, konyhával és nappalival, ahol Backstuberová édesanyja lakhatott volna.

Inkább vártak a használatbavételi engedélyre

Végül mégis ezt a házat választották, de azzal a feltétellel írták alá a foglalót, hogy az adásvételi szerződést akkor kötik csak meg, amikor az épületek megkapják a használatbavételi engedélyt, amit az eladónak kell elintéznie.

A foglaló szerződés 2022. május 31-ig lett volna érvényes, az adásvételi szerződés aláírása azonban késett. „A kommunikáció az ingatlanügynök részéről akadozott, sokszor az volt az érzésem, hogy nekem kell »üldöznöm« őt, hogy megkapjak valamilyen információt” – mondta Backstuberová.

A foglaló szerződés aláírásakor azonban még „kezességet” vállalt Pápayért. „Szabó azt állította, hogy megbízhatunk Pápayban, mert ő már egy másik ingatlanát is eladta, azzal sem volt probléma. Arra biztatott, hogy azonnal aláírhatjuk az adásvételi szerződést, amint megkapjuk a banktól a hitelt, és be is költözhetünk, mert Pápay mindent elintéz” – mondta Backstuberová. Ők azonban úgy döntöttek, hogy inkább megvárják, amíg a melléképület is megkapja a használatba vételi engedélyt.

A május végén lejárt foglaló szerződést nem hosszabbították meg, mert Szabó ezt nem tartotta szükségesnek. „Nyugtatott minket, hogy nem kell félni. Így telt el a június, a július, végül Pápay telefonon felhívott minket, és ő is az adásvételi szerződés aláírását sürgette” – mondta Backstuberová. Pápay azt is állította, hogy az épület használatba vételének engedélyeztetése is elkezdődött. „Azt mondta, hogy néhány nap múlva meglesz az engedély” – mondta Backstuberová.

Augusztus végén váratlanul megkapták az ingatlanközvetítőtől az adásvételi szerződés tervezetét. Egy újabb meglepetés is érte őket, a szerződésen Herdics helyett már Pápay szerepelt eladóként, Herdics ugyanis időközben Pápayra változtatta a nevét.

„A neve megváltoztatásról csak a szerződési tervezetből értesültünk, nekünk kellett rákérdezni, hogy miért nem az eredeti tulajdonos adja el a házat. Akkor mondták csak meg, hogy megváltoztatta a nevét” – magyarázta Backstuberová.

Kölcsönprobléma

A használatbavételi engedély azonban még mindig hiányzott. A késésnek pénzügyi vonatkozása is volt, 2022-ben ugyanis elindultak felfelé a jelzáloghitelek kamatai.

„Olyan sokáig vártunk a használatbavételi engedélyre, hogy közben a bank már talán háromszor is emelte a hitelkamatot, ezért közel 40 ezer euróval kisebb összeget tudtunk csak felvenni” – mondta Backstuberová. Ekkor már el is akartak állni a szerződéstől, de Pápay „nagylelkűen” felajánlotta, hogy a hiányzó összeget elég lesz később kifizetni.

A vevőket ugyanis az is kötötte, hogy a bank erre a konkrét ingatlanra hagyta jóvá számukra a hitelt, ha másik házat akartak volna megvenni, akkor új hitelt kellett volna igényelni, ami ismét magasabb kamatkulcsot, vagyis még drágább hitelt eredményezett volna.

Végül a család igent mondott Pápay javaslatára, és 2022. október 10-én aláírták az adásvételi szerződést. A Pápay által felajánlott haladék viszont bonyolította a vevők helyzetét, mivel a bank a hitelt csak akkor akarta átutalni az eladónak, amikor a vevő a fennmaradó részt saját forrásból teljes mértékben kifizette.

Pápay ekkor újabb ötlettel állt elő: azt mondta, ő meghitelezi a hiányzó összeget, vagyis visszautal annyit a számlájukra, hogy ki tudják fizetni a hiányzó részt.

Ez pontosan 42 500 euró volt, amit Pápay végrehajtói záradékot biztosító közjegyzői okirattal (szlovákul: notárska zápisnica s exekučnou doložkou) védett. Ezt az összeget 2023 márciusáig kellett volna előteremteniük a vevőknek, akik elfogadták ezt az ajánlatot, ellenkező esetben ugyanis nemcsak a hitelt bukták volna, hanem a 10 ezer eurós foglalót is, amit az ingatlanközvetítőnek fizettek.

Karácsony után jött az “özönvíz”

A ház átvétele nem volt teljesen sima. Pápay ezen nem jelent meg, csak az asszisztense adta át az épületet. Habár a házat teljes bútorzattal vásárolták, bizonyos bútordarabok mégis hiányoztak belőle, és nem volt meg az épület műszaki dokumentációja sem. Ez utóbbi körülmény a később felbukkanó problémák szempontjából kulcsfontosságú tényezővé vált.

Az átíratás több mint két hónapig tartott, december 15-én kapták meg a papírokat a kataszteri hivatalból. Karácsony előtt már nem akartak beköltözni. „Karácsony után költöztünk be, nagyon örültünk a háznak, de ez az öröm nem tartott sokáig” – emlékezett vissza a karácsony utáni eseményekre Backstuberová.

A nő elmondása szerint karácsony után egy nyugodt hónapjuk sem volt. „Január második hetében közel három napig egyfolytában esett. Talán 14-én vettem észre, hogy egy csaknem kétméteres szakaszon, a hozzáépítés mentén a ház beázik” – mondta Backstuberová.

Azonnal tetőfedőt keresett, aki néhány nap múlva meg is nézte a tetőt. „Felmászott a tetőre, és azt látta, hogy egyszerű szilikonhabbal volt csak »szigetelve« a két épület csatlakozása. A tetőfedő egyszerűen csak »fusimunkának« nevezte a munkát” – magyarázta Backstuberová. A tetőfedő azonban átnézte a melléképület tetőszerkezetét is, mert a beázás után a cserepek alatt is megmaradt a víz.

„Megnézte alaposan kívül-belül, és azt mondta, hogy hívjunk egy statikust, mert neki ez a tető nem tetszik”

– mondta Backstuberová.

Életveszélyes épület, többszörösen túlterhelt gerendák

Kerestek egy építész céget, amely vállalta az épület statikai felmérését, a folyamat azonban több hónapig tartott. Az eredmény a Polivka, Hörmann & Partners s.r.o. által készített statikai elemzés alapján lesújtó, a melléképület gyakorlatilag életveszélyes.

„A szemrevételezés, a tartóelemek mérése és a statikai számítás alapján megállapítjuk, hogy a tartó konstrukció nem felel meg a normának, túlterhelt és nem elég biztonságos” – írták az elemzésben.

A tető egyes tartógerendái mintegy 1000 százalékos, vagyis tízszeres terhelésnek vannak kitéve, ráadásul a statikus csak a tető súlyát vette figyelembe. „Ha a tetőt hó vagy szél nyomás terheli, még nagyobb lesz a szerkezet igénybevétele” – írja a statikus.

A tető lejtése sem megfelelő, betoncserepekhez ugyanis sokkal meredekebb tetőt kell készíteni, hogy a víz gyorsan lefolyjon a cserepekről. Ezt nézve már csak apró problémának tűnik az elsőként felfedezett hiba, vagyis a tető beázása a régi és az új épület találkozásánál.

Ráadásul nemcsak a tető volt hanyagul elkészítve, az épület talaja is a teljes szakmaiatlanságról tanúskodik. Az aljzatbeton nem kapcsolódik megfelelően a falakhoz, ezért a sarkakban repedések keletkeznek, a talaj egyszerűen elválik a falaktól. Ennek következményeként a padló meghajlott, egyes ajtók már nem csukódnak, nem zárhatóak.

Vannak azonban még más problémák is, nincs jól megoldva az esővíz elvezetése, a csatorna a fal tövében végződik, és hiányos a hőszigetelés is: az alapokat egyáltalán nem szigetelték, 20-25 centiméterrel a talajszint alatt véget ér a szigetelés.

Az eladó eltűnt, de a pénzt követelte

Ez a szakvélemény azonban csak 2023 júliusára készült el, időközben anyagilag is „falhoz állította” a családot a házat eladó Pápay. Backstuberováéknak ugyanis akkorra már ki kellett volna fizetniük Pápaynak az általa kölcsönzött 42 500 eurót, ám a család a melléképület állapotát látva várt a kifizetéssel. Ennek oka az volt, hogy szerettek volna megegyezni valamiféle kárpótlásban az eredeti tulajdonossal.

Akkor még úgy számolták, hogy a tetőcsere és az egyéb szükséges javítások mintegy 40-50 ezer euróba beleférnének. „Pontos árat egyetlen szakember sem mert mondani, mindenki attól tartott, hogyha elkezdik a javítást akkor újabb problémákra bukkannak” – mondta Backstuberová. Szerették volna, ha a javítás, a helyreállítás költségeit Pápay leszámította volna a tartozásból, erről azonban előre meg kellett volna egyezniük.

Az ügyet nehezítette az is, hogy Pápay tavaly elérhetetlenné vált, nem vette a telefonját sem ő, sem pedig az asszisztense. Jog szerint pedig a kölcsön tekintetében neki van igaza: a pénzt könnyen be tudja hajtani. A fizetési határidő 2023 márciusában járt le, Pápay akkor élt is a rendelkezésére álló eszközzel, zárolta az egyik adós, Viera Backstuberová, vagyis Jana édesanyjának számláját és megterhelte azt a tartozás összegével. Mivel azonban a számlán nem volt annyi pénz, a tartozás folyamatosan emelkedett a kamatokkal, így mára csaknem duplájára nőtt.

Ez már több mint egy éve történt, azóta gyakorlatilag semmilyen kommunikáció nem volt a felek között, pontosabban Jana Backstuberová igyekezett felvenni a kapcsolatot Pápayval, de nem járt sikerrel. Az elmúlt egy évben nem tudtak hozzáfogni a javításnak sem, így az épületrész állaga tovább romlott, vagyis várható, hogy a javítás is többe kerülne.

A legutóbbi néhány hét fejleménye, hogy Backstuberová ügyvédjének sikerült kapcsolatba lépnie Pápay ügyvédjével, egyelőre azonban még semmilyen megállapodás nem született a két fél között.

Pápay nem nyilatkozik

A Paraméternek sikerült személyesen is találkoznia Pápay Györggyel, de az ügyről egyáltalán nem akart velünk beszélni.

„Nem nyilatkozok az ügyről, ennél többet nem mondok” – mondta Pápay, akit a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola dunaszerdahelyi kirendeltségének is helyet adó épületben találtunk meg.

Ebben az épületben van a Remény című katolikus lap székhelye is, amely – a Szabad Újsággal és a Csallóköz hetilappal együtt – a Remény Kft. kiadásában jelenik meg. Azt még megerősítette, hogy az ügyvédje már felvette a kapcsolatot Backstuberová ügyvédjével.

Az ingatlanközvetítő nem tartja magát hibásnak

A házat a DirectReal ingatlanközvetítő-ügynökség dunaszerdahelyi irodája hirdette meg eladásra, az ügyet Szabó Tamás irodaigazgató intézte. Szabó sajnálja a vevőkkel történteket, de nem érzi magát felelősnek érte.

„Én úgy érzem, hogy a vevők megkapták a lehető legpontosabb tájékoztatást a ház állapotáról és a házzal kapcsolatos egyéb körülményekről, tisztában voltak azzal, hogy milyen szerződést írnak alá, és azzal is, hogy mit vesznek meg” – mondta a Paraméternek Szabó.

Úgy véli, hogy az épület utólag kiderült hibáit az eladáskor nem lehetett felmérni.

„Hajszálrepedések minden épületen vannak, azokból nem lehet komolyabb hibákra következtetni” – mondta Szabó. Szerinte akkor még az ajtók és az ablakok is rendesen zárultak.

A tetőszerkezet statikai, szilárdsági hibáit egy szakértő statikus talán észrevette volna, de neki erre ingatlanközvetítőként nincs megfelelő képzettsége és tapasztalata sem. „Ilyen üggyel a 13 éves pályafutásom során egyszer sem találkoztam. Mi próbáljuk az adott ingatlant a lehető legnagyobb rálátással, szakértelemmel eladásra bocsátani, és a vevőt a lehető legrészletesebben tájékoztatjuk az általunk ismert állapotról” – nyilatkozta lapunknak Szabó.

Ő tájékoztatta a vevőket – még a foglaló szerződés aláírása előtt – arról is, hogy az épület egy része, pontosabban a garázs és a melléképület még nem kapta meg a használatba vételi engedélyt.

„A foglaló szerződés tartalmazta, hogy a melléképületnek és a garázsnak nincs használatbavételi engedélye, és ennek az ügyintézése egy bizonyos időt még igénybe fog venni. A tulajdonos és a vevő is igazolta az aláírásával, hogy ezt tudomásul vette” – mondta Szabó.

A használatbavételi engedély kiállításának folyamatába az iroda nem szólt bele. „A használatba vételi engedéllyel kapcsolatos ügyintézést, a vázrajzok és az egész dokumentáció elkészítését a tulajdonos vállalta” – mondta az ingatlanközvetítő, aki már csak a jogerős használatba vételi engedélyt látta.

A ház állapotáért a tulajdonos felel

„Mi az ingatlan állapotáért nem tudunk felelősséget vállalni, mert az nem a mi tulajdonunkban van. Ez teljesen a tulajdonos felelőssége, mi azt az információt tudjuk továbbadni, amit tőle megtudunk” – mondta az ingatlanos. Természetesen ők is megpróbálják a lehető legrészletesebb információkat megszerezni a tulajdonostól, de mindent ők sem tudnak ellenőrizni.

„Nyilván van annyi tapasztalatunk, hogy bizonyos mértékig meg tudjuk határozni az ingatlan állapotát, fel tudjuk mérni a hibákat is, de arra nincs szakképzettségünk, hogy pontos állapotfelmérést készítsünk. Éppen ezért a felelősséget a tulajdonosnak kell vállalnia a rejtett hibákért, ezt egyébként az adásvételi szerződés tartalmazza is” – mondta Szabó.

Szabó szerint a ház átadása/átvétele is rendben lezajlott.

„Az átadás/átvétel is egy átadási szerződéssel történt, akkor sem vettünk észre semmilyen problémát” – mondta Szabó. Itt az ingatlanközvetítő felelőssége véget ér.

„Én továbbra is kész vagyok közvetíteni a felek között, ha erre kérnek, de a munkám ott véget ért, hogy a házat átvette a vevő” – tette hozzá az ingatlanügynök.

A bősi polgármester gyorsan adott használatba vételi engedélyt

Az adásvételi eljárást alaposan lelassította, és a vevőnek is komoly problémákat okozott már a vétel előtt – és mint utólag kiderült a vétel után is –, hogy a kétgenerációsnak hirdetett ház melléképületének és a garázsnak nem volt használatba vételi engedélye (kolaudációs végzés). Ez az az okirat, ami feljogosítja a tulajdonost az új épület használatára, és egyben igazolja azt is, hogy az épület biztonságos a használói és a környezete szempontjából.

A bősi ház a használatba vételi engedélyét a bősi városi hivatal adta ki, Fenes Iván polgármester írta alá. Igaz, a dokumentumot a dunaszerdahelyi székhelyű Közös Építészeti Hivatal dolgozta ki, amelyhez Bős is tartozik, de a felelősség a bősi polgármestert terheli.

Lapunk megkereste Fenes Ivánt és a Közös Építészeti Hivatalt is, azt szerettük volna megtudni, hogyan állíthattak ki használatba vételi engedélyt egy olyan épületre, ami egyáltalán nem rendelkezett statikai projekttervvel, és amit egy néhány hónappal később elkészített statikai szakvélemény életveszélyesnek minősített.

Fenes lapunk kérdéseire nem válaszolt, arról tájékoztatott, hogy ő is csak a Közös Építészeti Hivatalt tudja megkérdezni, amely viszont nem ad információt. Gyakorlatilag csak azt javasolta, hogy forduljunk a tulajdonoshoz. „A bősi családi ház melléképületének használatba vételi eljárásával kapcsolatos kérését (…) továbbítottuk a Dunaszerdahelyi Közös Építészeti Hivatalhoz, amely szerződéses megbízás alapján intézi városunk építészettel kapcsolatos ügyeit” – tért ki a válasz elől Fenes. Majd a hivatal válaszára hivatkozva közli, hogy nem adhatnak ki harmadik személynek információt az eljárásról.

„A fenti okból kifolyólag javasoljuk, hogy kérdéseivel forduljon az épület tulajdonosához, akinek rendelkezésére állnak a közös építésügyi hatóság által biztosított valamennyi említett dokumentum és az eljárás lefolytatására vonatkozó információk” – írta Fenes.

Ahogy arra az RTVS Reportéri című műsorában is rámutattak,

Fenes hozzáállása nem meglepő, hiszen Pápay Györggyel feltehetően jól ismerték/ismerik egymást. Fenes a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskolán szerezte főiskolai diplomáját és a doktori címét is, amelynek dunaszerdahelyi kirendeltsége akkor még Pápay, vagyis akkori nevén Herdics György irányítása alatt állt. Ráadásul a szakdolgozatának vezetője – alapfokon és mesterfokon egyaránt – maga Herdics György volt.

Az ellenőrzést végző igazságügyi szakértő, Ing. Tibor Šranko több ellentmondást is talált a használatba vételi engedélyben. „Bős város nem tájékoztat arról, hogy milyen dokumentumok (tervdokumentáció, kérvény, indoklás) alapján döntött arról, hogy egyazon dokumentumban adja ki a családi ház melléképületének építési engedélyét és az épület használatba vételi engedélyét üdülőként való használatáról” – írja az igazságügyi szakértő.

A valóság több ponton sem egyezik a tervvel, az igazságügyi szakértő a szigetelést említi, amely a terv szerint 400 mm-es vastagságú kőzetgyapot, de ez teljes mértékben hiányzik. „A valóságban az egész melléképületen a födém – a fürdőszoba kivételével – csak fa takarással van fedve” – írja a szakértő. Šranko megerősíti a statikus véleményét, amely szerint a tető konstrukciója életveszélyes:

„A személyes ellenőrzés alapján megállapítom, hogy szinte minden szarufa balesetveszélyes állapotban van. Egyértelműen megerősíthetem a statikai vélemény végköveztetését a tető balesetveszélyes állapotáról.”

A dunaszerdahelyi székhelyű Közös Építészeti Hivatal nem is reagált megkeresésünkre. Az RTVS riportere korábban rejtett kamerával látogatta meg irodájukban az illetékeseket, akik elárulták neki: csupán szemrevételezés után adták ki a statikai tervvel nem is rendelkező épület számára a használatbavételi engedélyt.

Családi házból víkendház lett

A Paraméter a tulajdonostól megkapta a használatba vételi engedély másolatát, amiből az derül ki, hogy Pápay gyakorlatilag építési engedély nélkül építtette a melléképületet és a garázst.

A dokumentum szerint ugyanis „utólagos építési engedélyt” kért 2022. július 11-én, miközben már februárban tárgyaltak a ház eladásáról.

Fenes Iván bősi polgármester az „utólagos építési engedélyt” a használatbavételi engedélyben hagyta jóvá, amit szeptember 6-án adott ki a bősi városi hivatal. Ez nem is lakóépületként, hanem a „hétvégi házként” (rekreačná chata) definiálja a melléképületet.

Backstuberová számára 2023-ban, vagyis már a vásárlás után, a melléképület műszaki állapotáról készített igazságügyi szakértői jelentés 10 pontban sorolja a hibákat, amelyek közül csak egy a tető tartószerkezetének nem megfelelő kivitelezése, amely összeomlással fenyeget.

Ugyancsak ellentétes az előírásokkal, hogy a gázóra a melléképület belső folyosóján van elhelyezve, pedig azt csak kültérben lehetne elhelyezni.

Backstuberová szerint kétgenerációs, felújított családi házat szerettek volna venni, ehelyett kaptak egy részben felújított családi házat és egy hozzáépített „hétvégi házat”, ez utóbbit ráadásul használni sem tudják annak életveszélyes állapota miatt.

A felújítási költségek, amelyeket eredeti 40-50 ezer euróra becsültek, már akár a kétszeresére is emelkedhettek.

„Egyetlen épületnek sem tesz jót, ha nem lakják, azt pedig látjuk a melléképületen, hogy a repedések egyre vastagabbak, a tető egyre jobban deformálódik, és ma már több ajtót be sem lehet zárni a deformáció miatt” – mondta a Paraméternek Backstuberová.

A „régi” családi házon több olyan hibát találtak, amelyekről a vásárláskor nem tudtak. „A gázkazán teljesítménye nem megfelelő, az emeleten például nincs megfelelő nyomása a meleg víznek, emiatt a fűtés sem működik rendesen, és a fürdőszobát sem tudjuk használni” – magyarázta Backstuberová.

Pénzügyi csapdában a család

A család nem nagyon látja a kiutat a jelenlegi helyzetből, mert minden megoldás annyi pénzt igényelne, amennyivel nem rendelkeznek. A ház megvásárlására kölcsönt vettek fel, amit törleszteniük kell, és azt az ingatlant sem tudják eladni, amiből a maradék összeget ki akarták volna fizetni Pápaynek. De nem is adhatják el, mivel ott él Backstuberová édesanyja, aki nem tud hozzájuk költözni, mert a neki szánt lakrész jelenleg lakhatatlan.

Elméletileg még mindig elállhatnának a szerződéstől, de ekkor 15 napon belül el kellene hagyniuk az ingatlant, és abban sem bíznak, hogy Pápay visszautalná nekik a vételárat.

A legegyszerűbb az lenne, ha meg tudnának egyezni a korábbi tulajdonossal, hogy a felújítás költségeit leszámítja a tartozásukból. Erre eddig nem nagyon volt remény, mert Pápay egy éven át nem reagált semmilyen megkeresésre. Az utóbbi hetekben legalább már ügyvédeken keresztül elindult valamilyen kommunikáció.